A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Katona Imre–Valkó Arisztid: A herendi gyár első évtizede
tásának titkát, kinek szaktudására Stingln kívül Fischer is számított. A porcelán három komponense közül a földpátot és a kaolint importból biztosították, a kvarcot sikerült - kisebb tételekben és időnként - belföldről beszerezniük. Az első időben főleg a költséges külföldi földpát pótlásával is próbálkoztak - s mint a masszajegyzék tanúsítja -, igen különböző sikerrel. Fischer évekig tartó kísérletsorozata ismert, mert az égetéseiről vezetett feljegyzései fennmaradtak az Iparművészeti Múzeum adattárában. Ezek segítségével nemcsak arra kapunk választ, hogy milyen áruk készültek Herenden 1841 és 1843 között, hanem az is kiderül, hogy Fischert a gazdaságosság mellett milyen szempontok vezették a masszák alkotóelemeinek kialakításában. Az égetési kimutatásban két dátummal is találkozunk. Az egyik 1842. január 3., a másik 1842. február 1. A két dátumból és az éven belüli hónapok egymásutánjából, valamint a napok emelkedő tendenciájából nemcsak az 1842-es év eseményei bontakoznak ki a korabeli feljegyzésből, hanem a kimutatás szinte összes tételeinek keletkezési ideje is. így pl. az is kiderül, hogy a kimutatást 1841-től vezették 1843-ig. Az első égetésre utaló feljegyzések 1841. március 24-én kezdődnek. Ebből tudjuk, hogy már 1841 előtt is zettlitzi földet használtak a herendi porcelán előállításához. A kimutatásból megállapítható, hogy Fischer a massza minőségének emelését fontosnak tartotta és minden tőle telhetőt elkövetett alkalmassági fokának növelése érdekében. E próbálkozások eredményezték a masszák és a mázak hatalmas variációját, melyekkel a kimutatásban találkozhatunk. 20 Megjegyezzük, hogy 1840-ből semmi bevételt és kiadást nem tartanak számon a Verkaufsbuch-ban 21 . Egyébként a gyár jövedelmének alakulásában a külső és belső körülmények is belejátszottak. Súlyosan érintette a gyárat az 1843. március 28-i tűz. Ennek következtében a bevétel az 1842. évinek 1/3-ára csökkent. 1847-ben az üzem 36 embert foglalkoztatott állandóan és ezenkívül még 14 napszámost. Kiadása 467 forint, 13 kr. volt, bevétele pedig a Verkaufsbuch szerint 2979 frt 50 kr. A gyár első munkáira Bécs, Capo di Monte gyakorolt hatást. Az első termékek a múlt század 40-es éveinek neobarokk ízlését tükrözik, melyeken határozottan érezhető a cseh porcelánok hatása. Jellemzőek a korra a bécsi empire formájú készletek is, máz alatti kobaltkék „Ranftl Muster" vonalas díszítéssel. A későbbi herendi termékek között hasonló egyszerű formát és dekort már nem találunk, ugyanis Fischer, hogy a bécsi és a cseh gyárakkal versenyezhessen, igényesebb termelésre tért át. Ezzel Herend is felzárkózott az első neves európai porcelángyárakhoz. Különösen a meisseni hatás mutatható ki a legjobban. E korban szinte egyetlen gyár sem kerülhette ki a meisseni hatást, számos európai porcelángyárat stílusának átvételére csábított. De kevés olyan gyár akadt, amely e hatást úgy vette volna át, és olyan sajátosan fejlesztette volna tovább, mint a heren3. ábra. Teás kancsó. Porcelán. Herend, 1846. Abb. 3. Teekanne aus Porzellan. Herend, 1846. di. Bécsből a petrezselyemmintát, Meissentől az edények fonatos—reliefes díszítését, a tálak közepén a jellegzetes sokszínű csokrot, a fedők fél citrom fogóját, a gyökérszerű ágakból kialakított füleket kölcsönözte. A csészéken és dísztálakon alkalmazott plasztikus díszítések capo di montei hatást tükröznek. Mint a Verkaufsbuch tételeiből kitűnik, a gyár 1848-ra az 1843-as mélypont alá zuhan, ugyanis a gyár 1846-ban olyan magas bevételt könyvelhetett el, melyhez képest az 1848-as év bevétele alacsonyabb, mint az 1843-as év forintban kifejezett tétele. E szerint a gyár kiadásai és bevételei így alakultak 1841 és 1851 között: 1841 1556,48 kr. 1842 1306,45 kr. 1843 448,- kr. 1884 103,20 kr. 1446,30 kr. 1845 308,36 kr. 5265,36 kr. 1846 203,80 kr. 409028 кг. 1847 467,13kr. 2979,50 kr. 1848 701,42 kr. 1849 350,13 kr. 1850 1979,38 kr. 1851. január 97,50 kr. 1851 .február 82,30 kr. 1851. március 302,48 kr. A Verkaufsbuch tételeit tanulmányozva első pillanatra szembeötlik, hogy 1848-ban a gyár bevétele addig nem tapasztalható módon visszaesik. Ennek okait keresve a kutatók különböző eredményre jutottak. Egyesek a visszaesés okait az általános politikai és társadalmi helyzettel magyarázták. A forra495
