A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

1744-ből értesülünk arról, hogy „Győrött Baro Amadé dispositioja és directioja által készitve lett ezüstös kardomnak dolga miben legyen, és ha meglett-é már iránta a complamatio, Kglmed tudósítását elvárom" (81.). Kár, hogy erről nem tudunk meg bővebbet. 1740-ben bizalmasan értesítette Bittó Józsefet, hogy „Fölséges királynénk az lányomat magához, Hoff Damának kivánta, a mellyet is nem lehetvén denegálni, annak ki stafirozása nem kicsiny kölcségben fog telni, talán vagy 2000 forinttal meg könnyebiti az kölcségemet" (26.). Közvetlen hangú ez a közlés pápai legfőbb tisztviselőjével. Ferenc három lánya közül az akkor 26 éves Antónia (1719-1771) volt a kiválasztott. Majd ő lett gróf Paar Venczel felesége. Hozzá kért egyszer pénzt felküldeni 1745 dee. 18-án (119.). 1743-ban nagy örömmel segítette pápai prefektusának a fiát, Bittó Palkót, (aki a katonapályát választotta), a hadsereghez megfelelő helyre helyezni. Ajánló soraival segítette az „Armadához" (62.). De mivel késett a felvétel, azért Prágából írt pozsonyi házigazdájának, hogy Palkónak és szolgájának, valamint lovaiknak szállást adjon (63.). Majd Bittó fiát Eperjesre küldötte és a tárnokmester „generális Vetésnek" írt Palkó ügyében és így a zászlótartói rangot kapta az ifjú (66.). Bittó felesége 1744-ben halt meg (75.). Meghatóan fejezte ki részvétét a földesúr. Bittónak ő is kívánt karácsonyra jó egészséget, hogy betegségéből hamarosan felépüljön (193.). Esterházy Károly egy leveléből (1755) arról értesülünk, hogy Bittó István a pápai dominium fiskálisa lett ifj. E. Ferenc kívánságára (201.). Már említettük a tárnokmester súlyos betegségét, amely valószínűen rheuma vagy csúz lehetett, hiszen ez idő alatt többször is Trencsénteplic-fürdőn tartózkodott. Arról is értesülünk a pápai reformátusok egy beadványa nyomán, a vármegye értesítette a helytartótanácsot, hogy addigi késedelmének oka, hogy ,,Pápa város földesura nehéz betegsége miatt tiltakozását elő nem adhatta."

7 4. Az 1639. évi pápai várleltárból azt tudjuk meg, hogy a török megszállás után már haladt az épület renoválása.

8 Ezután csak Pongrácz G. plébános leírásából 100 év múlva hallunk az épület „modernizálásáról".

9 A sok levéltári adat pusztulása miatt számunkra rendkívül értékesek a hézagosan is megmaradt rövid levélbeli intézkedések. 1739. aug. 31én Pozsonyban kelt levélben írta le ennek a szakasznak indító program-adását: „az Papai Várban levő épülethez nem bánom ha hozzá kezdet Kgd, de egyebet nem köllene csináltatni, hanem anyi ablak a i. ййга. A pápai vár átalakítási programja (Z), 1739. Abb. 1. Program der Umbauarbeit der Burg von Pápa (2.) 1739 401