A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

mértékben igyekeztek szolgálatba fogni őket. Míg a város keresztény lakosságának kb. 6%-át sorozták be a nemzetőrségbe, addig ez az arány a zsidók esetében éppen a duplája, 12% volt.

75 A pápai nemzetőrség összlétszáma ezek után 1136 főre emelkedett, ebből 322 fő, állományának 28%-a volt zsidó.

76 A pápai zsidók persze most már nem vették jó néven a „jogok kiterjesztését", sőt foggal-körömmel tiltakoztak e „megtiszteltetés" ellen a maguk módján. A pápai nemzetőrség iratai közt fennmaradt felmentési kérelmek nagy részét ők írták. Indokaik változatosak voltak, volt aki a vagyonát terhelő perre,

77 s más, aki megromlott egészségi állapotára hivatkozva kérte felmentését.

78 A „tehetősebb betegesek" 27 fős jegyzékén nagyobbrészt szintén zsidók szerepeltek.

79 Slezinger Lipót pipagyáros azzal próbál a szolgálat alól kibújni, hogy kimozdulása esetén éhhalál fenyegetné azt a kb. 100 keresztény és izraelita családot, kiket az ő gyára juttat kenyérhez.

80 Akinek nem sikerült eleve felmentetnie magát, s kisorsolták a szolgálatra, maradt még egy esélye azt elkerülni: ha tudott maga helyett helyettest fogadni. Sor is került erre az aktusra Pápán, méghozzá tömegméretekben, és a legnagyobb botrányok közepette.

81 A társadalmi egyenlőségnek már a látszatát is feladva, a Dráva-vonalra indulók 2. váltásának kiállításakor, augusztus elején, a kisorsolt 235 főből 108-an, köztük nagy számmal a zsidók, kisebb-nagyobb összegek lefizetésével és puskáik kői cs ön ad ás ával váltották meg magukat.

82 A pápai elöljáróság manőverei végül azonban mégsem hozhatták meg a remélt eredményt, mert Jellacic üldözésekor egyetlenegy pápai nemzetőr sem kerülhette el a kimozdulást.

83 JEGYZETEK Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtár kézirattára (a továbbiakban DRKk) 0. 794. Miscellanea 289. sz. Nemzetőrségi összeírások és iratok. A pápai nemzetőrségről a következő művek tesznek említést: PLOSSER Ferenc: 1848/49-ik év eseményei Pápán (A pápai római katholikus plébánia évkönyvének ismertetése) (= Pápai Lapok (a továbbiakban PL) 1881. 14-24. sz. folyamatosan, KIS Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület Pápai főiskolájának története 1531-1895. Pápa, 1896. 251-257. p. (a továbbiakban KIS) KIS Ernő: Pápa város fegyveres polgársága = PL 1902. 3-4. s. KIS Ernő: Pápa részvétele az 1848-9-iki szabadságharcban = KAPOSSY Lucián: Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905. 95-100. p. (a továbbiakban KAPOSSY) HORVÁTH Elek-TÓTH Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936. 41-43. p. (a továbbiakban HORVÄTHTÓTH) BERNSTEIN Béla: a negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Bp., 1939. 55-57. p. (a továbbiakban BERNSTEIN) KUSZÁK István: Ébren a magyar. Győr, 1948. 25-33. p. (a továbbiakban KUSZÁK) LIPTÁK Gábor-ZÁKONYI Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957. 82-84. p. (a továbbiakban LIPTÁK-ZÁKONYI) KOPASZ Gábor: A veszprémi nemzetőrök szerepe 1848-ban a baranyai Dráva-vonal védelmében. = A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 5. (1966) 259-270. p. (a továbbiakban KOPASZ) Smidt Lajos: Egyéni élmény a szabadságharcból (dukai Takács Gyula emlékezése) = Vasi Szemle 1967. 4. sz. 593 — 596. p. (a továbbiakban SMIDT) CSERNY Margit: Adatok az 1848-as forradalom és szabadságharc történetéhez Veszprém megyében = A

1 Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 9. (1970) 125-144. p. (a továbbiakban CSERNY) A pápai kollégium története. Bp., 1981. 196. p. A legtöbb forrást, bár a nemzetőrség szervezése nem tartozik szorosan vizsgálódása tárgyához, a következő munka idézi: HUDI József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. = Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Veszprém, 1984.337-526. p. (a továbbiakban HUDI) URBAN Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. (a továbbiakban URBAN) 4. HUDI 357. p. 5. PL 1881. 14. sz. 2. p., KAPOSSY 95. p., HUDI 357. p., A pápai kollégium története 196. p. 6. KAPOSSY 95. p., HUDI 366. p., LIPTÁK-ZÁKONYI 82. p., A pápai kollégium története 196. p. 7. HUDI 384. p. 8. A pesti polgárőrség szerepéről: Források Budapest múltjából I. Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez 1686-1873. Bp., 1971. 83. p., vö. URBAN 13. p. 9. DRKk 0.469. sz. „Fegyveres kék polgárság jegyzőkönyve, 1812 1829., 1847." 6. p. 1813. március 16. (a továbbiakban Fegyv. polg. jkv.) „Minden Tanács Által választandó Főtisztnek első kötelessége lészen nem idegen, hanem honni nyelven a fegyverbéli forgatásoknak módját . . . minél előbb megtanulni"! 10. HUDI 354. és 366. p. 11. Március 21-én lépett hasonló, közös őrszolgálatba a polgárőrség és a diákság Győrött is. = Győr 18471850-ben, ahogyan egy lokálpatrióta látta. (Szemelvények ECKER János kéziratos naplójából) Győr, 1973. (a továbbiakban ECKER) 63. p. A diákság szerepéről általában és Pápán: URBAN 29-30. p. 12. HUDI 509. p. 13. Hetvényi István kenései néptanító emlékirata, (a továbbiakban HETVÉNYI) kézirat gépelt másolata, 8-9. p. A kézirat eredetije Sopronban dr. Várhelyi Lajosné, Hetvényi Erzsébet birtokában, gépelt másolatát az emlékirat egy részének közreadója, dr. Varsányi Péter István bocsátotta rendelkezésemre, amiért ezúton mondok köszönetet. Az emlékirat egészét regényesítve feldolgozta KUSZÁK, a délvidéki harcokra vonatkozó részleteit, és további részleteit közölte VARSÁNYI Péter István: Hetvényi István emlékirata = Hadtörténelmi Közlemények 1983. 3. sz. 468489. p., valamint Tanulmányok Csongrád megye történetéből VI. kötet. Szeged, 1983. 199-211. p. 14. Helytörténeti Múzeum Pápa, nyomtatvány az állandó kiállításban, leltári sz. 66.100. ,,Fölszólítás Pápa Városa . . ." 15. Veszprém megyei Levéltár, állandó bizottmány iratai 372/1848. sz., a pápai kerületi választmány 488