A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Bóna István: Javarézkori aranyleleteinkről. Fejezetek a magyar ősrégészet múltszázad-századeleji történetéből
A Hatvan/Nagyszeben probléma Nem hallgatható el, hogy ugyanaz a kéz, amely az RN 30, 1900 és az RN 3, 1902 tételeket kiegészítette, utólag az RN 55, 1896, 1—2 tételen szereplő hatvani aranylemezhez is odaírta: Nßeben. A széthordott erdélyi aranylelet után nyomozó illetőnek — nem vitás — jó szeme volt: a hatvani lemez ugyanúgy tépett, levált illetve különvált széllel, (a napló szerint „sarkából az ásó egy darabot levágott" — ez az eredetileg még leltárba vett töredék ma hiányzik), gyűrötten került múzeumba, mint a vele kapcsolatba hozott másik két aranylemez. A lemeznek csak felső részét szegélyező, ritka, trébelt pontsor az erdélyi ovális lemez (távolabbról a hàbâsesti lemez) közeli rokona, rokon a két lemezt díszítő 3—3 dudor megfogalmazása, a felfüggesztésre fúrt lyukak készítési módja és mérete, összességében pedig a két Nagyszebenkörnyéki és a hatvani lemez díszítetlen simasága is {16. ábra). A „Hatvan Uj Telep" lelőhellyel leltározott aranylemez lelőkörülményei valóban nem olyan tiszták, mint hinnők {Patay 1958, 39, XV. t. 11), A napló bejegyzése szerint létezéséről ugyan — állítólag — Hatvan nagyközség főjegyzői hivatala értesítette a Nemzeti Múzeumot, ám a nyomtatásban közzétett jelentéssel ellentétben („egy őskori lemezes ékszert a hatvani új telepről aranyértékén megváltottunk", Hampel, ArchÉrt 16, 1896, 374), a lemez mégsem egyértelműen a főjegyzői hivatal „útján lett megváltva", hanem lovag Scarpa Henriktől és Fehér Józseftől vásárolták 109 koronáért. Hitelességét csak a leltárnapló zárómegjegyzése támogatná: „Beszállította dr Posta Béla őr hivatalos kiküldetésben, mely alatt a lelőhelyen ásott is". — Ásott, csak éppen nem talált semmit, ahogyan e sorok írója is jónéhányszor a semmit ásta műgyűjtők hamis lelőhelyein. Az ügyletben különös módon szereplő lovag Scarpa régi fiumei család tagja volt, akinek felmenői jelentős politikai szerepet játszottak Fiume 19. századi történetében. Annak azonban nincs nyoma, hogy a Scarpaknak Hatvanban, egyáltalán a környező megyékben (Heves, Nógrád, Pest) birtoka lett volna, egyelőre sejtelmünk sincs hát, hogy a millennium évében mit keresett egy Scarpa Hatvanban. ló. ábra. Hatvan. Arany melldísz. MNM. Term, nagys. Abb. 16. Hatvan. Goldener Brustschmuck. MNM. Nat. Gr. 53