A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

72. SZABÓ László: veszprémi szemináriumi tanár, hittudomány-oktató. 73. SZALAY Imre (1787-1848): apátkanonok, akadémiai tag (1831), egyetemi tanár, jeles szónok, nyelvtankönyv-író. A megye 1834-ben veszi fel táblabírái sorába. 74. SZMODISS János (1771-1853): 1794-ben szentelik pappá, 1800-tól Sümegen s több más helyen plébános, később veszprémi kanonok és apát, 1849-ben az ellenforradalom szolgálatába állott veszprémi püspök — Zichy Domokos — teljhatalmú vikáriusa, 1850-től nagyprépost. 75. SZŰCS Antal (István!): veszprémi kanonok, 1843-tól megyei táblabíró. 76. TALLIÁN Miklós: a fajszi (veszprémfajszi) köznemes család sarja, a veszprémi papnevelde aligazgatója a negyvenes években. 77. TASNER Antal (1808-1861): Széchenyi barátja és titkára, halála után kéziratainak gondozója. Nagy műveltségű liberális értelmiségi. Apja, id. Tasner Antal előbb öskün uradalmi tiszt, majd az 1840-es években berhidai birtokosként szerepel a nemesi összeírásokban — fiával együtt. Állandó lakásuk Pesten van ebben az időben. 78. TOMOR János: veszprémi kanonok, 1843-tól megyei táblabírói címmel tüntetik ki. 79. TRIPPAMER Antal: szentszéki jegyző. 80. TRIPPAMER Rozáüa: T. Antal testvére, húga lehet. 81. UDVARDY Ignác (1810-1874): teológiai tanár és veszprémi kanonok, akadémiai tag. Jelentősebb munkája a magyar nyelven kiadott egyházi jogtana (1843). 1847-ben megyei táblabírónak nevezik ki. 1848-ban egyházi szónokként a békés átalakulást szolgálja. 82. VASZARY György: veszprémi uradalmi számtartó. 83. VASZARY István : paloznaki esperes. 84. VEZERLE Antal: mérnök; 1837-től kezdve becsületbeli megyei földmérő, nemes származású, 1844-ben veszprémi mérnöknek tüntetik fel. 85. VEZERLE Ignác: a veszprémi szeminárium tanára, hitoktató. 86. VILLAX Ferdinánd (1784-1857): zirci apát (1826—1857); Pápán született, pappá szentelése után egy ideig általános helyettes Zircen, majd Olaszfaluban lelkész, később a fehérvári rendi gimnáziumban tanít, egyházi szónok Egerben, lelkész Tósokberénden. 1824-ben választják apáttá, 1826-ban erősítik meg hivatalában. Dréta szellemében kezdi munkáját, az önállóvá vált rend szellemi és anyagi gyarapodását szolgálja. A rendben a hazafias szellemet honosítja meg, támogatja a gyermeknevelést, pártolja a tudományokat, mecénása Reguly Antalnak. Nagy építkezései, a könyvtárfejlesztő tevékenysége máig hirdetik azt a szellemet, melyet a rendi központ életében meghonosított. 3. A Szilasbalhási Kaszinó első, kéziratos alapszabálya (1833) A Szilas-Balhási Olvasó s Mulató Egygyesület Rendszabásai: 1. Az Egygyesület minden Tagja egy egy Részvényért két forintokat Pengő Pénzben az Egygyesület Pénztárában idejében le-fizetni tartozván; azon természetes Rendszerrel „hogy aki hasznot kivan, érezze annak agságát is" a Társaságnak terhei további viseléséhez — ha annak javaival élni folyvást óhajt — mind készpénzel, mind más adományaival, a környülállásokhoz képest járulni, minden kivétel nélkül köteles lészen-, és az Egygyesület köztanácskozásaiban kiki Részvénnyeinek számához képest voksol, s a Többségnek végzése kötelez mindenkor. Melyhez képest: 2. A Helybéliek, kik a Társasági Gyűlés engedelmével, s a leteendők letételével, annak körében bénem léptek, attól minden külömbség nélkül elzáratnak-, a Vidékiek azomban, mint Vendégek, a Részvényesek által bevezettethetnek. 3. A Kissebb Gyűlés, egygyik, vagy másik Elölülő befolyásával, kissebb érdekű Tárgyakban végezhet, de a fontosabb Dolgok Nagyobb Gyűlésekben, mellyeknek idejét Első Elölülő Ur fogja megrendelni, mentől több Részvényesek jelenlétével intéztetnek el. 4. A Társasági Gazda az Egygyesület mindennapi Jövedelmeit s Kiadásait, egy Napló Könyvben idő szerint pontossan feljelöli; a Pénztárnok a nagyobb Summákat, illy en Számadások mellett által veszi, s az Egygyesületnek, annak Nagyobb Gyűléseiben, minden Jövedelmeiről, s Kiadásairól rendessen számol. 5. Az Egygyesület Szobái, minden évszakban Reggeltől tsak tiz órai Estig álnak nyitva; mely időn tüll, a világosittásban való Gazdálkodás kinézéséből, s a nemes Társalkodási Rend is azt kívánván, az Éjtszakázások azokban megtiltatnak. 6. Nem engedtetik meg egyiknek is a másikat a társalkodásban sértegető Szavakkal vagy csufolkodásokkal illetni; az Egygyesület diszével, s kitűzött nemes Czéljával öszve nem férő Garázdálkodások, az Olvasást, s helyes Mulatást zavaró mindennemű Lármák, magokat a Garázdálkodókat vagy Rendbontókat is szennyel béllyegezők, —oly igen flalmaztatnak, hogy az ollyasokat Cselekvők a R ^szvényesek sorából kitöröltetnek, s végképp számkivettetnek', valamint szinte azok is, kiknek, habár a Társasá469