A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Vörös Károly: Kisfaludy Sándor világa

polgári vagy legalábbis polgárias eszményei felé forduló Himfyje volt. Ennek és további műveinek elsősorban regéinek sikerében s továbbélésében e kispolgárosodó folyamatnak s ezen belül is e folyamat dunántúli kibontakozásának - úgy véljük — nem kis része van. Az írói életműnek és a kor társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésének fő vonulatai közötti területről: az egy írót, de egyúttal az életműve által képviselt írói magatartást, közízlést is egyszerre formáló és tükröző szűkebb: konkrétebb és személyesebb világnak és az erre jellemző társadalmi pszichikumnak területéről (a bevezetésben senki földjének neveztük) emeltünk ki néhány elemet: kutatásunk természetéből következőleg elsősorban e területnek a sajátlag az általános történeti felé mutató, azáltal beárnyékolt oldaláról. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy akár csak a konkrét esetben is valóban ezek a fejlődésnek leglényegesebb elemei. De meggyőződésünket, - hogy ti. valamely irodalmi jelenség ilyenfajta, ezen a területen át történő megközelítésének megvan a maga jelentősége az általános történeti fejlődés és a művelődés (részben autonóm módon alakuló) szféráiban konkréten jelentkező vetületei egy mélyebben történeti egységben való szemléletének szempontjából - még fenti, korlátai között is bizonnyal kevéssé tökéletes fejtegetéseink alapján sem érezzük visszautasíthat ónak. Kisfaludy Sándor világának és e világ problémáinak felmérésénél egyrészt Fenyő István az életpályát és az életművet egyaránt részletesen elemző alapvető munkájára (Kisfaludy Sándor. Bp., 1961. Irodalomtörténeti Könyvtár 6. sz.) és az ott megadott legfontosabb forrásokra és feldolgozásokra támaszkodtunk, - másrészt, a társadalmi-gazdasági háttért illetőleg, a Magyarország Története Tíz Kötetben 5. kötetéSándor Kisfaludy (1772-1844) spielt als Dichter zwei sentimentalen Gedichtzyklen über das glücklichen und das unglücklichen Liebe, so wie durch seinen Versromane eine wichtige Rolle in der Vorbereitung der ungarischen Frühromantik. Die Abhandlung lenkt die Aufmerksamkeit auf jene Momente der ersten Hälfte des neunzehnten Jahrhunderts (d. h. des Zeitalters des Dichters) die in seinem Leben und in der ungarischen Umwelt unmittelbar oder indirekt von gewisser Bedeutung waren. So werden betont teils die Vervielfältigung der Nachrichten und Informationen Kivált egy olyan fejlődés esetén nem, melynek vizsgálatánál a saj átlagosan irodalmi kategóriákban gondolkodó kutatás mindig hajlamos volt arra, hogy az irodalmi alkotásokban jelentkező (és a Nyugateurópához viszonyítva sokban periférikus irodalmi viszonyok között többnyire az attitűdnél nem határozottabb körvonalú) gondolati tartalmat a valóságosnál tisztább filozófiai és esztétikai kategóriákig desztillálja: az indokoltnál szigorúbban szűrve ki belőle ennek során a konkrét hely, kor, történelmi helyzet a tiszta gondolatot funkciójában is nem egyszer teljesen megváltoztatni képes ingredienciáit. A szűrő sokszor szigorú volt, még akkor is, ha a szóbanforgó alkotás értékét: ízét, színét, erejét tulajdonképpen sokkal inkább, vagy legalábbis nem kisebb hányadában éppen ezek a konkrét ingrediensek adták meg. Jelentőségüknek hangsúlyozása most befejezésül nem a sajátlagosan irodalmi kategóriákban való kutatás jelentőségét kívánja csökkenteni, hanem az e közbülső területen (amint egy alkalommal más vonatkozásban neveztük: az irodalmi művet körülvevő közegben) folyó kutatásoknak és éppen a sajátlagosan irodalmi folyamat lényegének és hatásfokának megismerése szempontjából nem elhanyagolható hasznára és értelmére kívánja felhívni a figyelmet — Kisfaludy Sándor és világa: költői mű és környező világ kapcsolatának vonatkozásában. ben (Bp., 1980) kivált a 473-600. lapokon összefoglalt fejlődésképet használtuk. Az inszurrekcióra ld. Vörös Károly: A magyar nemesi felkelés a napóleoni háborúk korában. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve VII. k., Salgótarján, 1981. 93-101. 1. A sümegi eseményekre: Zala megyei Levéltár, Zala vármegye Levéltára, Büntetőperek 1841. 69. kötet, 148. sz. über die neuesten Ereignisse der bewegten Zeit der napoleonischen Kriege, teils die Auswirkung des gegen Napoleon viermahl mobilisierten adeligen Aufgebotes (des sog. Insurrections) auf die Verschärfung der Gegensätze zwischen Wiener Hof und ungarischen Adel. Als drittes Moment wird dargestellt eine i. J. 1840 in dem Marktflecken Sümeg (wo der Dichter wohnte) gegen den Magistrat ausgebrochene Unruhe die die schon sich entfalteten Spannungen innerhalb des feudalen Systems fühlen lässt. IRODALOM ÉS FORRÁSOK VÖRÖS KÄROLY DIE WELT VON SÁNDOR KISFALUDY 450