A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

FOGLALKOZÁS őrnagy kapitány KERESKEDŐ KÉZMŰVES-IPAROS 2 3 FÖLDMŰVELŐ BIRTOKOS-BÉRLŐK földbirtokos haszonbérlő gyáros kocsmáros magánzó 1 2 EGYÉB ÖSSZESEN 1 4 8 A nemzetőrség helyben választott ideiglenes őrnagya ismét Willax Antal városbíró, a polgárőrség korábbi őrnagya lett. Ezt a tisztet június közepéig töltötte be, akkor nádori rendeletben gr. Esterházy Károlyt, a győr megyei főispánt, volt századost nevezték ki a pápai nemzetőrség őrnagyává.

66 Veszprém vármegye 66 nemzetőr-kapitányságából 4 létesült Pápán,

67 ezek élén egy-egy kapitány állott. Mindegyik századhoz 2 főhadnagy, 2 alhadnagy, 2 őrmester, 5 káplár, 4 szabados, és kb. 170-175 köznemzetőr tartozott. Kiegészítette ezt a létszámot: 1 hadügy véd, 1 ezredorvos, 1 alorvos, 1 főorvos, 2 tábori pap, 1 zászlótartó, 6 tábori dobos, és a tábori zenekar. A pápai nemzetőrség felfegyverzettségéről csak közvetett adatok állnak rendelkezésünkre. A volt 224 fős polgárőrség ellátottsági szintje ismeretlen, csak feltételezhetjük, majd mindenkinek kellett rendelkezni puskával. Ugyanígy rendelkezhetett bizonyos mennyiségű lőfegyverrel a vagyonosabb polgári réteg, s a nemesi származású értelmiség, míg a város más társadalmi rétegei a zsidóktól szereztek fegyvereket a már leírt módszerrel. Nagy segítség volt, hogy szinte az országban is egyedülálló módon, Bécsből sikerült a kért 100 lőfegyvert beszerezni.

68 A pápai nemzetőrség júliusi kimozdításakor felvett jegyzék arról tájékoztat, kik azok, akik „fegyverrel el látva vágynak, nem különben kik azok, kiknek fegyverek vagyon, és azt használatul a sor huzottaknak által engedik".

69 A 235 kisorsoltból, akiket a nemzetőrség drávai védővonalára szándékoztak küldeni, csupán 36 fő rendelkezett saját lőnemzetőri rang alhadnagy őrmester káplár szabados összesen 1 2 3 3 4 18 18 48 1 12 8 21 10 1 1 111 3 1 1 1 1 1 4 1 1 2 8 8 41 31 101 fegyverrel. 86 db. lőfegyvert, vegyesen vadász-, és szuronyos puskákat vettek át másoktól, a kisorsol takon kívül még 19 önkéntest láttak el használható mordállyal.

70 Ecker János győri polgár október elején kelt naplóbejegyzése már a zsidókkal kiegészített nemzetőrségről tudósít: „A pápai nemzetőrök közül mintegy négyszáznak puskája van, a többi ezer szénavellával, kaszával, lándzsával van felszerelve."

71 Leírása egybevág a fentiekkel, így megállapíthatjuk, a pápai nemzetőrségnek csak kb. 1/3-a rendelkezett lőfegyverrel, a többiek felszerelése régi szúró-vágó fegyverekből és paraszti szerszámokból állhatott. A pápai nemzetőrség szervezésének utolsó fázisához június elején érkezett. A Kossuth Hírlapja pápai tudósítója a következőképpen számolt be erről: ,,Az előítéletek bilincsei nálunk is kezdenek hullani. Az izraeliták nemzetőreink közé soroztatván, tisztjeik választásába is befolynak."

72 A valóság azonban korántsem volt ennyire rózsás. Szó sem volt az előítéletek feladásáról, s a demokratikus jogok kiterjesztéséről, sokkal inkább arról, hogy a zsidók nemzetőri szolgálatba állításának árán minél több keresztény nemzetőrt megmenthessenek a Dráva mocsaraiban való őrszolgálattól.

73 Eljárását a pápai magisztrátus a következőekkel indokolta: ,,. . . nehogy ezek, kik szeretett honunk jótéteményeit és boldogságait leginkább élvezik, a haza javára szolgáló alkalmakban a haza megmentésére célzó gondokban túlterhelt keresztényekkel elkülönözve kín éltessenek"!

74 Nem is „kíméltettek", mert amilyen mértékben elzárkóztak előlük még március—áprilisban, most éppolyan 487