A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Sági Károly: Antonio Borri – Bori Antal

A balatoni halászcsónakok és kompok a Főnix előtt nem használtak horgonyt. A viharból menekült hajó elszakadt horgonylánc darabjának templomban történő elhelyezése tehát nem lehet balatoni szokás. Az adriai hajósok gyakorlatát követte Bori hajósmes­ter, amikor a balatongyöröki templomba vitte a Főnix horgonyláncának darabját. Balatongyörök középkori templomát 1715-ben építették újjá. A templom mai klasszicista formáját 1833-ban kapta. A balatongyöröki plébánia csak 1926-ban alakult meg 74 , így a plébánia História Domusában természetszerűen nem találhattunk adatot a horgonylánc templomban történt elhelyezé­sére. Balatongyörök, plébániája megalakulásáig Keszt­helyhez tartozott egyházi vonatkozásban. A keszt­helyi r. k. plébánia irataiban sem találtuk nyomát a horgonylánc elhelyezésének. 1986 tavaszán a balatongyöröki templomban hiába kerestük az említett érdekes hajózástörténeti adatnak tárgyi bizonyítékát. A templomot, templom­padlást is átnézve, semmiféle láncra nem akadtunk. Vass Sándor dr. esperes, aki 1965-től vezette a bala­tongyöröki plébániát, a keresett láncról semmit sem tudott. Idősebb györökiek viszont emlékeztek arra, hogy az 1950-es években a templom bejáratának közelében elhelyezett gyóntatószék mellett egy lánc darab függött, okát és magyarázatát azonban senki sem tudta már 75 . A megadott helyen 130 cm magas­ságban valóban találtunk egy üres vas kampót, ami a hallottak hitelét igazolja. Lipp Vilmos alábbi adatát csak azért említjük, hogy a későbbi hajózástörténeti kutatást ne zavarja. Lipp írja 76 1884-ben, hogy a fenékpusztai építkezések során római feliratos kövek, faragott idomkövek kerültek elő, ,,nem különben néhány, részben még összefüggő tojásdad idomú, fél méter hosszúságú és megfelelő vastagságú óriási lánc szem. E roppant lánc alighanem a Zala torkolatának elzárá­sára használtatott." A Zala a rómaiak idején még a mai Balatonhidvég­nél ömlött a Balatonba 7 , Fenékpusztánál akkor te­hát nem volt még torkolata. Lipp megjegyzi, hogy az említett láncszemek a keszthelyi kastély könyv­tárába kerültek. A Helikon Könyvtárban valóban láthatunk néhány római ekehúzó láncot, amelyek méretben és alakban meg is felelnek a Lipp által em­lített fenékpusztai daraboknak. Hasonló római eke­húzó láncokat Kuzsinszky Bálint is közöl Fenék­pusztáról 7 8 , de Balassa Iván dolgozatában is találunk ilyeneket 79 . Lipp Vilmos adatának hajózástörténeti kapcsolata nincs tehát. A Festetics Levéltár iratanyaga pár esetben említi még Bori Antal nevét. Festetics László 1820. augusz­tus 7-én kelt rendelkezése 80 szerint a „mostani nagy hajó még ezen holnapban Sóért menjen Bori kormányzása alatt: Kehrn fő-inzsellér is Kotsányi praktikánssal együtt vele mennek, kivált azon cél­bul, hogy ez úttal a Balaton tavának mélysége több helyeken meg méressen, különösen Siófoknál és Szamárdinál, mely helyeken t. i. valaha a Balatonnak lecsapolása eszközöltetne. ..." 1821. július 19-én úgy rendelkezett Festetics László 81 , hogy a „kuttert kormányozza Bori Antal hajósmester, a nagy hajót Kehrm fő Inzsellér . . ." Biró József szerint 82 ,,ez az utolsó adalékunk Bori Antal életéhez." Bori Antal feltehetően 1828-ig állt Festetics László szolgálatában. Akkor a „Nagy pazarló" vagyonát zár alá vették 8 3 és felszámolták a ráfizetéses fenékpusz­tai hajóépítő üzemet, az Arzenált is. Bori 64 éves volt akkor. Nem tudjuk, hogy nem kapott, vagy nem akart további szolgálatot vállalni. A keszthelyi r. k. plébánia halálozási anyakönyvei­ben nem találtunk adatot arra, hogy mikor halt meg Bori első felesége, Pancetti Viktória. Volhfart Máriá­val kötött második házassága révén került Sümegre 84 . Az 1830-as években Zala megye köve sutát akart építtetni Balatonhidvég és Nagykanizsa között. A kő Balatonhidvégre történő szállítására a vízi út lát­szott legolcsóbbnak, hiszen akkor a Kisbalaton tér­ség a Balatonhoz tartozó vízterület volt még 8 5 . A kőszállító hajó tervezésére a már Sümegen élő Bori Antalt kérte fel a megye. A hajó tervét és költ­ségvetését Bori el is készítette 86 . „Sümeg die 21 szeptember anno 1833" keltezéssel nyújtotta be Bori a megyének a hajótervet. „Az Tettes Nemes Zala vármegye kívánságára: Az Kanizsai útnak Keszthely­ről kővel való ki rakattatására, s az köveknek Hidvégre leendő át szállítása könnyebbségére épí­tendő hajóhoz szükségeseknek fel jedzése" címmel készítette el Bori a 2102 forintos költségvetését, mellékelve a kőszállító, egy árbócos vitorlás hajó tervrajzát és színes képét is (1. kép). A költségvetést „Borri Antal" alakban írta alá. Babochay János nagykanizsai városbíró 1834. január 14-én kelt és az alispánhoz intézett felterjesz­tésében olvassuk, hogy „T. N. Vármegye számára egy nagyobb és két ezer egyszáz forintokba kerülő Vitor­lás hajó készíttetik", kéri tehát az alispánt, hogy ha­sonló hajót Kanizsa számára is építtessen 87 . Bori Antal utolsó hajóterve alapján nem épült meg a hajó. Kövér János vörsi esperes írja 88 , hogy 1834­től egészen 1837 elejéig olyan szárazság volt, hogy „a Balaton vize annyira meg apadt, hogy tsupán tsak a folyásánál volt itt mi körülenk valami méllyé; egye­bütt pedig keresztül kasul lehetett benn gázolni ..." A szárazság következtében kétségessé vált tehát a Kisbalaton térség hajózhatósága. További akadályt gördített a hajó megépítése elé az, hogy 1839-ben híd épült Fenékpusztánál a Balaton vizére. Kövér János írja 89 : „. . . az első czö­löpöt leverték 20-a Mai 1837. Öröm volt ezt nézni, miképp, bikázták ezt a Hajónn álló készülettel; én egyszer kivezettem a Vörsi oskolás gyermekeket egye­dül tsak ezért. Az építész Kehrn Fer. a grófnak igen derék Ingenőrje; a húzást vonyást pedig kormányozta Lichtenvohner Fer. Keszthelyi áts mester. A lábfák magassága a viznek lehető neveiké dhetését hozzá volt 443

Next

/
Thumbnails
Contents