A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

70. áérű. Hirdetés a Veszprémi Független Hírlap 1890. február 18-i számában Abb. 10. Zeitungsanzeige aus dem Veszprémer „Független Hírlap" vom 18 Februar 1890 Márciusra előrelépés történt a békéltető bizottság megalakítása ügyében azáltal, hogy a városi rendőrkapitány, mint iparhatósági biztos feladatul kapta az iparos segédek összehívását az Iparos ifjúság önképzőés betegsegélyző egyletének helyiségébe, ahol a segédek közül harminc tagot kellett választani.

5 8 Haladást jelentett az is, hogy már a helyi sajtóban is napvilágot látott a megalakítandó szakosztályok helybenhagyott csoportosítása, amely négy nagy egységen belül az alábbi szakmákat foglalta magába: {.Építészeti ipar: ács, kőműves, asztalos, lakatos, kőfaragó, bádogos, cserepes, festő-mázoló, aranyozó, rézműves, harangöntő, kályhakészítő, kéményseprő, cím- és cégfestő, kárpitos. 2.Ruházati ipar: férfi- és női szűrszabó, gombkötő, harisnyakötő, kalapos, szűcs, kefekötő, köteles, kelmefestő, borbély, fésűs, arany- és ezüstműves, órás. 3.Bőripar: férfi- és női lábbelikészítő, szíjgyártó, nyerges, kesztyűs, könyvkötő, timár. 4. Fa-, vas- és élelmiszeripar: kocsigyártó, kovács, kádár, esztergályos, puskaműves, kosárfonó, mészáros, hentes, szappanos, bábos, sütő-pék, cukrász.

5 9 Szép hagyomány volt, hogy a helybeli és a vidéki egyesületek a nevezetes események alkalmával meghívták egymást a rendezvényeken való részvételre. Elsőként a veszprémi Iparos ifjúság önképző- és betegsegélyező egylete kereste meg az Ipartestületet az augusztus 19-i zászlószentelési ünnepség miatt. A meghívóval együtt megküldték azt a zászlószeget, amelyet az egylet zászlajának nyelébe kellett beverni, ezzel biztosítva a kialakult szokás szerint a rendezvényen való személyes megjelenést. A jótékony cél előmozdítására az elöljáróság 5 db aranyat szavazott meg az egyletnek kifizetésre. Az Országos Iparegyesület levélben hívta fel a veszprémi Ipartestületet az országos szervbe való belépésre. A csatlakozás különös fontosságára tekintettel az egyesület egy évre szóló 5 forintos tagsági díját Súly Ede pénztárossal azonnal megküldették. Megérkezett a szegedi ipartestületi kongresszusra szóló meghívás és a miskolci Ipartestület levele, amelyben tudatták, hogy az iparos ifjúság zászlószentelési ünnepségén a testület egy iparossal és egy segéddel képviselteti magát.

60 A szegedi ipari szövetkezet felkérése arra irányult, hogy az Ipartestület anyagi résztvevőként kapcsolódjon be a szövetkezet munkáiába. Erre a pénzügyi lehetőségek hiányában nem volt mód sort keríteni, de az Ipartestület arra kérte a szövetkezetet, hogy adjanak lehetőséget a veszprémi iparosoknak kisebb vállalkozásokban való részvételre. A polgármester levele tartalmazta azt az összes iparosra vonatkozó meghívót, amely báró Hornig Károly szeptemberi püspöki felszentelési ünnepségére szólt. Az elöljáróság tagjait külön felkérték a zászló vivésére, és a rend fenntartására a fáklyás felvonuláson. A rimaszombati Ipartestület a megalakulásáról küldött értesítést a veszprémi testületnek.

61 Nem volt véletlen ez a megnövekedett érdeklődés, hiszen az iparosok magas számával is kapcsolatosan ez az intézmény a jelentősebbek közé tartozott az országban. Az 1888-as évről készült kimutatás átfogó képet ad a testület működéséről és a számadatok közlésével megvilágítja annak fontosságát.

62 Eszerint 503 testületi tag volt, mivel a nyilvántartott 557 önálló iparos közül az év folyamán 12 elhalálozott, 24 elutazott és elszegényedés, vagy egyéb okok miatt 18 felhagyott üzletével. A tagok között 21 újonnan iparengedélyt kapott iparos volt. A konkrét munkákat csoportosítva: „1. Az ipariskolában 313 tanonc nyert oktatást, őket az ipartestületi elöljáróság tagjai a helyszínen felváltva hetenként meglátogatták. 2. 114 tanoncszerződést állítottak ki, s a tanoncok neveit a tanonc lajstromba bevezették. 3.71 tanonc szabadult fel. 4. A segédeknek 160 munkakönyvet adtak ki. 5. A segéd lajstromba 167 iparos segédet írtak be, közülük 64 eltávozott. 6. Az iktatókönyvbe 266 ügyet írtak be. 7. Jegyzőkönyvbe 95 panaszt írtak be, ebből elnökileg 23, jegyzőileg 72 ügy intéződött el békésen. Ennélfogva nem került sor békéltető bizottsági eljárásra. 8. 9 db ideiglenesen tartózkodó igazolványt állítottak ki. 529