A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

a Holdra és azt mondtam: Újhold, uj kiráj, Engem hinnak vendégségbe De én nem megyek, hanem Elküdöm a kelevényémet, Azér, hogy elmúljon. (Kezemrű vagy lábomrú Ez a kellemetlen betegség mennyén.) Az Atyaisten nevibe, Fiuisten nevibe Szentlélek Isten nevibe . . . És el is múlt, elmúlt akkó." A dörgicsei változathoz a Somogy megyei Somogytúron gyűjtött szöveg áll a legközelebb: „Uj Huód, uj király, hijj el engem a lakodalomra. lén nem mének e, eküdöm a szemüőcsömet." (GÖNCZI Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 213.) DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 182. „Elküldhetik a betegséget Boldogasszonynak, az új hold új királynak" stb. 90. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. 225. ,j) Rongy, köröm, haj, fog és nyál." ,,. . . Meztelen kézzel a vak macskakölykékhez nem szabad nyúlni, mert a köröm „megvakul", azaz fekete lesz." KOVÁCS Endre: I. m. 97. 645. „Lepotyognak a körmei annak, aki megfog vagy érint vak kiskutyát, vagy kismacskát." 91. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 29. „. . . a gyermekek sok tojásokat koldulnak egybe s' azokkal mulatják magokat." (BOD Péter 1757. 76.) „. . . A beköszöntő és adománykérő . . . formulákat a XVII. századig követhetjük nyomon az iskolások köszöntó'iben, játékaiban. Adománykérő formulák: .Adjatok Tojáskát, Tartunk neki Kosárkát." (SCHRÄM Ferenc, 1959. 294.) 92. DÖMÖTÖR Tekla: A népszokások költészete. Budapest, 1983. 91. „. . . Az ajándékokat az előadók gyakran nem saját nevükben, hanem egy természetfeletti lény nevében kérik." 93. DÖMÖTÖR Tekla: Naptári ünnepek. Népi színjátszás. Budapest, 1979. 15. Európa és a magyarság. 21. „. . . Az egykori pogány rítusok . . . tiltott, vagy éppen csak megtűrt, vagy a keresztény egyházak által is helyeselt „népszokássá" lesznek, de élnek tovább. . ." 94. DIÓSZEGI Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Budapest, 1978. 15. „A föld alatti világ." „. . . A keresztény „alvilág" (pokol, purgatórium) mellett igen sajátságos a békák, gyíkok és kígyók képzete." 95. KOVÁCS Endre: I. m. 1328. „Aprószentek napjánn . . . Nyóc ágra font virgáccsá jártak a gyerekek meg legények . . . Leginkább csak a lányokat, asszonyokat virgácsúták és akkó mondták: „Kellésés ne légyen az új esztendőbe ..." 96. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 163. ,Aprószentek-napi korbácsolás." 164. 2. „Az aprószentek-napi korbácsolás (suprikálás, csapulás, mustározás stb.) ma is az egész országban ismert. Utalnak a mondókák arra is, hogy a vesszőzés elűzi a keléseket, betegségeket ..." ,y . . Zala megye egyes vidékein a korbácsolás egész Újévig tart ..." 97. GÖNCZI Ferenc: I. m. 279. „Aprószentek s szentjánosnapján 10-13 éves fiúk járnak, kettesével, korbácsolni . . . Minden előzetes engedelemkérés nélkül lépnek a szobába s elkezdik mondókájukat: „Hála Isten, hom megírtuk észt a máji szent napot, ummind apruszenteknaptyát. Aggyá Isten, hot többeket is iérhessünk, de ne illen buve-bánatte: jobb, örvendetes napokke!" Lásd még: Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937. 295. 98. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 221. Példatár. 