A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

sebben. A kölcsönzésre, mint a legtöbb egyletben, itt is hetente két alkalommal nyílt lehetőség. 1841-ben szerdán és szombaton délután 1—2 óra között állt a kölcsönzők rendelkezésére a könyvtáros. (1841 : 10. p.) Úgy látszik azonban, hogy a megjelölt időpont a tagok — különösen a vidéki részvényesek — többségének nem felelt meg, mert a következő évben meghoszszabbítják a nyitvatartás idejét. 1842-ben a helybeli tagok csak hétfőn és pénteken délután 2—4 óra között kölcsönözhettek, a vidékiek számára emellett pénteken délelőtt 10-12 óra között is nyitva tartottak. (1842 : 10. p.) A helybeli olvasókegyszerre csak egy kötetet Ül. egy művet vehettek ki s azt legfeljebb nyolc napig tarthatták maguknál. Terjedelmesebb munkák esetén ezen túl — külön kérésre — további nyolc napra meghosszabbíthatták a kölcsönzési határidőt. A vidéki tagok egyszerre több művet is kölcsönözhettek, s az olvasási határidő két hét múltán járt le. Előzetes bejelentéssel azonban ők is meghosszabbíthatták a határidőt. (1841 : 10. p.) A kijelölt határidőket azonban nemigen tartották be az olvasók, ezért 1842-ben kedvezőbbé tették a kölcsönzési feltételeket: a helybeli tagoknál 14, a vidékieknél 21 napig hosszabbították meg a határidőt. (1842 : 10. p.) A hírlapok és folyóiratok kölcsönzési határideje a társaság fennállása folyamán egyöntetűen három napra szólt. Más olvasótársaságoktól eltérően itt a lapok egyes példányszámait is kölcsönözhették a tagok, s a gyakori megszorítással — hogy csak lezárt évfolyamok bekötött példányait adják ki olvasásra, kölcsönzésre — nem éltek. Ebből arra következtethetünk, hogy az olvasótársaság tagjai az átlagosnál magasabb könyvkultúrával rendelkeztek, közös értékeikre nagyobb gondot fordítottak, a lapokat nagy becsben tartották. A kölcsönzési határidők be nem tartása esetén napi 1—1 krajcár büntetéspénzt kellett fizetni, a tudatosan megrongált, bepiszkított könyvek helyett pedig újakat kellett beszereznie a vétkesnek. (1841 : 10., 12. és 1842: 10., 11. p.) Sokkal súlyosabb - 2 pengő forint - bírságot kellett annak a tagnak fizetnie, aki a kikölcsönzött könyveket idegennek adta tovább olvasásra. (1841 :12., 1842 :11. p.) A társaság olvasótermét naponta délelőtt 8—12 óráig, délután kettőtől késő estig vehették igénybe 1841-ben a tagok. (1841 : 11. p.) A következő évben az olvasóterem nyitvatartását már nem is szabályozták. Az épületbe — melynek helyét sajnos nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy csak egy szobából állott a benne lévő egyleti rész — nyolc napon át ki-ki a maga vendégeit is behozhatta. A helybeli helyőrségi katonatisztek — mint a legtöbb helyen — itt is mindenkor vendégnek számítottak. (1841 : 13. p.) A könyvtár állománya Az olvasók meglepően gazdag könyvtári anyagból válogathattak, bár maga a könyvtár semmivel sem volt nagyobb, mint egy tudós-értelmiségi kézikönyvtára: megközelítően kétszázötven, túlnyomórészt magyar nyelvű mű állt az első évben minden beiratkozott olvasó rendelkezésére. Míg Szilasbalháson a joginemzetgazdasági, történeti és vallási könyvek voltak túlsúlyban, addig Veszprémben a politikai—történelmi és szépirodalmi műveket olvasták szívesebben. A kis- és középnemesség irodalmi műveltségében meglévő különbségek a könyvállomány összetételében is megmutatkoznak. A kisnemesség csak a század második felében — Jókai fénykorában — lesz csak a magyar szépirodalom elkötelezett fogyasztója.

98 A szépirodalmi anyag a veszprémi olvasótársaság tagjai számára a magyar irodalom legjelesebb XVIII— XIX. századi alkotásait teszi hozzáférhetővé: Baróti Szabó Dávid, Csokonai Vitéz Mihály, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc költeményei jelzik a magyar költészet fejlődésének útját. A születőfélben lévő magyar regényt Fáy András országszerte népszerű Béltelky háza, Jósika báró regényei 15 kötetes kiadásban — köztük a közkedvelt Abafy — képviselik elsősorban. A magyar novellisztikát Kölcsey, Vörösmarty és a közepes tehetségű Kuthy Lajos kötetei jelentik a veszprémi olvasók számára. A drámaírók közül Bessenyei György, Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede, Eötvös József és Vörösmarty, valamint Nagy Ignác tűnnek ki műveikkel. A könyvtárban megtalálható az Akadémia jóvoltából megjelent Eredeti Játékszín tíz kötete is. A külföldi szépirodalom nagyjai közül Victor Hugo, Byron, a német klasszikusok — Schiller és Goethe — összegyűjtött versei és drámái, Cooper, Dickens, Eugèn Sue, regényei német kiadásban olvashatók. Sue műveinek kiadása 77, Bulwer írásai 67, Dickens munkái 35, Victor Hugo alkotásai 17, Cooper életmüve 10 kötetben sorakoznak a könyvtár polcain. A drámairodalom klasszikus és újkori mestereinek alkotásait az Akadémia Külföldi Játékszín című sorozatából (18 kötet), a Kazinczy és Szenczy Imre fordította Római Classicusok és a Guzmics Izidor fordította Hellen Classicusok c. sorozatok köteteiből ismerhetik meg az olvasók. A korszerű történetfilozófiai ismereteket közvetíti Karl Taubner Hegel-könyve, Herder történelmi és filozófiai tanulmányai (németül, 16 kötetben), az új esztétikai elveket Kölcsey tanulmányai, a német irodalomból Börne összegyűjtött írásai (8 kötet) népszerűsítik. A liberális történetírók közül a francia Thiers kétkötetes klasszikus forradalom-története — mely itt is megtalálható — az egész országban keresett olvasmány. A modern államtudományi elveket a „liberalizmus bibliájaként" emlegetett Potteck— Welcker-féle Staatslexikon lapozgatása közben szívják magukba az olvasók." A magyar liberálisok előtt példaként álló amerikai demokráciáról Velenczei Gábor műfordításában (Az éjszakamerikai Egyesült országok történetei), Wilhelm Coberstein történeti müvéből (Amerika históriája) Tanák Gábor fordításában olvashatnak a részvényesek. Bölöni Farkas Sándor útirajza — talán a reformkor legolvasottabb 459