A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

menyét még életében Veszprém figyelmébe ajánlotta Récsey Viktor, most pedig Bognár Ernő bakonyszombathelyi plébános hivatkozik a gyűjteményre, mint amely alkalmas lenne egy megyei régiségtár alapjainak megvetésére. Felemlíti Galamb István zirci járásbíró kezdeményezését is, aki még előbb, Miháldy életében hasonló gondolatokkal foglalkozott, de gyűjteményét ekkor még nem volt hajlandó eladni.

5 Hosszú, több évtizedes, különböző irányú elgondolások, útkereső javaslatok változatai után 1902. május 11-én végre — igaz, külső segítséggel - megoldódik a „veszprémvármegyei múzeum" ügye. A neves történész, Fraknói Vilmos mint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelője megvásárolta a meghalt bakonyszentlászlói plébános hagyatékát és azt megőrzésre felajánlotta Veszprémnek. E nemes gesztus váltotta ki végérvényesen a gondolatot : Veszprémnek múzeum kell! Fraknói az alábbi - a veszprémi múzeum létét megnyitó - levelet küldte Fenyvessy Ferencnek, Veszprém vármegye - sok helyi értéket hagyott — főispánjának: „A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége közelebb megvásárolta az elhunyt bakony-szentlászlói plébános, több mint 2000 drból álló becses régiséggyűjteményét azzal a szándékkal, hogy valamelyik vidéki múzeum részére adományozását hozza a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister urnái javaslatba." „Tekintettel arra, hogy a gyűjtemény a Bakony vidékének leleteiből alakult, kívánatos, hogy ott nyerjen állandó elhelyezést, ahol leginkább képes érdeklődést kelteni és kiegészítésére buzdítólag hatni." „Természetszerűleg legelsősorban Veszprémre kell gondolnom. Ez a város ugyanis míg múltjával és lakosságának intelligenciájánál fogva hivatva van arra, hogy a magasabb szellemi élet egyik gócpontjává fejlődjék, ehhez az összes feltételeket ekkorig nélkülözi, sem tudományos és művészeti gyűjteményekkel, sem nyilvános könyvtárral nem rendelkezik. Igytehát sem a saját lakóinak, sem a nyár folyamán a Balaton táján egybesereglett fürdővendégeknek a nemesebb gyönyörök forrásait nem nyithatja meg." „A helyzet jobbra fordulására jelen időpontot kiválóan alkalmasnak látom, amikor Veszprémvármegye élén Méltóságod áll, ki maga is az irodalom munkása volt, a művészeti mozgalmakban élénk részt vesz és becses műtárgyakkal ékesíti lakóházát. Veszprém püspöki székét pedig olyan főpap foglalja el, ki a tudomány és művészet szeretetét a nemes áldozatkészség jelentékeny tényeivel bizonyította be, a modern irodalmak termékeiből ritka gazdag és válogatott gyűjteményt állított össze." „Nem lehet kétségem az iránt, hogy Méltóságod a püspök ur Ő Nagyságával karöltve képes lesz akár városi, akár vármegyei múzeum és könyvtár létesítésére." „Ezen feladat megoldásához felajánlja a múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége szolgálatait, a szakférfiak tanácsát és közreműködését, egyúttal kész az első berendezésre jelentékeny összeget, azután pedig az intézmény gyarapítására évi segélyt venni fel költségvetésébe, végre nemcsak a bakonyszent-lászlói gyűjteménynek, hanem a festmények egész sorozatának átengedését is kieszközölni a Nagymélt. minister urnái." „Midőn ezt az ügyet Méltóságodnak figyelmébe ajánlani bátorkodom, megragadom az alkalmat kiváló tiszteletem nyilvánítására. Budapest, 1902. évi május hó 11-én. Fraknói Vilmos s. к. a muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelője."

5 ' A főispán azonnal válaszolt Fraknói levelére és már megfelelő helyiségről is gondoskodott.

52 Hornig Károly püspök is csatlakozott a mozgalomhoz, s könyvtárra évenként 1000 korona értékű könyvet ajánlott fel. Jelentkezett az első adományozó, Rosenberg Adolf veszprémi lakos, 56 db régi pénzt adott a múzeum részére.

5 Megmozdult a ,,megye" is. A vármegyei gyűlés határozata folytán, a vármegyeház épülete második emeleti részében kapott néhány helyiségben első ideiglenes elhelyezést a múzeum. Fraknói Vilmos, Szalay Imre a nemzeti múzeum igazgatója és Schönherr Gyula történész, egyetemi tanár, múzeumi őrtiszt társaságában megszemlélve a kijelölt helyet, a lehető legalkalmasabbnak találták azt. Egyidejűleg „a vármegye" ígérte a következő évtől újabb helyiségek átengedését.

54 Szeglethy György polgármester október 9-én mint kezdeményező - meghívta a veszprémi társadalom húsz, szellemi vezetőnek tekinthető tagját orvosokat, ügyvédeket, közigazgatásiakat, tanárokat, tekintélyes kereskedőket, egyháziakat -, hogy velük megbeszélje egy veszprémi kultúregyesület létrehozásának lehetőségét. K. Paur Ödön újságíró tervezetét elfogadták, határozatban kimondták: „egy kultúregyesületnek Veszprémben leendő létesítése hasznos, üdvös, sőt mindenek felett szükséges". K. Paur Ödönt pedig felkérték a végleges alapszabálytervezet elkészítésére.

5 5 Az egymásba tolódó események, a sok irányból tervezett kulturális programok kibontakozását segítik. Fraknói határozott melléállása a veszprémi „múzeum ügy"-nek, Szeglethy polgármester és K. Paur Ödön szervező munkája a veszprémi Közművelődési Egyesület létrehozására; csak egyik része az immár teljessé váló művelődési programnak, mert 1902. november 30-án megalakul a „Veszprémvármegyei Múzeum Egylet" is azzal az elsődleges céllal, hogy a létesített, a vármegye október havi közgyűlésében is elfogadott új vármegyei „múzeum és könyvtár"-пак támogatást, istápolást adjon. Kolossváry József alispán hívta össze, Fenyvessy Ferenc főispán elnökölt. Megállapodtak az alapszabályokban is. Fenyvessy főispán, Jánosi Ágoston, Kránitz Kálmán, Péller Pál, Ihász Lajos, Néger Ágoston, Fejér542