A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hungler József: A veszprémi helytörténetírás és kutatás kialakulása. II. rész

vári József és Óvári Ferenc 200—200 korona befize­tésével az új múzeumegylet alapító tagjai lettek. A megválasztott vezetőség egyik tagja már Laczkó Dezső is. 56 A vármegye törvényhatósága 1902. de­cember 2-án 397. számú határozatával „szentesí­tette" a vármegyei múzeum létesítését, vagyis „meg­alkotta" azt. 57 Fraknói Vilmos, látva a város, a vármegye veze­tőinek lelkes, önzetlen ügy buzgóságát, az újonnan alapított Múzeum Egyletet is levélben kereste meg, részükre is további támogatást ígérve. Alábbi, egész terjedelmében ideiktatott levelét az egyesület elnöke, Fenyvessy Ferenc főispánhoz címezte. Méltóságos Főispán Ur! Méltóságodnak múlt hó 19-én 397. sz. alatt kelt átiratából hazafias örömmel vettem tudomásul Veszp­rémvármegyének a veszprémvármegyei múzeum létesítése tárgyában hozott határozatát, s a mai napon tudomást szereztem afelől is, hogy Méltóságod el­nöklete alatt veszprémvármegyei múzeum-egylet cím­mel új egyesület alakult, melynek feladatát a múzeum érdekeinek ápolása és a társadalom érdeklődésének az új intézmény iránt ébrentartása fogja képezni. Báró Hornig Károly veszprémi püspök ur Ő Nagy­méltósága már korábban közölte velem azt az elhatá­rozását, hogy a létesítendő vármegyei múzeum könyvtárának alapját jelentékeny könyvgyűjtemény­nyel rakja le és évenként megfelelő összeggel járul an­nak fejlesztéséhez. Veszprém vármegye közönségének buzgó lelkese­dése és a veszprémi egyházmegye fenkölt szellemű főpásztorának nemes áldozatkészsége az új kulturális intézmény létesítése körül ily szerencsésen találkozva a vármegye társadalmi tényezőinek érdeklődésével, eleve biztosítja a Méltóságod által megindított mozgalom sikerét, és nincs kétségem az iránt, hogy Méltóságod fáradozásai a kínálkozó kedvező körül­mények felhasználásával a veszprémvármegyei múzeumban rövid idő alatt oly közművelődési intéz­ményt fognak megteremteni, mely minden tekintet­ben méltó módon fog megfelelni a reá váró fontos rendeltetésnek. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelő­sége részéről örömmel üdvözlöm e mozgalmat és kész­séggel ajánlom fel közbenjárásunkat abban az irány­ban, hogy a magas kormány az új intézményt a cél­jai fontosságának megfelelő erkölcsi és anyagi támo­gatásban részesítse. Hogy ez irányban a szükséges lépéseket mielőbb megtehessem és a múzeumban elhelyezendő régiség­tár szekrényei, úgyszintén a múzeumnak szánt mű­tárgyak megválasztása tekintetében megállapodásra juthassunk, tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy a múzeum befogadására szánt helyiségek alaprajzát be­küldeni méltóztassék. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1902. december 12-én. Fraknói Vilmos s. к. a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője. 5 8 A „Vármegyei Múzeum Egylet" alapító tagjai 200 korona befizetéssel már 21-en vannak, rendes tagként 6 korona évi tagdíjjal száznál többen jelentkeztek. 5 9 A múzeum berendezése Wossinszky Mór apát, régész, országos felügyelő személyes irányításával folyt. A Miháldy-féle gyűjtemény is megérkezett. Magánosok részéről egyre-másra szaporodnak az ado­mányok, értékes tárgyak. A vármegye alispánja fel­kérte LACZKÓ DEZSŐ veszprémi piarista tanár, geo­lógust az igazgatás elfogadására, aki azt vállalván, a vármegye közgyűlése őt formálisan is megválasztot­ta. 60 A múzeum létesítésének híre messze-messze ide­genbe, Franciaországba is eljut. A Párizsban élő, veszprémi születésű, ,,Weisz L." szobrászművész, ér­tesülve az új intézményről, közölte a múzeum veze­tőjével, hogy néhány gyönyörű „szobormintával fog­ja gazdagítani a múzeum népművészeti osztályát." 61 Az új múzeum igen aktív és eredményes régészeti feltárásokat kezdett megalakulását követően. A lel­kes új igazgató és semmivel sem kisebb lelkesedésű munkatársa, a később országos régészeti nevet szer­zett RHÉ GYULA a város különböző helyein és a vármegye területén végeztek ásatásokat. 62 Ekkor kezdte meg Rhé Gyula a Veszprémhez addig ismert legközelebb eső római kori lakó település, a pogány­telki alapfalak feltárását. Külső erők is segítik az ér­tékes helytörténeti kutatást. 1903. december 29-én az Országos Régészeti és Embertani Társulat rendes ülése tárgysorozatán Récsey Viktor „A veszprémi múzeum és ásatások a római Cimbriana területén" címmel tartott előadást. Elérkezett a múzeum hivatalos megnyitásának ide­je is 1904. november 6-án. A Múzeumok és Könyv­tárak Országos Főfelügyelőségének óhajára a nyilvá­nosság kizárásával, csakis a tagok és a Felügyelőség kiküldötteinek - Fraknói Vilmos, Wossinszky Mór, Fejérpataky László, Lóczy Lajos, Récsey Viktor, Nagy Sándor festőművész és még mások — jelenlé­tében, teljesen csendesen folyt le. Addigra tíz ter­met adott a vármegye, székháza második emeletén. Elrendezés: kronológiai sorrendben. A numizmatikai gyűjtemény keltette a legnagyobb feltűnést, a szakemberek szerint olyan darabjai voltak, amik hiányoznak a Nemzeti Múzeumból. Képviselve volt már a veszprémi ipar is, bőséges anyaggal. így indult végre a veszprémi múzeum Laczkó Dezső gondo­zásával. 63 A Veszprémben tanító történetíró piarista, Fried­reich Endre közlése ad hírt a Veszprémvármegyei Múzeum első kiadványáról, Rhé Gyulának „Ös- és ókori nyomok Veszprém körül" című tanulmányá­ról, amely a városnak és vidékének történelem előtti és római emlékeit írja le, az ásatások és a múzeumi leletek alapján. A pogánytelki 1903-as és 1905-ben végzett ásatások költségét a káptalan vállalta. 64 Alig kezdte meg munkáját Laczkó Dezső új mú­zeumában, máris egy végleges megoldású épület, egy 543

Next

/
Thumbnails
Contents