A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

fórumokkal gazdagodik ezekben az években: Pápán „fagyiaida" és hideg fürdő, Veszprémben a Vizlerféle fürdőház

60 és az új, közkívánatra Zrínyinek nevezett kávéház áll a kulturált szórakozás szolgálatában.

61 A társas összejöveteleken lassan ugyan, de terjed a magyaros öltözet

62

, a bálokon a francia négyest kezdi háttérbe szorítani a magyar „friss" és „pörgő" csárdás

63

, a társalgás, a művelt beszélgetés nyelve is egyre inkább a magyar lesz.

64 A közönség ízlésváltozását tükrözi, hogy a színtársulatoktól is színvonalasabb előadásokat kíván: a „vasárnapi bohózatok" helyett a változatos témájú és műfajú színművek színreviteléért száll síkra, mert csak így haladhat „a polgárosodás azon téré felé, mellyen a színészet nem nélkülözhető."

65 A magyar polgárosodáshoz való alkalmazkodás kérdésében a zsidóság nem foglal el egységes álláspontot. Az asszimiláció hívei, a zsidó neológus irányzat Pápán és Veszprémben is megerősödik a negyvenes évek közepére. Pápán a változás jelei már 1845 táján megmutatkoznak. Az idős rabbi három-négy évi nyelvtanulás után 1845. február 14-én tartja meg első magyar nyelvű beszédét. A zsinagóga zsúfolásig megtelik ezen a történelmi jelentőségű napon keresztény hallgatókkal s az „ügyesen kidolgozott" szónoklat hatására fel-felzúg a taps.

66 Röviddel később magyar nyelvű tanintézetet állítanak fel a zsidó gyermekek hazafias szellemű nevelésére s meghívják Lőw Lipótot a hitközség élére.

67 Lőw 1846. augusztus 6-án érkezik Pápára, meghonosítja a magyar nyelvű istentiszteletet és szívvel-lélekkel támogatja a felállított népiskolát.

68 Szombatonként az „előítéletekben megrögzött" népet tanítja, felépítteti az új zsinagógát (1846) és magyar nyelven izraelita folyóiratot szerkeszt és ad ki A Magyar Zsinagóga címmel.

69 Magyarosító programját 1847. április 18-án tartott nagy beszédében hirdette meg: a hitközség fennállása óta először gyűlt össze ezen a napon a király születésnapjának megünneplésére. Lőw a becsületes foglalkozás megválasztására, az erényes családi életre, aktív közéleti szereplésre, a hithű vallásosság és hazaszeretet gyakorlására szólította fel híveit.

70 A közéletben, a politikailag és kulturálisan irányadó osztályok és csoportok ízlésében, szemléletében bekövetkezett változások jelentősen gyarapították az egyletek számát. Tovább nőtt a kulturális egyletek száma: 1840-ben megalakítják a pápai református kollégium diákjai a kollégiumi olvasókört, amely a következő évben képzőtársulattá alakul.

71 1842-ben a Veszprémi Polgári Kaszinót szervezik meg, 1843ban műkedvelő társulat jön létre Veszprémben, 1845ben Pápán.

72 A védegyleti mozgalom a megyében is eredménnyel jár: Pápán — a kaszinó pártolása mellett — 1842-ben kezdi meg működését a védegylet. Az év végén 155 taggal alakul meg, a tagok kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy hat éven át családjuk és alkalmazottaik részére csakis magyar termékeket, ruházati cikkeket, gazdasági eszközöket vásárolnak. A hazai áruk beszerzését és kizárólagos árusítását Sauer Miksa helybeli kereskedő súlyos büntetés — 5 ezer pengő forint — terhe alatt vállalja magára. A befizetett csekély tagsági díj (20 pengő krajcár) csupán a társulat évi kiadásait fedezi. A védegyletet igazgató választmány irányítja. Tagjai: az elnök, 7 választott tag, és a tisztviselők: a jegyző, az ügyvéd és a pénztáros. Közéleti fórumai a közgyűlés és a választmányi gyűlés.

73 A pápai védegylet 1845-ben már 280—300 tagot számlál.

74 A veszprémi védegyletről csak annyit tudunk, hogy 1846-ban már javában működött. Ekkor a zsidó gazdasági konkurrencia ellen egy „honi áruraktár" felállítását tervezik.

75 A szórakozást és állattenyésztést együttesen szolgálják az agarászegyletek. 1842-ben alakul meg a Pápai Agarász Egylet és a Veszprém—Győri Agarászegylet.

76 A szegényebb városi polgárok összefogásával Veszprémben Temetkezési Egyletek szerveződnek (1844, 1846). Az első temetkezési egyletet a püspöki városrész szegény lakossága hozza létre 1844. február 1-én. Céljuk, hogy haláluk után a temetkezési költségeket a családjuk, örököseik fedezni tudják. Az egyleti tagok belépéskor 5 pengő krajcárt, azután bármely tag halálakor további 5—5 krajcárt fizetnek az egyleti pénztárba. A rászoruló család ekkor 40 pengő forintot kap kézhez, melyet - ha erről az egyleti tag végrendeletében másként nem rendelkezik — csak a temetés kiadásaira fordíthat. Az egyletet egy, a tagokból választott ún. Egyleti Biztosság irányítja, a pénzügyekért az ugyancsak választott pénztáros a felelős s az évente egyszer összehívott közgyűlés nyilvánossága előtt köteles számot adni.

77 A zenei élet legjelentősebb tényezője Pápán a már említett hangászegylet, Szilasbalháson a Zenetársaság (1842). Veszprémben is javaslatot tesznek egy önálló városi Zenetársaság létrehozására (1843).

78 Az 1830-as években a társasági élet központja Veszprémben kétségkívül a kaszinó. Alakulásának évét pontosan nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1833-ban létezett már. Iratai mai ismereteink szerint nem maradtak fenn. Színvonala évekig nem érte el a kívánt mértéket. Az átutazó — történetesen Tarczy Lajos — figyelmét még 1839-ben is inkább lekötötte a félelmetes bakonyi erdők, Veszprém „szemetes utcáinak", az egészségtelen vármegyei börtönöknek a látványa. A kaszinóról alig akad mondanivalója: „Van Veszprémben casino is, miről ennél többet nem írhatok."

79 Pedig írhatott volna valamivel többet is, hiszen a kaszinó otthont adott az igényes olvasóknak is; 1835-től kezdve rendszeresen előfizette a Tudományos Gyűjteményt. De — úgy látszik — az útleírás hatásosságát csökkentette volna, ha szerzője a pozitív jelenségeket is észreveszi. Nyilván eredeti szándékával összeférhetetlennek tartotta, hogy elismerő hangon szóljon arról a légkörről, amely elismerésre — az ő meggyőződése szerint — aligha méltó. A kisváros unalmas estéit télen csak a farsangi táncvigalmak oldják valamelyest. Egy-egy alkalom456