A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)
A XIX. század elején a kultúra megújhodását ismételten a magánkezdeményezések szolgálják: a magyar írásbeli műveltség összegyűjtésére hivatott Országos Könyvtár, az országgyűlési törvények szerint felállított Nemzeti Múzeum, az írók ösztönzésére alapított Marczibányi-intézet fejt ki jelentős szervező tevékenységet. A tízes évektől kezdve az irodalmi élet központjává válik Pest. Itt szerveződnek a legjelentősebb folyóiratok, alakulnak ki a vezető irodalmi szalonok. A húszas években szélesedik az olvasóközönség, az olvasás iránti igény megnő és állandósul, a könyvvásárlás szükségletté válik. A nemzeti romantika szolgálatában álló Élet és Literatúra írói köre; Toldy Ferenc, Bajza József és Stettner György megteremtik az önálló magyar irodalomkritikát és -történetírást. Az írói tevékenység beépül a társadalmi munkamegosztás szervezetébe. 11 Marxi kifejezéssel élve, hazánkban is kezdetét veszi a „művészi termelés". 12 Megszületik a magyar nemzeti irodalom. 13 A magyar olvasóközönség ízlése a reformkor időszakában megváltozik: a romantikus költészet, a kialakuló szépprózai műfajok (regény, novella), a polgárias ízlést közvetítő publicisztika, különösen pedig a politikai vitairodalom játszik ebben nagy szerepet. A század második harmadától ugrásszerűen megnő a magyar sajtó kultúraszervező szerepe. A hírlapok és folyóiratok száma - a század eleji viszonyokhoz képest — több mint hatszorosára nő. 1801-ben összesen 8, 1830-ban már 23, tíz évvel később pedig 53 lapot adnak ki. A magyar nyelvű olvasóközönség megerősödését mutatja, hogy 1830-ban 10, a negyvenes évek elején pedig már 26 magyar nyelvű újság jelenik meg. A megjelenő magyar nyelvű lapok többsége ugyan még mindig rövid életű, de egyre változatosabb s így egyre jobban megfelel a különböző gazdasági, kulturális helyzetű, más-más politikai pártállású rétegek és csoportok igényeinek. 1 Az új társadalom- és embereszményt meghirdető európai liberalizmus magyar válfaja a múlt század harmincas éveinek elejére alakul ki Széchenyi írói—közéleti tevékenysége eredményeként, politikailag szervezett jelleget azonban csak a következő évtizedben nyer. Legfőbb bázisa a magyar középbirtokos nemesség vagyonos, felvilágosult része, amelynek érdekében áll a tőkés átalakulás sürgetése: eszméit egyre hangosabban hirdeti is a vármegyei politikában, az országgyűlés ülésszakain, a liberális sajtóban. De fontos szerepet játszanak a liberalizmus terjesztésében az ifjúsági egyesületek, a diáktársaságok, kollégiumi önképzőkörök, a felnőttek művelődési fórumai: az olvasótársaságok és a kaszinók is. ELŐZMÉNYEK: EGYLETEK A REFORMMOZGALOM MEGINDULÁSA ELŐTT Veszprém megyében legkorábban a szétszórtan élő zsidóság alapított egyleteket. A zsidók Magyarországon már az Árpád-korban megjelennek, letelepednek és folyamatosan itt élnek egészen máig. Veszprém megyében 1735-ben a megye 15 községében élnek. 15 A harmincas években 30 megyében összesen 11 621 zsidót számlálnak az összeírok. Számuk nagyobb mértékben Mária Terézia, főként pedig II. József uralkodása idején emelkedik. Az ország XVIII. századi újáépítése során nyílik lehetőségük a betelepülésre. Főleg Cseh- és Morvaországból, a túlnépesedett Galíciából, az osztrák örökös tartományokból vándorolnak a Közép-Duna medencébe. Számuk 1785-ben 75 ezer, 1842-ben már 241 632. 16 Az 1752. évi megyei összeírás szerint a megyében 69 adóköteles személy él. Ebből Pápán 18, Palotán és Rédén 3—3, Csetényben, Csernyén, Dudaron, Nagyszőlősön és Sikátorban 2—2, a többi — név szerint is megjelölt — 25 településen egy-egy család ill. személy él. 7 így a megyében a század közepén hozzávetőleg 300-350, a XIX. század elején 3720, 1847ben 9169 zsidó található. 18 1847-ben a megye összlakosságának 4,9%-át teszik ki. A megye öt legnépesebb hitközsége ekkor Pápa 2947, Veszprém 862, Palota 747, Devecser 470, Kerékteleki 398 lakossal. Ezek után 13 olyan helység következik, amelyben lélekszámuk 100—200 között ingadozik. A többi településen szétszórtan élnek, egy-egy helységben többnyire 1—5 család, foglalkozásukra nézve kiskereskedők, boltosok, kocsmabérlők, mészárosok, uradalmi pálinkafőzők. Jelentősebb iparos rétegekkel csak a mezővárosokban, elsősorban Pápán találkozunk. Zsidó hitközség először Pápán szerveződik 1749ben. Veszprémben 1735-ben 3, 1770-ben 13 családot számlálnak össze. A hitközség krónikása szerint a hitközség 1750 körül alakult 19 , ez a feltételezés azonban tévesnek bizonyul, mivel a fent említett 1752. évi összeírásban veszprémi zsidó egyáltalán nem szerepel. Palotán 1746-ban 7 család él, a XIX. század elején számuk 15-20 között lehet. 2 ° Az első egyleteket jótékonysági céllal alapították a hitközségek, a vallási előírásoknak megfelelően a szegények és a városon átvonuló koldusok gyámolítására. Pápán a hitközség megalakulásával egyidőben jön létre a Chevra Kadisa, a Szent Egylet. 21 Veszprémben valószínűleg a következő évtized vége felé, Palotán az évtized végén, 1760-ban szervezték meg az egyletet. 2 2 Veszprémben az egylet működése hosszú ideig nem is lehetett folyamatos; a hitközség az 1781. évben hozott alapszabállyal tekinti az egylet működését rendszeresnek. Az egylet 150 éves jubileumát is ennek megfelelően ünnepelik. 2 3 A Chevrák kezdetben csupán a halott tisztességes temetéséről gondoskodtak, a későbbi alapszabályok azonban már a betegsegélyezésről és betegellátásról is rendelkeztek. Az anyagilag is fokozatosan gyarapodó hitközségek az egyesületek számára kórházat, temetőházat építenek, szolgát-szolgákat, szakképzett orvosokat alkalmaznak, az ügyintézést fogadott jegyzővel végeztetik. Az egyletek ügyeit a választott elöljárók intézik az elnök felügyelete mellett. 24 452