A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Hudi József: A Veszprémi Olvasótársaság története 1841–1844. (Adalékok a Veszprém megyei reformkori egyletek történetéhez)

HUDI JÓZSEF A VESZPRÉMI OLVASÓTÁRSASÁG TÖRTÉNETE 1841-1844 (ADALÉKOK A VESZPRÉM MEGYEI REFORMKORI EGYLETEK TÖRTÉNETÉHEZ) Az irodalomtudomány — az irodalomelmélet és irodalomkritika — művelői körében már régóta él és hat az a felismerés, hogy az irodalom mint művészeti ág létezésének egyik előfeltétele a befogadók tényleges vagy potenciális megléte. A műalkotás maga is láncszeme annak a specifikus kommunikatív rendszernek, amely lehetővé teszi az alkotó és műélvező rendszeres találkozását, biztosítja az irodalom és művészet fejlődését.

1 Az irodalom -• szociológiai aspektusban — háromdimenziós társadalmi jelenségként is felfogható: a jelenség alapviszonyát a művész, a művészi szöveg és a befogadó egymásra vonatkozása hozza létre.

2 Az irodalom mai fogalma a XVIII. század második felében alakul ki. a könyvgyűjtés és könyvolvasás, az irodalomkritika a preromantika időszakában válik a középosztály tudatos foglalatosságává a polgári fejlődésben élenjáró Angliában.

3 A jómódú polgárság fellépése már a XVIII. század elején megtöri az udvari arisztokrácia kulturális monopóliumát. A szellemi nivellálódás rövidesen új olvasóközönséget teremt, amely lehetővé teszi a független írói egzisztencia kialakulását. A XVIII. század első felében azonban az angol írók többsége még a pártok és kormányok, illetőleg magánszemélyek támogatására szorul s óhajtott függetlensége legtöbbször illúziónak bizonyul. A klasszikus kapitalizmus időszakában az író helyzete gyökeresen megváltozik: addigi személyes szolgálata személytelen áruvá minősül át. A klasszicizmus intellektuális kultúráját felváltja a romantika érzelmi kultúrája. A romantikus irodalomban a vagyonos polgárság individualizmusa, érzelmessége, moralizáló hajlama, puritán erkölcse tiltakozik az udvari körök életszemlélete ellen. A tiltakozás az objektum- szubjektum viszony szűkülésével jár. az irodalomban kialakuló új műfajok a polgári dráma, az életrajzi regény - a polgárság életének intim szféráit tárják fel. A stílusváltás, amely az angol preromantikában kezdődik, Rousseau műveivel terjed Európa-szerte s a nemzeti romantikus irodalmakban teljesedik ki.

4 A XVI—XVIII. században, amíg az európai irodalom termékei csak szűk körben terjednek és hatnak, a legnépszerűbb művek példányszáma is csak ritkán éri el a háromezret. A tömeges könyvkiadást — a közműveltség színvonalának emelkedése mellett — a nyomdatechnikai újítások (a gépi sajtó megjelenése) teszik lehetővé. A nagy áttörés Angliában következik be először. 1800—1820 között a kiadványok példányszáma ugrásszerűen megemelkedik. A legnépszerűbb írók (Scott, Byron) műveinek újabb kiadásai rövidesen elérik vagy meghaladják a tízezres példányszámot is. A nyomdatechnikai újítások egy évtizeddel később már Franciaországban, majd a legfejlettebb német területeken is forradalmasítják a könyvkiadást.

5 Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában kezdődik meg a polgári jellegű átalakulás a könyvkultúra, a sajtó területén: kialakul — a referáló sajtó állandósulásával — a magyar nyelvű sajtó, napvÜágot látnak az első időszaki kiadványok, a folyóiratok műfajilag önállósulnak, az írók és kiadók megteszik az első lépéseket a közönségszervezés és -nevelés érdekében.

6 A század utolsó évtizedeiben módosul — bővül — a könyv és a könyvtár funkciója: a magánkönyvtárak mellett nyilvános könyvtárak, majd kölcsönkönyvtárak (olvasókabinetek) szerveződnek. Ennek következtében a súlypont az egyházi könyvtárakról a világiakra kezd áttolódni s megváltozik a könyvtárak összetétele is. A klasszikus és teológiai irodalom termékeit egyre inkább háttérbe szorítják a magyar nyelvű, világias szemléletű irodalmi, történelmi, politikai művek. A főrendieken kívül az értelmiség, a köznemesség és a városi polgárság szűk rétege is kezd bekapcsolódni a „magas kultúra" fogyasztásába.

7 Európai összehasonlításban persze meglehetősen szerény az előrehaladás: csupán az új minőség megjelenését észlelhetjük. Az olvasás kezd társadalmi méretűvé válni.

8 Az egykori újságok előfizetőinek száma 300-1200, a folyóiratoké 100-140 között ingadozik. A legsikeresebb könyveket 500—1000 példányban nyomják ki. Tömegkiadványoknak továbbra is a több tízezres példányszámban megjelenő kalendáriumok nevezhetők.

9 A XVIII. század végétől a polgárias ízlés- és stíluseszmény általános elterjedését az osztrák abszolútizmus teszi lehetetlenné: 1801-től a bécsi rendőrminisztérium irányítja a magyarországi cenzúrát. A nyomdák száma erőteljesen csökken, működési feltételeik súlyosbodnak, a hírlap- és folyóiratkiadás előbbi lendülete megtörik. A magyar jakobinus mozgalom felszámolása évtizedekre visszaveti a nemzeti irodalom kibontakozásának folyamatát.

1 ° 451