A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

ratikusabb közélet kialakításában: szélesítik az eddig megosztott, különféle csoportokhoz, érdekközösségekhez, osztályokhoz tartozó egyének mozgási—cselekvési terét, biztosítják a szabad idő hasznos eltöltését, megszüntetik a kisszerüségen alapuló kisvárosi légkört.

45 A kezdeményezést Széchenyi szerint a „független magyar birtokosoknak" kell magukhoz ragadniuk.

46 A pesti kaszinó megalakítása után sorra alakulnak a kaszinók és olvasó társaságok: 1827-ben Pesten a Kereskedői Kaszinó, 1828-ban a kaposvári olvasóegylet, 1829-ben a szegedi kaszinó és a dési olvasóegylet. A húszas évek végén a pesti 32. gyalogezredben is olvasókört szerveznek. Veszprém megyében 1828-ban alakul az első egylet: a mezőszentgyörgyi Olvasó Társaság.

47 1830-ban mintegy 20 „előkelőbb" pápai lakos szervezi meg az olvasótársaságot. Közköltségen hírlapokat, folyóiratokat és néhány könyvet szereznek be.

48 Az előkelőbbek körét középosztályúakkal kibővítve jön létre a kaszinó 1832-ben. Másfél évig működött. 1834-ben, amikor elhatározzák, hogy vallásra, nemre, születési előjogokra, foglalkozásra való tekintet nélkül mindenkit felvesznek a tagok sorába, az előkelőbb polgárok egy része felállítja az úri kaszinót.

49 A kaszinónak polgárok is tagjai, s az osztályellentétek rövidesen belső meghasonlást idéznek elő: 1837-ben az úri kaszinóból kiválva a városi polgárság külön kaszinót alapít.

5 ° A Honművész című folyóirat kimutatása szerint Veszprémben 1833-ban már működik az úri kaszinó.

51 Ugyanebben az esztendőben alakul a Szilas-Balhási Olvasó s Mulató Egylet, amely 1839ben alakul újjá Kaszinó néven. A sort 1841-ben a Veszprémi Olvasótársaság és a Devecseri Olvasókör folytatja.

52 Egyes kutatók feltételezik, hogy ebben az időben Szentgálon is működött kaszinó.

53 1846ban, amikor összeírás készül a megyében működő kulturális, gazdasági és jótékonysági egyesületekről, egyletekről, intézményekről, nem tesznek említést a szentgáli kaszinóról, lejegyzik viszont, hogy — a már említetteken kívül — Küngösön is létezik Olvasó Egyesület.

54 Lajoskomáromban pedig — s ez ritkaságszámba megy a reformkori Magyarországon — egy paraszti olvasókörnek a csíráit fedezhetjük fel. Huszár Pongrác szolgabíró ugyanis azt jelenti, hogy itt a „helybeli adózók a „Magyar Gazda" czímű folyóiratot olvassák közössen."

5 5 A Veszprém megyei kulturális egyletek két típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy kik alapították, látogatták, tartották fenn őket. Az egyik csoportba azok a falusi egyletek tartoznak, amelyeket — mint Küngösön az olvasótársaságot, Szilasbalháson a kaszinót — a kisnemesség, nemesi közbirtokosság hozott létre. Ezek mindvégig megőrizték familiáris jellegüket. A küngösi olvasótársaságot voltaképpen egyetlen nemzetség, a Kenessey-nemzetség hozta létre. 1840-ben 16 nemes háztartást írnak össze a faluban, a birtokos nemességet egyedül a Kenesseyek alkotják. Közülük hárman megyei tisztviselők; táblabírák. Nem lehet kizárni, hogy a szomszédos falvak kisnemessége is tagja volt az olvasótársaságnak. Az említett összeírásból kitűnik, hogy Csajágon 89, Balatonfőkajáron 58 nemes élt, s a mezőföldi járás területén — vagyis a környéken — 14 településen 487 voksoló nemest írtak össze.

56 Házassági kapcsolatok révén a környék nemességének egy része, kis hányada rokonságban is állhatott a küngösi Kenesseyekkel. Szilasbalháson hasonló a helyzet. A kaszinó tagjainak többsége a két legtekintélyesebb — s minden bizonynyal legnépesebb — famíliából, a Kenessey és a Losonczy nagycsaládból került ki. Rajtuk kívül még 20 birtokos nemesi családot tartanak számon.

5 7 A voksoló nemesség 117 főt tesz ki. A legnépesebb kisnemesi famíliák közbirtokosságot alkotnak a birtokaprózódás megakadályozására. A gazdálkodást évente választott inspektor irányítja a családi gyűléseken hozott határozatoknak, útmutatásoknak megfelelően. A közbirtokossági gazdálkodási forma már a XIX. század elején elterjed a mezőföldi kisnemesség körében.

5 8 A balhási Kenessey és Huszár családból szintén több megyei tisztviselő kikerül. Az olvasótársaságok és kaszinók második típusát a mezővárosi egyletek alkotják. Ezeket a városi nemesi hivatalnok értelmiségiek, a köznemesség tagjai, az egyházi értelmiségiek hozták létre a csekély számú polgársággal együtt. A kaszinók és olvasótársaságok között legtöbb esetben nincs éles határvonal. Előfordul, hogy az olvasótársaság alakul át kaszinóvá — pl. Szilasbalháson, Pápán —, vagy éppen fordítva, a kaszinóból szakad ki az olvasó társaság, mint történik ez Veszprémben. Sűrűn találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy-egy személy egyszerre több egyletnek is tagja. Ha Pápán tartózkodik, a kaszinóban tölti esti szabad idejét, ha Veszprémbe utazik, s üres óráit igényesen akarja eltölteni, az olvasó társaság székházát keresi fel. 1. A VESZPRÉMI OLVASÓTÁRSASÁG MEGSZERVEZÉSE Veszprém megye két legjelentősebb településének fejlődése a XIX. század harmincas—negyvenes éveiben már határozottan polgárias vonásokat mutat. A városszerkezet, a városközpontok emeletes, kőből vagy téglából épült, cseréptetős, barokk és klasszicista stílusú házai — a kereskedő és iparos polgárság jómódját hirdetik, a fontosabb közlekedési utakat szilárd burkolattal látják el és járdákkal szegélyezik. A városi tanácsok gondoskodnak a közbiztonságot növelő éjszakai világításról. A csatornázásnak már mindkét településen hagyományai vannak.

59 A negyvenes évekre az egyleti mozgalom bázisa is kiszélesedik: az értelmiség, köznemesség, hivatali nemesség mellett a pápai és veszprémi kereskedőréteg és polgárság magyar, magyarosodó német és zsidó tagjai is fokozott mértékben részt vesznek a kulturális életben. A közélet maga is új színekkel, új 455