A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

gon kívül valamely nemtelen tette által a Társaságra valamely gyalázat háramolna. 7. Az Egygyesület könyvei, olvasás végett a Részvényeseknek oly formán kiadattatnak, hogy a kivevő a könyvnek Czimjét, kivétele idejét, s önnön nevét, az arra rendeltt Jegyző Könyvbe bé irja, s azokat, a kivétel idejétől számított 1. KOVÁCS Endre-SZERDAHELYI István: Irodalomelméleti alapfogalmak. Bp. 1977., M. Sz. KAGAN: A marxista-leninista esztétika alapjai. Bp. 1978. 275., 282. 2. Robert ESCARPIT: Irodalomszociológia. A könyv forradalma. Bp. 1973. 7., 16., René WELLEK-Austin WARREN: Az irodalom elmélete. Bp. 1972. 135159. 3. ESCARPIT: i. m. 9. 4. HÄUSER Arnold: A művészet és irodalom társadalomtörténete. Bp. 1980. II. köt. 33-70. 5. ESCARPIT: i.m. 130-133. 6. FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. (Irodalomtörténeti könyvtár 33.) Bp. 1978.18-25. 7. KOSÁR Y Domokos: Műveló'dés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. 533-562. 8. FÜLÖP: i. m. 19. 9. KÓKAY György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1983.155-161. 10. Magyarország története 1790-1848. (Fó'szerkesztő: Mérei Gyula) Bp. 1980. II. köt. 1055-1061. 11. FENYŐ István: Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815-1830. Bp. 1983. 43-50., 297-306. 12. KAGAN: i. m. 395. 13. FENYÖ:i. m. 307. 14. Magyarország története 1790-1848. Bp. 1980. II. köt. 1107-1111. 15. Magyar zsidó lexikon (Szerk.: Újvári Péter) Bp. 1929. 1002-1003. 16. Uo. 1003. 17. Veszprém megyei Levéltár (a továbbiakban: VemL) IV. lb. 1752. nov. 20. közgy., rendezetlen, szám nélkül. Az összeírásban feltüntetett személyek közül két szabót és egy üvegest kivéve - mindenki pálinkafőzéssel foglalkozott. 18. A XIX. század elejére vonatkozó adat MAGDA Pál: Magyar Országnak . . . statistical geopraphiai leírása. Pest, 1819. 314., az 1847. évi megyei alispáni jelentésből vett adat VemL IV. lb. 94/1848. sz. 19. Pápa esetében egyes kutatók 1748-at, mások 1749et tartják a hitközség alapítási évének. Az utóbbi álláspont az elfogadottabb. Pápa város egyetemes leírása. (Szerk.: Kapossy Lucián) Pápa, 1905. 164., 245., Veszprémre vonatkozólag KUN Lajos: A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Karcag, 1932. 123. 20. SZU Rezső: Várpalota. Fejezetek a város történetéből. Bp. 1960. 170., 184., a hitközség történetének kutatója szerint Palotán a zsidók már a XVII. század végén is éltek, tényleges és állandó letelepedésük ellenben csak 1740-re tehető. SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. A várpalotai hitközség története. Bp. 1921.1. köt. 94. 21. LÁNG: i.m. 54-61. Tizennégy Napok alatt, el nem piszkolva, s el nem rongyolva, meg viszsza is állittsa. 8. A kártételért való kárpótlás senkinek sen engedtetik el,' azért a Társaság Házi Szereinek, s egyebeknek kéméllése, s a Ház körül akármely Illetlenségek s Megkárosittások elkerülése ajánltatik mindennek. 22. SZÉP Lipót: A veszprémi izraelita hitközség iskolájának története 1805-1905. Veszprém, 1905. 5. 23. Veszprémvármegye 1932. 11. sz. 4. 24. KUN: i.m. 124-126. 25. Pápa város egyetemes leírása, 164. 26. KUN: 144. 27. Uo. 157-162. 28. ILA Bálint-KOVACSICS József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964. 398-399. 29. Veszprém múltja és jelene. Veszprém, 1912. 58-59., NYERS Lajos: A veszprémi piarista gimnázium tanárai (1711-1721). A Veszprémi Kegyes-Tanítórendi Róm. Kat. Gimnázium évkönyve az 1940-41. iskolai évről. Veszprém, 1941. 10-28. 30. Tudományos Gyűjtemény 1817. XI. 83., 1817-ben Szammer Mihály özvegye 1 szedőt és 1 nyomdászt alkalmaz, évente 30 bála (Ballen) papírt használ fel többnyire ,,régi kellendős könyvek" előállítására. TRATTNER János Tamás: Magyar Országi Könyvnyomtató Műhelyek 1817-dikbeli állapotjok. Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. 78-86. 31. HORVÁTH Konstantin: Az ,»Egyházi Értekezések és Tudósítások" (Az első magyar kat. teol. folyóirat) története 1820-1824. Veszprém, 1937. 5-24. 32. HUDI József: Veszprémi folyóiratok 1848 előtt. = Horizont 1985/2. sz. 32-36. 33. HORVÁTH: i. m. 5-6. 34. A kiadványsorozat eredeti címe: „Magyar Nóták melyek N. N.-nek ajánltatnak VESZPRÉM VÁRMEGYÉBŐL". A társaság történetét feldolgozta BRODSZKY Ferenc: A Veszprémmegyei Zenetársaság 1823— 1833. Dunántúli Szemle VII. (1940) 397-416., VIII. (1941)33-42., 122-136. 35. Uo.VIII. (1941) 129. 36. Honművész 1834.

1. 21. sz. 168. 37. HORVÁTH Elek-TÓTH Endre: Pápa megyei város múltja, jelene és környéke. Pápa, 1936. 47., Honderű 1844. 9. sz. 149. 38. Honderű uo. 39. BORSOS Károly: A pápai ev. ref. főiskolai Képzőtársulat története 1841-1891. Pápa, 1892., SZABÓ Imre: A pápai ref. főiskolai Képzőtársulat története 1891-1912. Pápa, 1913., BOCSOR István: A pápai casinó története. Pápai Lapok 12. (1885) 1. sz. 1-2., 2. sz. 5-6., 3. sz. 9-10. 40. FÖLDY József: A pápai kaszinó története 18341883. é. n. VemL Kézirattár, DOBI Marianna: A szilasbalhási Casino működése. (Adatok a 19. századi olvasókörök történetéhez) Veszprém, 1980. Uo. 41. TÓTH Dezső: Veszprém megyei olvasókörök, olvasóegyletek a 19. században. Veszprém megyei Művelődésügyi Szemle (a továbbiakban: VmMSZ) 8. (1975) 138-175., Uő.: A veszprémi munkások művelődési törekvései száz évvel ezelőtt. Uo. 6. (1973) 131., JEGYZETEK 470