A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

V. Fodor Zsuzsa: A veszprémi Ipartestület története (I. rész 1886–1890)

9. 1 rendkívüli, 1 köz és 10 rendes elöljárósági ülést tartottak, ezekben 62 ügyet tárgyaltak. 10. Az Ipartestület kebelében 4 szakosztályt jel öltek ki. Az Ipartestület forgalmi állása: a) Bevétel: az 1887. évi pénztári maradvány 428 frt 15 kr, az 1888 évi tagsági díjakból befolyt 566 frt 23 kr, 114 tanoncszegődtetésből egy forintjával 114, 71 tanonc felszabadításából három forintjával 213 frt, a bevétel összege: 1321 frt, 38 kr. b) Kiadás: takarékpénztári betét 550 frt, az ipartestületi hivatalban tett kiadás 709 frt, összesen 1259 frt. A bevétel a kiadásból levonva maradt 62 frt 38 kr. Ehhez járult a takarékpénztárba újonan elhelyezett 950 frt betét. Tiszta vagyon készpénzben 1012 frt 38 kr. Bútor és egyebekben 210 frt, összes vagyon 1222 frt 38 kr. c) Kint lévő követelés: a 20 forintos iparosoknál tagsági díj tartozás 1600 frt, az 1 forintosoknál pedig 650 frt, összesen 2250 frt." ISMÉT KÖLTÖZIK A HIVATAL Az intenzív hivatali munka, szakmai helytállás és élénk közéleti szereplés közepette kellemetlen eseményként jött Köves Béla kávés folyamodványa 1888 októberében, mivel arra kérte az elöljáróságot, hogy nyolc napon belül költöztesse ki a hivatalt az általa bérbe adott helyiségekből. Kárpótlásul 10 forint elengedését is felajánlotta a kifizetendő bérből.

6 3 Még ez év végén az Iparos kör ülésén javasolták, hogy - az Ipartestülettel testvér egyesület lévén - egy közös helyiséget béreljenek költségkímélés szempontjából. Az ügy sürgőssége miatt 1889. január 19-én összeültek az Iparos kör választmányi és az Ipartestület elöljárósági tagjai és kijelölték a legalkalmasabbnak vélt házat, amely Pápay Viktor tanár piacon lévő tulajdonát képezte a 48. szám alatt. Az elöljáróság február 2-i ülésén felvett jegyzőkönyve már arról értesít, hogy megtörtént a fenti házra vonatkozó szerződés megkötése öt évre szólóan. Az új házrész évi lakbére az Iparos körrel együtt használva 300 forint volt. Ebből fele részt, azaz 150 forintot az Ipartestület tartozott évente kifizetni. A testület az új házba költözés előtt feltehetően özvegy Somogyi Lászlónénál talált helyiséget az átmeneti időre. Erre az a tény utal, hogy a Pápay Viktorral kötött szerződés miatt idő előtt felmondták a tulajdonosnővel kötött szerződést. Ezen az ülésen egyéb sajátos ügyeket is tárgyaltak. Keresztes Pál órás kérte, hogy miután soha nem kíván ipartestületi tag lenni, ne kerüljön sor az elmaradt tagsági díj végrehajtás útján történő behajtására. A kérést az elöljáróság elutasította, mert a tagsági viszony nem lehetett óhaj kérdése, és a fizetési kötelezettség alóli felmentést csak nagyon komoly indok (pl. munkaképtelenné válás) esetén adták meg. Még az agg kor is csak a városi adóigazolás és a szegénységi bizonyítvány bemutatása után képezhetett okot a felmentésre. Batkó Tivadar és társai női szabók azt sérelmezték, hogy a nem hozzájuk tartozók és a vidékiek házanként árulnak kész ruhákat, ezenfelül több nő vállalkozott női ruhák elkészítésére, amelyhez még segédet is alkalmaztak. Az elöljáróság megígérte, hogy a házankénti törvényellenes árusítás ellen hatásköréhez mérten eljár. A nők által folytatott varrást rendeletileg háziiparnak tekintették, s engedték is gyakorolni. A panaszt tevők ezt sérelmesnek tartották és a budapesti női iparosokhoz hasonlóan kérték a rendelet módosítását. MEGALAKULNAK A SZAKOSZTÁLYOK Már az 1887. június 12-i közgyűlésen kifejezésre került az az óhaj, hogy a veszprémi Ipartestület a kebelében összefogott iparágak érdekeinek képviseletére szakosztályokat alakítson. A több időt igénylő szervezőmunka és a már ismertetett csoportbeosztások kialakítása után 1889. január 20-án elsőként a bőripari szakosztály alakult meg. A városháza nagytermében, Balogh Károly elnöklete alatt megtartott ülésen megválasztották a szakosztály tisztségviselőit. Elnök: Gémesi Dániel, alelnök: Valentin Antal, jegyző: Horetzki Károly. Bizottmányi tagok: Katona Sándor, Varga István, Gannai János, Szélesi József, Csekő Ferenc, Csornai Imre, Czollenstein Ferenc, Lang Ferenc, Döbröczönyi Gábor, Tuba János, Puntsaft Rudolf, ifj. Steidli Antal, Rákhelyi József, Mészáros Mihály, Kohn Lázár, Garai Mihály, Vinkler Károly, Jákói Dániel, Kováts József, id. Németh János, Schönig Antal, Bauer János, Husvéth Mátyás, Scholz Antal. A veszprémi iparostársadalom az Ipartestület munkáját eddig is érdeklődéssel követte, az azonban bizonyos, hogy a szakosztályok szervezése — az érdekképviseletnek új perspektívát ígérve — még ösztönzőbben hatott a tagok részvételi kedvére. A február 3-i közgyűlésen több, mint 200 iparos jelent meg, s az elöljáróság megválasztása során több új tag is szerepet kapott a vezetésben. Márciusban megalakult a ruházati szakosztály

6

'

4 a következő vezetőséggel: elnök: Komjáti Lajos, alelnök: Csébi Ferenc, jegyző: Veisz Jakab. Választmányi tagok: Schmidt István, Zsolnai Sándor, ifj. Götzenberger Alajos, Simon János, Stohl János, Regényi Lajos, Taubler Ignác, Husvéth János, Hopp János, Czenczi József, Rigó István, Banthauer Gáspár. A következő hónapban ugyancsak a városháza nagytermében tartották meg az építészeti szakosztály alakuló ülését

6 s

, amelyen az alábbi tisztségviselőket választották meg: elnök: Brenner Lőrinc, alelnök: Pfeifer Miklós, jegyző: Pfilf Andor. Választmányi tagok: Holes Ferenc, Kürtli Károly, Kurtz Rudolf, Hungler György, Jenőfi Ferenc, Kis István, Szigeti Ferenc, Szilágyi Mihály, Springer Mór, Megyeri Imre, 530