A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Molnár András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán

foglalkozás kapitány hadnagy káplár tábori pap zászlótartó köznőr. összesen orvos, sebész, gyógyszerész 1 6 7 mérnök 1 5 6 ügyvéd 1 2 2 21 26 tanító, tanár 1 10 11 festő, művész 1 4 5 egyházi személy 2 2 4 KERESKEDŐ 1 4 21 26 KÉZMŰVES-IPAROS 1 7 154 162 FÖLDMŰVES 6 236 242 BIRTOKOS BÉRLŐ 18 földbirtokos 1 2 3 házbirtokos 1 8 9 haszonbérlő fogadós kocsmáros 1 2 3 EGYÉB 1 2 3 ÖSSZESEN 1 11 30 2 1 493 538 Az 538 fős nemzetőrség zömét (45%-át) a földművesek képezik, magas az értelmiségiek aránya (16,2%), viszont alig találunk néhány kereskedőt (4,8%). Az iparosrétegek még itt is viszonylag nagy számmal képviseltetik magukat (30,1%), közülük is a következő 10 foglalkozás a leggyakoribb: (42 felvett foglalkozásból) 1. csizmadia 24 fő 2. ács 15 fő 3. kőműves 14 fő 4. szűcs 9 fő 5. takács 9 fő 6. szabó 8 fő 7. szűrszabó 8 fő 8. varga 8 fő 9. molnár 6 fő 10 .lakatos 5 fő összesen 106 fő Míg a polgárőrség összlétszámához mérten nagy tisztikarral rendelkezik, (13,4% a tisztek aránya) addig ugyanez az arány a nemzetőrségnél csupán 2,2%. A 12 fős nemzetőrségi tisztikarban csak kapitányi és hadnagyi rang létezik, s a tisztek 75%-a értelmiségi. Mint már említettem, az összeírásból teljesen hiányzik a diákság, és alacsony a kvalifikációt meg nem ütő elemek száma is. Létszámuk a következő: kereskedősegéd aranyműves legény ács legény kalapos legény kőműves legény napszámos földműves összesen lfő 1 fő 1 fő 2 fő „atyai hatalom alatt" állnak 1 fő 1 fő 9 fő ,,atyai hatalom alatt" állnak 16 fő 483