A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Uzsoki András: Kenesei Péter tihanyi kapitány címeres ezüstkelyhe

100. Ibidem, 405. A Winkler-kódexben щ hangzik az idézett rész: ky mykoron lattá volna ihusnak Taneythwanyath ö hoíaía iöny* A io ihusnak igheretith, Laatha Abagarus keral Tadeusnak orchayan nemynemw isteny fenössegöth kyth lathwan megh feelelmeek ees megh rettene mondwan Byzon te a yo ihusnak az istennek fyanak vagh thaney'thvany'a. Döbröntei „Egyházi vegyeskönyv"-nek nevezte el. Toldytól ered a ,,Winkler-codex" név, így ismeri az irodalomtörténet és nyelvtudomány. E kódexet ugyanis Winkler Mihály 1801-ben ajándékozta a pesti egyetemi könyvtárnak, Winkler pécsi kanonok volt. Domonkos rendi apáca másolta a kódexet. A nyelvemléket már 1874-ben közzétették a Nyelvemléktár II. kötetében. 101. RÉAU, op. cit. Tome III. Iconographie des saints. (Paris, 1959) 1314-1317. Sa Légende d'origine orientale, se rattache a celle du roi d'Édessé, Abgar. Le voile de sainte Véronique n'est qu'une variant de mandylion d'Abgar. Tome II. Iconographie de la Bible. II. Nouveau Testament. (Paris, 1957) 19-20;Lexikon der christlichen Ikonographie. Herausg. KIRSCHBAUM, Engelbert, op. cit. 18-19; Lexikon der christlichen Ikonographie. Herausg. BRAUNFELS, Wolfgang. VIII. Band, (Rom, Freiburg, Basel, Wien, 1976) 543-544,* Lexikon für Theologie und Kirche. Herausgegeben HÖFER, Josef-RAHNER, Karl. X. Band, (Freiburg, 1965) 728-729; ONASCH, op. cit; FICHTINGER, op. cit. 377., 380; URECH, Edouard: Lexikon christlicher Symbole, (üictionaire des symboles chrétiens). (Konstanz, 1979) 245-246; KELLER, op. cit. 497; SEIBERT, op. cit. 328' BÁLINT, op. cit. I. kötet, 205-207. Bálint helyesen állapítja meg: „Ezek a képek vagy egy ismeretlen őstípusra, esetleg a Simon-Juda napjánál méltatott Abgar-képre mennek vissza, vagy átköltése egyik a másikának." Erre jó példa az a legendaváltozat, amelyik az Abgár-történetben szereplő személyeket másokkal felcseréli,* eszerint a nagybeteg Tiberius császár (ő lép itt Abgár király helyébe!) a csodatévő Jézustól várja gyógyulását, ezért követeket küld hozzá Jeruzsálembe, de mire azok odaérkeznek, Jézust keresztre feszítik. Megismerkednek itt Veronikával, aki egy kendőn őrzi Jézus képmását, amelyet Veronika elvisz a császárhoz, aki annak láttán meggyógyul. - Az ikonográfiái irodalom a Veronika - Veronica női nevet mesterséges szóképzésből származtatja: vera icon = eredeti, valódi, hiteles képmás, ugyanis Veronika nevű szent vagy jámbor asszony nem élt az apostoli korban. URECH szerint a Veronika etimológiája így alakulhatott ki: verőn iké, amelyben a latin jelzőhöz a görög főnév, az eikon=képmás járult. 102. CALMET, Augustinus: Dictionarium historicum, criticum, chronologicum, geographicum, et literale Sacrae Scripturae . . . E Gallico in Latinam translatum a Joanne Dominico Mansi. Tomus I. (Venetiis, MDCCXLVII) Dictionarium Biblicum, historicum, geographicum et literale. Abgarusiól 3-4., Edessáról 313., Judas Thadaeusiól 547-548. Veronikáról a Tomus II. 499. ezt találjuk: „. . . Non desunt, qui ex nomine Veraicon, Veronicam foeminam creaturam fuisse suspicentur." 