A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)
rék. A Hermánnéval ólmot öntöttünk, de továbbra is beteg maradt." (Szentes Lajosné, 1958. II. 21.) „Mikor kislány vótam, az én ónomat is megöntötték. Kutya, disznó szoktak kigyünyi az ónon. Eccér elfutott mellettem egy malac, megijedtem. Aztán megöntötték az ónomat. A Hermán Sándorné meg a Langné értették az ónöntést. A mostanyiak nem öntik má meg, nincs is aki érti." (özv. Bencze Gyuláné, 1958.11.21.) Egyéb babonás gyógyítások, óvintézkedések a kisgyermekkel kapcsolatban „Az eeső fürdővizbe tojást szoktak ténnyi, meg tejet, hogy hát könnyebben kopik a gyerek." 5 6 (Szentes Lajosné Mészáros Karolin, 1958. II. 21.) „Előfordult, hogy a kis újszülött pólyásnak tej került a mejjibe. Megpirosodik. Ilyenkor gatyamazzaggal le szokták kötnyi, hogy a boszorkány még né szoptya." (Kovács Erzsébet 29 éves, 1958. II. 22.) A Somogy megyei Ságváron fokhagymával húzogatják meg. (Gönczi F.: Somogyi gyermek. 73. old.) ,Дте1у1к bőcső üres, nincs benne a kisbaba, nem szabad ringatni, mer megfájdul a kicsi hasa. 5 7 Ezt tartották a régi asszonyok." (Németh Sándorné levélbeli közlése, 1958. III. 8.) „Amikor haza megy valahonnan útról az anya, nëm szabad mindjárt szoptatni, mert a fáradt tejtül megfájdul a kicsi hasa. Nëm is szabad mindjárt a gyerekre nézni, mikor az anya el van fáradva, mert a fáradtság rászáll a gyerekre." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Amikor a kisgyerek nagyon sír, a szemit ki szokták nyaanyi, aztán a feje fölött háromszor átpöknyi." 58 (Szűcs Lászlóné Bencze Ilona, 1958. II. 21.) Az újszülött és anyja látogatóit le kellett ültetni, hogy el ne vigyék az álmukat. 5 9 Ez azonban általános szokás volt, vendégmarasztaló célzattal. „Nem szabad a kisgyereket átlépnyi, mer nëm nyől meg." (özv. Bencze Gyuláné Kovács Mari, 1958. II. 21.) „Nem jó a gyereket átlépni, mert nëm női még. De ha visszalépik, nem árt." 60 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Ha a gyermek valamit nagyon megkíván, amit a felnőttek esznek, adni köll neki, mert különben megbetegszik. Ilyenkor a következő szavak kíséretében nyújtanak neki ëgy falatot: „Ne, hogy el ne vesd a „borgyudat"! Egyébként ezt szokták mondani és tenni ilyenkor a terhes menyecskének is, nehogy elvetéljen." (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Torokfájás babonás gyógyítása Kisgyermek korunkban sokszor fájt a torkunk: meg kellett ízlelni a frissen hullott havat, jó volt titokban szopogatni az ereszen csüngő jégcsapot. Általános dörgicsei gyógymód volt ilyenkor: A különféle szárított virágokból (bodza, akácvirág, pipitér) főzött herbaté itatása mellett édesanyánk szenynyes kapcával tekerte körül fájó, tüzelő torkunkat. Gönczi Ferenc megfigyelése szerint a torokfájós somogyi gyermeket így gyógyították: „...Amint ballábáról valakinek a kapcát vagy rongyot lehúzzák, azon melegében a torok körül csavarják (Homok)." (Gönczi F.: Somogyi gyermek. Kaposvár, 1937.216.) Ne játssz a tűzzel! Szerettünk tűzzel játszani. Száraz vesszőt tartottunk be a tűzhely ajtaján s a sziporkázó végű pálcával a cikkcakkban csapkodó villámot utánoztuk. Természetesen csak ha édesanyánk nem látta. Különben felcsattant a tiltó dorgálás: „Ne játssz a tűzzel mer ágybapisász! " 61 Ágybavizelés babonás gyógyítása „Hogy a kis gyerek bele ne pisáljon az ágyba, egérhust köll vele etetni." 62 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Amikor a kisgyerek belepisál az ágyba, főzőkalánt adnak a kezébe, aztán átküldik a szomszédba, hogy kérjen sót. Avval aztán a szomszéd megveri a gyerekét. Ettől meggyógyul." 63 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) A kígyó Dörgicsei hiedelem szerint nagy, sokszor halálos veszedelme csecsemőnek, apró gyermeknek a kígyó, a fa odvában tanyázó ,, tarés kígyó", a kígyóformát öltött, ártó—rontó Gonosz. A kígyó-történetek nagy tudója: Tabi Lajosné ilyeneket mesélt: Kivitték akislányt szülei a mezőre. Letették a rendbe és beálltak kapálni. A kislány sírt, de nem figyeltek rá. Közben elhallgatott mégis, elaludt. És mikor hazavitték sokára, a kislánynak megnőtt a hasa és nagyon fájdította. Elvitték az orvoshoz. Az orvos megállapította, hogy a kislány hasában élő kígyók vannak. Tanácsára a gyermeket két lábánál fogva fölfogták, szája alá egy lavór tejet tettek. Tizenegy kígyó mászott ki a száján. Amikor aztán a tizenkettedik is kibújt, akislány meghalt. 64 Egy másik történet: Volt egy kislány. Ha evett, mindig kiment a fal mellé, enni. Mondta neki az édesanyja: „Ne menj ki, egyél idebent!" A kislány azt mondta: Neki van egy kis madara, ő azzal eszik. 65 Az udvarban volt egy határ fa is. Onnan kijött a kígyó és a kislánnyal evett egy tányérból. A leányt meglesték és nem engedték ki többet. A leány bele is halt. Az alábbi történetet Tabinénak Horváth Ilona mondta el, aki tollfosztáskor hallotta: A tarlón voltak, arattak. Közben egy síró, pólyás kislányra találtak. Az egyik asszony fölvette és elkezdte szoptatni. A kislány csak szopott, szopott, és már annyira 602