250. „6. csoport" „Varázsló, szerencsekivánó mondókák" Az aprószenteki korbácsolással a zalaistvándi mondóka befejező sora: „Egészséges légy, friss légy, keléses ne légy!" 99. Emlékül hagyom. Önéletleírások. Szerk.: HOPPAL Mihály-MANGA János-KÜLLÖS Imola. Budapest, 1974. 7. GYOVAI Pál: Önéletrajzom „Agyermekkori élet emlékei." 8. „. . . a sapkát kezdtem az utcán magasra dobálni, hogy belerepüljön a bőregér. . ." 100. KOVÁCS Endre: I. m. 268. 2340. „Denevért ha fogtunk, kiszegetük az ajtóra, mer távol tartsa a gonoszt, meg szöröncsét hoz a házhó." 101. KRUPA András: Hiedelmek-varázslatok-boszorkányok. Békéscsaba, 1974. 220. „. . . Márkus Mihály . . . megállapítja, hogy a békéscsabai szlovákok strigának egy nagyobbfajta lepkét neveznek, amelyet boszorkánynak is tekintenek." 102. BERZE NAGY János: Baranyai magyar néphagyományok. Pécs, 1940. III. 259. 16. „Ha valaki először eszik az azévi első termésből, azt kell mondania az első falat lény élése után: Újság hasamba Fájdalom a bokorba. (Kémes, 1934. Szabó József gy.) ORTUTAY GyulaBALASSA Iván: Magyar Néprajzában ilyen variációval találkozunk: „Újság hasamba, Hideglelés urakba!" (ORTUTAY Gy.-BALASSA L: Magyar néprajz 1979. 652.) JAKAB József: Szatmármegyei babonák Ethn. VI. évf. 1895. 4. sz. 309-312. 310. „Újság hasamba Betegség pokolba" 103. GÖNCZI Ferenc: Göcsej. 1914. Kaposvár 294. Fülfájás „. . . a zsuppos ház tetején növő kőrózsa („fül füjj) levét kifacsarják s a fájós fülbe eresztik." (Bucsuta) 104. GÖNCZI Ferenc: I. m. 310. Szemölcs „Keresetlenül talált csontnak földön fekvő oldalával meghúzogatják. . ." (Salomvár) DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. 134. Gyógyítók és gyógyítások 137. „. . . Lehet segíteni a szemölcsön keresetlen csonttal is." 105. GÖNCZI Ferenc: I. m. 206. a) Lopás 208. „. . . Ha valakitől valamit lopnak s a kárvallott sejti, vagy tudja, ki volt a tolvaj, az illetőnek csapáját (nyomát) fölveszi és belesározza a tűzhelybe." BERZE NAGY János: I. m. 259. 17. „A haragosnak a nyomát a sárbul fel kell venni, s a füstre felkötni." (Martonfa, 1935. Baranyai György gy.) 106. GÖNCZI Ferenc: I. m. 280. f) Vegyes babonák „Mosdóvizet este nem szabad kiönteni, mert az embert a rosszak megkísértik." 107. DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 81. „. . . A lidérc pl. fekete jérce első tojásából költhető ki úgy, hogy valaki a hóna alá fogja, s ott kiköltheti." Lásd még: SZABÓ Lajos: Taktaszadai mondák. Budapest, 1975. 31. Lidérc. BARNA Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. Budapest, 1979. 69. Természetfeletti lények. „Lidérc" MANGA János: Palócföld, Budapest, 1979. 143. LUBY Margit: Bábalelte babona. Budapest, 1983.81. „Alidérc" 108. GÖNCZI Ferenc: I. m. 162. b) Ördög DÖMÖTÖR Tekla: I. m. 97. ,Az ördög és cimborái" 98. ,,. . . Az ünnapnapon vadászni indulók előtt is megjelenhet személyesen az ördög ..." 109. DR. VERSÉNYI György : Felvidéki népmondák. Ethn. VI. 1895. 123-132. 53. A halál. 110. GÖNCZI Ferenc: I. m. 158. Babonás hiedelmeik alakjai a) Boszorkány ,,. . . Férfi, nő egyaránt lehet boszorkány." 111. BALASSA Iván: Karcsai mondák. Budapest, 1963. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény Sí.) 44, 54. és 122. mondák. Magyarországi boszorkányperek 1529632