103. BROUGHTONnak a' religióról való Históriai Lexicona . . . Fordította MINDSZENTI Sámuel. A' RévKomáromi Evang. R. Ekklésiának prédikátora. I. darab, A-C. (Komáromban, 1792) 5-6. 104. Pest megye műemlékei. II. kötet, In: Magyarország műemléki topográfiája. V. kötet. Szerkesztő: DERCSÉNYI Dezső (Budapest, 1958) 265-267., 360. kép. A 355. képen Tádéról készített tervrajzon, a pajzson ábrázolt Krisztus-mellkép feje kissé oldalra fordul és a mell a vállakkal jól látszik. Az Abgár-lepel ikonográfiái ábrázolása pedig csak a fejre, az arcra szorítkozik. 105. BÁRCZAY,op.cit.61-64. 106. SEIBERT op. cit. 206. KELLER op. cit. 3 3 6. 107. KOHLHAUSSEN, op. cit. 128., Abb. 220., 132-133., 180., Kat.Nr. 220. 108. Ibidem, 183., Abb. 306., 187-188., Kat. Nr. 269. 109. Ibidem, 184., Abb. 309., 189., Kat. Nr. 272. 110. Wetzer und Weite's Kirchenlexikon ... V. Band (1888) 1308-1317. SZUNYOGH Xav. Ferenc: Magyar-latin Misszále az év minden napjára a Római Misekönyv szerint. (Budapest, 1933) 448-453. A kehely rekonstrukciójának elkészítésében Lovag Zsuzsa javaslatait követtem, a zöldcsütörtöki funkcióra pedig Németh Annamária hívta fel figyelmemet', segítségüket ez úton is megköszönöm. Köszönetet mondok Róka Lajosnak a fényképfelvételek elkészítéséért, Gresa Juditnak pedig a rajzok másolásáért. ANDRÁS UZSOKI KAPITÄN VON TIHANY PÉTER KENÉSEI UND SEIN SILBERKELCH Im Eigentum der reformierten Kirchengemeinde von Balatonfüred befindet sich ein spätgotischer Silberkelch, an dessen Cuppabecher ein eingravierter Adelwappen und ein Text zu sehen ist, laut dessen diesen Kelch der Oberkapitän von Tihany Péter Kenései der Füreder reformierten Kirche im Jahre 1622 geschenkt hat. Der teils vergoldete, spätgotische Silberkelch hat einen Sechspassfuss und einen grossen, flachen Nodus mit Rotuli. Der relative grosse Cuppabecher hat eine innere Belagplatte. Am Boden der Cuppa ist eine sechseckige Platte, über und unter dem Nodus eine sechseckige Trennungsplatte. Der senkrechte Rand des Sechspassfusses ist mit einer Rautereihe auf tiefem Hintergrund verziert. Auf den sechs Pässen des Fusses ist je eine eingravierte Darstellung zu sehen: Agnus Dei, der Apostel Judas Thaddäus, das Abgar-Tuch (Veronikas Tuch), eine Mannesgestalt im Panzer und mit Fahne in der Hand, ein rechtsgeschrägter Wappenschild, und ein Männerkopf im Helm. Am oberen Teil der Kelchfusspässen ist eine V-förmige Girlandverzierung mit je 2 Rankeblättern zu sehen. Die untere und obere Oberfläche des Nodus besteht aus je 6 erhobenen Blattverzierungen, und von den Seiten sind sie mit sechs prismaförmigen Rotuli geziert, deren Enden ein Quadrat bilden und darin die Aufschrift: IHESVS zu lesen ist. Die Höhe des Kelchs beträgt 21,3 cm, der äussere Durchmesser der Mündung 10,5 cm, der Fussdurchmesser 13,5395