A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mészáros Gyula: „Tükörből” idéztünk ördögöt. (Kisdörgicse hiedelemvilága)

tett eredményre, a megrontott gyermek vagy felnőtt, életével is fizethetett, vagy legjobb esetben egész életére nyomorékká válhatott. „A Hertling Mari valamikor meséte, hogy ütet fiatal lány korában ugy rontották még. Attul lett örök életire sánta. De ü maga is tudott rontanyi." (özv. Bencze Gyuláné Kovács Mari, 1958. II. 21.) A rontás előidézése, de ugyanúgy elhárítása is, történhetett csupán szómágiával (átok és visszaátkozás), de babonás cselekedet által is. „Megvan rontva!" „Meg van babonázva!" „Cselekedet van rajta!" - röpködtek ilyenkor a dörgicsei szállóigék. „A rontásnak a ráolvasás az orvossága. A ráolvasó szöveg megszerzése azért bajos, mert aki elmondja, oda lesz a tudománya." — írja Luby Margit.

44 Nem is sikerült ráolvasó imát begyűjtenem Kisdörgicsén a gyermek megrontásának elhárításával kapcsolatban. Megelőzés: „A régiek máskor öregkést meg férfikabátot tettek az újszülött feje alá, hogy a boszorkányok meg ne rontsák a gyereket." (Steixnerné Vörös Margit, 1958. III. 7. írásbeli közlés.) A beteg kisgyermek babonás gyógyítása „Szem ártott neki" A csecsemők bizony sokat sírnak korai idejük alatt. Az aggódó anyai tekintet ilyenkor megint „rosszat" sejt. Ha a gyermek nagyon sírós, hamar rámondták a szentenciát: „Megrontották!" „Szem ártott neki!" Különösen féltették a kicsit az olyan személyektől, akiknek középütt összeért a szemöldökük: „Akiknek összeér a szemük szőrük, azok tunnak rontanyi."

45 (Szentes Lajosné Mészáros Karolin 65 éves, 1958.11.21.) Ilyenkor aztán sor került a kuruzslásra, babonás gyógymódokra. Mert betegség esetén a legritkább esetben fordultak orvoshoz, akár gyermek, akár felnőtt betegről lett légyen is szó. A járási orvos messze volt, no meg költséges is az oda-visszafuvaroztatás. Előbb tehát végigpróbálták a hiedelmek, mágikus szokások által előírt regulákat és recepteket, amelyek pénzbe sem igen kerültek. Amikor pedig a babona minden javallata csődöt mondott, rendszerint már megkésve érkezett az orvosi segítség. „Ha az idegén azt mondja az újszülöttnek: „De szép vagy!" — gyorsan háromszor megpökdösi, nehogy szem ártson néki."

46 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Kiss Sándorné, ha ölbeli gyerekivei mént az utcán, aztán ha gyütt valaki velük szembe, hamar be* felé fordította a gyereket, nehogy szem ártson neki." (Sokhegyi Eszter 73 éves, 1958. II. 22.) Védekezés Fonákul öltözködés Az alábbi dörgicsei mondás arra utal, hogy a szemmel-verés a felnőttet is fenyegeti: „Na nekem nem árt a szem, mert fordítva kötöttem föl a kötényemet!"

47 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Ha valaki fordítva veszi rá a ruháját, szerencsét jelent." (Steixnerné Vörös Margit, 1958. III. 7. Levélbeni közlés) Göcseji adatok szerint az az asszony is fordítva veszi fel az alsószoknyáját, aki kisbaba látogatására indul, hogy a szeme ne ártson a gyermeknek. (Csertamellék, Kissziget)

48 Szenes víz

4 9 „Még mielőtt megszülettem, édesanyámnak méghaat egy gyereke. Szem ártott neki. Ilyenkor szoktak szenes vizet csinyáni. Ha leüt a szén, szem ártott neki."

50 (özv. Bencze Gyuláné, 58 éves, 1958. II. 21.) „Ha olyan asszony, akinek a szemődöke összeér és ha valakire ránéz, szemivel megrontja. A kezellése: egy liter vizbe tesznek három szem parazsat, ebbül itatnak három kortyot a gyerekkel.

5 1 Aztán megmossák a homlokát és a boszorkánynak három miatyánkot és három üdvözlégyet köll imádkoznyi és igy gyógyul meg a kisgyerek. És mindenki óvakodjon az ilyen boszorkánytul." (Pálffy Kálmánná 43 éves, 1958. III. 27. Levélbeni közlés) „Amikor rosszak voltunk, szenes vizzel szoktak mosdatni bennünket, hátha szem ártott."

52 (Hegyi Sándor 45 éves, 1958. márc. 4. Levélbeni közlés) „Ha a gyerek nagyon sírós, azt mondják, szem ártott neki. Ilyenkor szenes vizet szoktak készíteni. Tányérba vizet öntöttek, abba három darab tüzes parazsat tettek. Ha a széndarabok leszálltak a tányér fenekére, akkor szem ártott neki. (Ha fönn maradtak a víz szinén, más baja volt a gyereknek.) Azután a szenes vízből néhány csöppöt a gyerek szájába csöppen tettek, meg is mosdatták benne, napjában többször. Mosdatásnál a vízbe mártott tenyeret háromszor végig húzzák a gyerek arcán, fölülről lefelé, „Atyának, Fiúnak Szentlélek Istennek nevében" mondása közben."

53 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) Ónöntés Ha a szenes víz nem használt: Hátha megijedt valamitől? Meg kell önteni az ónját!

5 4 „Ha valakinek megijedt valamitül a gyereke, aztán baja lett, mégöntötték az ónját. Fölolvasztották az ólmot „hitvány kalányba", aztán rostán keresztül engedték a vízbe. Akinek az ónját öntötték, annak lé köllött fekünni hanyatt, aztán letakarták karácsonyi abrosszal (avval az abrosszal, amelyik Karácsonykor volt használatban). A tányért az abroszra tették, föléje a rostát, aztán úgy öntötték. Melléje, vagy rája fésűt, bibliát tettek. Aztán öntés közben folyton imádkozott az, aki az öntést végezte. Mikor kiöntötték, nézték az ónt, aztán mondták: Ni, itt a feje, kutya formája van, a gyerek kutyáiul ijedt még."

55 (Mészáros Lászlóné Rumi Karolin) „Máskor ólmot szoktak öntenyi, ha frászt kapott a gyerek. Mikor a Lajcsim ölbeli vót, megijedt a gye601