A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Sági Károly: Antonio Borri – Bori Antal

ugyan véve, de az 1838-ki tél még is minden számítást meg tsalt, mert igen sok hó volt, tsaknem mint 1830ban, a viz tehát 4, vagyis négy lábbal magasabb volt a közép libellánál. Ez a Hidat nagyon el késleltette, mert a süvegfákat hosszait megkettőztették, hogy igy a hid magasabb legyen. De a töltések is rettenetes munkába jöttek, mert anynyi rőzsét összevágatni, helyre hordatni, vizbe helyeztetni és szalmával s követtsel két izben is (mert egyszer már végig volt követsezve, de újra rézsőt hordtak fölibe:) meghórdatni-, tsak az hiszi, mennyi munkába jött, ki a sok dolgozókat látta ott. - Elkészült mégis 1839-ben Mártiusban, ugy hogy az első átmenetel volt rajta 2-dik Mártiusban délután, minden ünnepség nélkül. Az első átmenő volt egy disznókereskedő a fókájával; a második egy Tikász, kik véletlenül akkor értek." Ez az új balatoni híd a Keszthelyi öbölből Balatonhidvégig történő vitorlázást csak a híd átépítésével tette volna lehetővé. Célszerűbbnek látszott evezős kőszállító hajó tervezése és építése, ami a híd alatt is felhajózhatott volna Hídvégig. A zalai Megyei Közgyűlés 1846-ban foglalkozott

90 egy „romladozott komp" kijavításának gondolatával és egy újnak készítésével ,,B Hidvégtől Nagykanizsának nyúló ország útnak könnyebb tsináltatására szükséges anyagoknak Balaton Keszthely vidékéről В Hidvégre szállítására. " Horváth Imre keszthelyi ácsmester 1847. augusztus 25-én árajánlatot készített

9 ' „Balaton Hidvégnél, vízből kiemelt 6° 4' hosszúságú és 2° Г 6" szélességű hajó kijavításához" 348 forint 31 krajcár Összeggel. A tervben 6 evező is szerepel. Horváth egyidejűle egy új, 3 pár evezős, 7 öl hosszú és 2 öl széles „kőterhellő hajó" készítésére is árajánlatot tett 656 forint 35 krajcár összeggel. A hajóterv hátlapjára rávezette: „A Túlsó lapon kiszámított Hajón véleményem és tapasztalásom szerént 7 az az hét ember nyolcz öl követ igen könnyen elvihet." Zala vármegye az evezős kőszállító hajót sem építtette meg a Kisbalaton vizének gyors iszaposodása miatt. Festetics László írja

92 1845. október 28-án: „Fenéki hidon felyül Hidvégh felé sekély viz és mély sár miatt hajón 3/4 órányinál tovább menni nem lehet, és nagyobb csónakon sem lehet fellyebb juthatni. Ha kételkednek ebben, akkor Fenéken a halászkunyhóknál üljenek egy halászcsónakba és kisértsék a felmenetelt Hidvégh felé egyészben." Lényegesebb ezeknél, hogy Bori Antal utolsó hajótervét 1848. május 9-én újból bemutatták a Megyei Bizottmánynak és ezt a hajóterv hátoldalán fel is jegyezték. A hajó tehát nem épült meg. Szabadságharcunk eseményei aztán végleg levették a napirendről ezt a tervet is. Bori Antal - mint említettük - 1835. június 12én Sümegen meghalt. Leszármazottai Keszthelyen éltek. A Szabadságharc keszthelyi honvédéinek sorában ott volt Bory Ferenc is

93

, Bori Antal unokája. 1896-ban Bori Imre a keszthelyi fiúiskola tanítói a volt

94

. JEGYZETEK 1. Sümeg, r. k. plébánia, Halálozási anyakönyv. 2. PINTÉR László szíves közlése. 3. BONTZ J.: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896,410. 4. BENDEFY László fordítása. BENDEFY L., V. NAGY L. A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp. 1969,138. 5. Magyar Hírmondó 1797. július 24. szám. 6. TÓTH L.. 200 éves a fenékpusztai hajóarzenál. Bp. 1965,25. 7. CSERMÁK G.: A magyar hajózás múltjából. Bp. 1956,60. 8. SZABÓ D.: A herceg Festetics család története. Bp. 1928,396. 9. TÓTHL.:i.h.,27. 10. JANKÓ J.: A Balaton-mellcki lakosság néprajza. Bp. 1902,50. 11. SZABÓD., i.m., 18. 12. TÓTHL., i.h.,27. 13. SZABÓ D.,i. m., 296. 14. SÁGI K., Festetics György élete, kulturális és politikai törekvései. Georgikon 175. Bp. 1972,18-23. 15. SZABÓD., i.m., 253. 16. SÁGI K.,i.h.,23. 17. TÓTHL.,i.h.,28. 18. TÓTHL., i. h., 30. 19. BÍRÓ J.: Hajók a Balatonon. Tihany, 1971, 20. 20. BENDEFY László fordítása. BENDEFY L., V. NAGY I.:i.m., 134. 21. TÓTHL.,i.h.,31. 22. TÓTHL.,i. h.,51. 23. Keszthelyi r. k. plébánia, Halálozási anyakönyv 1787-1808. 24. MADARASSY L.: A Phoenix-gálya. Balatoni Kunr 1940. május 23. szám. 25. TÓTH L.,i.h.,31. 26. MADARASSY L.. A fenéki „arzenál". Balatoni Kurir 1940. december 5. szám. 27. MADARASSY L.; Ki építette a Phoenix gályát? Balatoni Kurir 1940. szeptember 19. szám. 28. TÓHTL., i. h.,50. 29. Uo.,89. 30. Uo. 50-51. 31. Uo. 92-93. 32. MADARASSY L.: Hol épült a Phoenix gálya? Balatoni Kurir 1940. október 17. szám. 33. TÓTHL..Í. h., 31. 34. MADARASSY L.: A Festeticsek és a balatoni hajózás. Balatoni Kurir 1941. február 6. szám. 35. TÓTH L., i.h.,59. 36. MADARASSY L..i.h., 2. 444