A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

„Tükörből" idéztünk ördögöt Kihull a tej fog Dömötör Tekla jegyezte fel a tükörhöz fűződő hiedelmekkel kapcsolatban: „Aki este tükörbe néz, ördögöt lát álmában."

75 A tükör az alvilág szimbóluma. Amikor a leány eltöri a tükröt, az alvilág istenei bosszút állnak rajta: „hét évig nem mehet férjhez." Talán ősi, pogánykori ördögidézés emléke lappang a kisdörgicsei gyerekek alábbi játékában: Az útifű virágának szívós, vékony szárát leszakítottuk, s belőle csúcsával lefelé fordított háromszöget hajtogattunk. Ezt szánkba véve, nyálunkkal hártyát vontunk a háromszögű résbe. Az így keletkezett „tükörre" azután a kutyatej nevű vadnövény fehér nedvét csöppentettük, a következő ördögidéző mondókát éneklő hangon ismételgetve : „Ördög ördög gyere elő, Ördög ördög gyere elő!" Erre a tükör felületén a szivárvány minden színében játszó, gyorsan örvénylő—kígyózó mozgás, viharfelhők színes gomolygása bontakozott ki. Felsődörgicsén, édesanyám leánykorában ezt a megidézett ördögöt még sárkánykígyónak nevezték. Az idéző varázsige akkor így hangzott : „Sárkánykígyó gyere ki Kékre ződre sárgára!" 1958-ban azután Kisdörgicsén is előbukkant ennek a formulának egy másik régi változata: Szücsné Bencze Ilona a kisdörgicsei öregektől így hallotta: Sárkánykígyó gyere ki Kékre, ződre, Mindenféle színre!" Dörgicsék hiedelemvilágában tehát az ördög és a sárkánykígyó lénye azonos. A mátyusföldi, andódi gyermekek szappanbuborék fúvása közben idéznek ördögöt:

76 A szalmaszálon kifújt gömböcskék szintén szivárványszínben játszanak, tükröződnek. Az ő ördögcsalogatójuk így hangzik: „Gyere ki ördög Kékbe, ződbe, Piros cipőcskébe!" A növekvő gyermek életével kapcsolatos babonák. A köldökzsinór varázsereje ,Amikor a kisgyerek köldökzsinórja leválik, a rajta lévő kis fehér pertlivel együtt el köll tenni skatulyába, aztán amikor a gyerek — ha fiú, ha lány — hét éves lesz, a kézibe adják, hogy bontsa ki, mert akkor jó kézimunkás lesz belőle."

77 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Ha a gyereknek kijön a tejfoga, oda köll tenni az egérlik szájához, aztán háromszor el köll mondani: „Egér egér adj vas-fogat Én is adok csont-fogat!" Akkor a gyereknek erős foga lesz."

78 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Gyógyítás ráolvasással. Árpa a szemen „Ha a gyereknek árpa női a szemin, le köll aratni. A régiek erre „kádenciát" is tudtak, de én már elfelejtettem" — közölte 1958-ban édesanyám: Mészáros Lászlóné. Németh Sándor azonban még emlékezett rá: ,Amikor valamelyikünknek árpa nőtt a szemén, úgy gyógyították, hogy kézzel legyeztek a szem előtt, aztán azt mondták háromszor: „Árpát aratok, tűnjél!"

79 Jönnek a szeplők „Ha a gyereknek szeplős az arca, tavasszal az első föcske meglátásakor azt köll háromszor mondani: Föcskét látok Szeplőt hányok Akkor elmúlik a szeplő."

80 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin, 1958. III. 8.) Nyári esőtől vártunk dús hajat Azt képzeltük mi dörgicsei gyerekek, a lányok is, hogy ha langyos nyári esőben, hajonfővel kifutunk az udvar közepére, szép lesz, gyorsan nő és nagyra nő a hajunk. Azt is láttuk, hogy a lányok szívesen mossák hajukat esővízben. Régi sámánok módján, behunyt szemmel, széttárt karokkal körben forogtunk, táncolva énekeltünk az esőnek mondókát. Ilyen babonás verses gyermekjátékban őrződött meg az ősi idővarázslás emléke országszerte, így Kisdörgicsén is:

81 >f

Ess esső ess, Zab szaporoggyék, Búza bokrosoggyék, Az én hajam olyan légyén Mind a csikó farka!" Mi így mondtuk. Édesanyámék azonban másképpen tudták: „Ess ess esső, Zab szaporoggyék, Búza bokrosoggyék, Búza között az árnyékom Maj megáll az esső!" Doroszlón és Göcsejben viszont nem a haj, hanem a gyermek növekedését várták az esőre történt kiállástól.

82 604