A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Mithay Sándor: Adatok a pápai uradalom és kastély történetéhez (1738–1756)

MITHAY SÁNDOR ADATOK A PÁPAI URADALOM ÉS KASTÉLY TÖRTÉNETÉHEZ (1738-1756) Gróf Esterházy Ferenc és gróf Thököly Kata házasságából született harmadik fmk, Ferenc (1683— 1754) volt, aki magas méltóságok elnyerése után 1741-ben lett tárnokmester.

1 A tárnoki városok, azaz a szabad királyi városok egy csoportjának főbírája.

2 Ezért és az előzőleg kapott hivatalok miatt sokat volt távol pápai uradalmától. Leginkább Pozsonyban lakott. A pápai uradalom ügyeinek intézése miatt nagy levelezést folytatott a pápai vár akkori prefektusával, Bittó Józseffel. A töredékesen megmaradt levelekből az utasítások, rendelkezések és elintézések sorából sok adat vonatkozik a gróf birtokaira. Az általunk kiválasztott 204 darab levélből 56 saját írással maradt ránk. 1744től a levelekben kétféle, idegen írás is van. Bécsből és Pozsonyból feltűnően szép írás fordul elő gondos helyesírással. A gróf különben tájszavakat használt, sok a régies kifejezése és a hivatalos jogi nyelvhasználat. A fent említett „írnoka" műveltebb volt. Van a levelek között öt német iparos írása, öt levél a fiától, ifj. E. Ferenctől és kettő a másik fiától, E. Károlytól való. A többi levél idegen írással szerepel. Ezeket a leveleket a pápai vár irodája érkeztette; többször későbbi dátum van azok első oldalán.

3 A levelekben talált kisebb-nagyobb történések szerint elsősorban a mezőgazdaság (1.), a telepítés (2.), kereskedés és személyes ügyek (3.) sorakoznak. Majd nagyobb adathalmaz a pápai vár átalakítására vonatkozik (4.). A vár mellett lévő tó (5.), pápai ügyek (6.), iparosok dolgai (7.), a megyegyűlésekre előkészületek (8.), katolikus (9.) és protestáns ügyek (10.) és a porosz háborút (11.) csoportosítottuk egymás után. Ügyintézésükre jellemző egy rövid levélben foglalt utasítás (55): „Minthogy a Kgd inscriptioja már készen vagyon, másként csak az Protocollumban levő Numerusnak föl tétele hiia azért Kgd külgye meg, hogy asztán belé lehessen tenni és amidőn Kgd az Szekeret föl küldi, at által az Iscriptiokat készen meg küldhessem." 1. Többször emlegetik a levelek (31. 38. 51. 164.) a bébi vadkertet, amelynek pontos helyét még nem sikerült kinyomozni. A homokbödögeieknek a gróf megtiltotta a makkoltatást és intette Bittót, hogy ,,a Makknak edgyütt-etetését absolute meg ne engedgye, hanem Bödögeieket attul tellyessen eltiltsa" (118. 119.) Majd megtudjuk, hogy erdészt akartak felvenni (136) és többször említették az erdőmestert (Forstmeister) is (136. 137. 154. 155.). Távolról is állandóan az a gondja, hogyan lehetne újabb földvásárlásokat eszközölni (36. 61. 63. 64.) Egyik alkalommal prediumok elcseréléséről is szó volt. Bátyja akarta elcserélni a ménfői prediumot: „Mivelhogy pedig nintsen elégséges tudományom megirtt Ménfői Praediumnak Esztendőnként-való haszon-vétele felől: azokáért tegyen tudóssá Kglmed, most nevezett Praediumnak Esztendőbéli Jövedelme praeter-propter mennyire fog mehetni, és mennyi hasznára lehet az Pápai Dominiumnak" (77.). A gyomoréi örökségeket magáévá akarta tenni (161.). 1752-ben helyesnek tartotta, hogy Bittó „más Emberekkel megszállethatta" (175.). A vanyolaiak valami nyugtalankodására azt ajánlotta „orvoslását vagy az Tiszteknél, vagy a Szükség ugy hozván, magánál a Püspöknél köll keresni; és ha semmit sem használ, vége lészen az aratásnak, és takarításnak, az Inquisitiot tétesse-meg Kglmed, és őket actioztassa meg"(i&5.). Az Angarialis Contractus alapján a pénz állandó sürgetése; mindig késve kap pénzt (12. 51. 65. 73. 121. 203.). Lisztet is eladott az uradalom Győrben (7. 8. 18.). Érdeklődik arról, hogy a pozsonyi mérő búzának, rozsnak és abajdócnak a szállítása Pozsonyig vagy Győrig mibe kerülne 1743-ban (58.). Bittó közölte, hogy a gabonának pozsonyi mérője 1 Ft 20 kr (114.). 1752-ben értesítette prefektusát, hogy „Pesten a Zabnak Méreje nem igen lészen drágáb őt Garasnál, vagy egy Máriásnál; ha nem ott annyibul jutalmasabb az vásárlás, hogy az ott-való Mérő nagyobb az itt-valónál; a kinekis az árát ott in Loco magam megtudom" (163.), akkor ugyanis Pesten tartózkodott. 1753 július 17-én közölte, hogy „Az Gabonának az ára már csak az aratás után fogstabilizáltatni; most hol nevelkedik, hol pedig apad" (185.). Az ifjabb Ferenc 1756 febr. 10-én elrendelte, hogy „mindenféle Gabonának Pápai Piaczon-való árábul engemet rendelésem szerént minden második héten tudósítson" (203.). 1745. esztendő utolsó heteiben pénzügyeik állásáról egyenleget készítsenek és azt karácsonyra kérte Bécsbe (119.). Majd 1753. januárjában azt írta, hogy „az Restantiáknak Specificatioját is, mennyi és 399