A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Tamási Judit: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár doboz alakú csempékből rakott kályhája

92. KÁDÁR 72.- PEKÄR 17-18. 93. Bár a motívum már Zsigmond 1397. évi pecsétjén megjelenik, az ilyen pecsétképek széleskörű elterjedése csak a 15. század közepétől következik be. Legteljesebb gyűjteményüket PÉKÁR 17-20. állította össze. 94. Angyalalak tartja a városcímert Kassa (1423 és 1453), Késmárk (1463) és ismét Kassa (1502) címereslevelén. PÉKÁR 17-20.; MATTHIAS CORVINUS 20-21. (48. ábra) 95. Két szép példája Szepeshelyen (Spisska Kapitula, Csehszlovákia) látható. Szapolyai Imre (megh.: 1487) és Szapolyai István (megh.: 1499) sírkövén két-két álló angyalfigura tart a teste előtt egy-egy címerpajzsot. MATTHIAS CORVINUS 18-19. kép (kat. sz.: 836-837.) 96. Válogatást ковд1 belőlük STRAUSS 1966. 15. t. 97. A típus besztercebányai példányaival (mázatlanok) foglalkozó publikációk közül néhány. HAMPEL József: A N. Múzeumi régiségtár gyarapodása 1894 április-májusban = AÉ 14 (1894) 270.; HOLL-VOIT 1963. 49.; S. CSEREY Éva: Adatok a besztercebányai (Banská Bystrica) kályhacsempékhez = FA XXV (1974) 210., 213.-, IDEM: Erörterung über einige Ofenkacheln des späten Mittelalters = Ars Decorativa 2 (1974) 34-37.? HOLCIK 1974. 181-182.; PARÁDI 1957. 180.? IDEM 1984. 182.; PÉKÁR 2223.; MATTHIAS CORVINUS 599. (kat. sz.: 70$.). A Selmecbányái (zöldmázas) darabot közli: HOLCIK 1978. 71. kép. Az egri példányokra (mázasak): KÁDÁR 71.; a fülekiekre (mázasak és mázatlanok): KALMÁR János: A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 4. 1959. 31.,- HOLCIK 1978. VIII-IX. kép. Legutóbb Salgóváron került elő a típus egy mázatlan példánya. FELD 1984. 226. 98. ZIEGLER 58. (40. kép) 99. A szablyás-pajzsos és a dárdás apród fenéklapja 30, a virágpajzsosé 27 cm széles. 100. A budai példányok - a fehér ónmázas, dobozos töredék kivételével - közöletlenek, csak Zolnay nagy öszszefoglalójában szerepel torz vázlatrajzuk. ZOLNAY László: Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Magvető. Budapest, 1982. 431. 101. BALOGH 1966. 242.; MATTHIAS CORVINUS 397. 102. Ezt valószínűsítette pusztán a visegrádi anyag alapján HOLL 1983. 202. is. 103. SMETÁNKA, Zdenek: Základv uhcrsko-cesko-polské skupiny pozdnègotickych kachlü = Památky Archeologické 52 (1961) 2 598. A Mikulás Tröka által 1490ben megkezdett átépítés előtt a vár pusztult, a 15. század 2. felében építkezésről nem tudunk. 104. KOUBA, Jaromir: Dalsi doklady ' cesko-uhenk£eh styhû v oblasti stfedoveké keramiky = Casopis Národniho Muzea. Praha CXXXIII (1964) 199. 105. HOLL 1971/a 184-185. 106. BALOGH 1966. 136.(1. jegyzet) 107. STRAUSS 1972. 24. 108. FRANZ 53. 109. MICHNA 1971. 256.; IDEM 1974. 203. AUáspontja olykor azonban meglehetősen ellentmondásos, mert ugyanebben a tanulmányában úgy véli, a lovagalakos műhely első eredeti darabjai még V. László idejében eljutottak Morvaországba. Uo. 183-186. 110. MICHNA 1972. 270-271. még a brnoi királyi ház esetében is érvényesnek tartotta Holl keltezését, de véleményét idővel revízió alá vonta. IDEM 1971. 257. 111. FELD 1983. 69-70. 112. Ez a rövid időszak a bécsújhelyi békekötéstől (1463. júl. 19.) 1471. augusztusáig tartott, amikor is III. Frigyes a regensburgi birodalmi gyűlésen nem volt hajlandó elismerni Mátyás cseh királyságát. KRONOLÓGIA 280., 292. 113. Erre a lehetőségre Kubinyi András volt szíves felhívni a figyelmemet. Ellene szól viszont az a tény, hogy nemcsak a III. Frigyest idéző címereket, de magát a császárt is megörökítették egy magyarországi kályhacsempén. Igaz, ez másolat, és átvételének időpontját Holl Imre az 1450-es évek végére valószínűsítette, amikor az ország Ny-i harmadát kezében tartó főúri liga Mátyás ellenében még a császárt támogatta. HOLL 1975. 209-210., 214. 114. KRONOLÓGIA 313. 115. Az 1480-as évek ausztriai háborúinak részletes történetét 1. KRONOLÓGIA 303-314. 116. KUBINYI 123. 117. FELD 1983. 69. - Sajnos a cseh címer hiánya megoldatlan kérdés marad abban az esetben is, ha a lovagalakos kályhát Mátyás királlyal hozzuk kapcsolatba, hiszen ő a cseh királyi címet is viselte, mivel a cseh korona katolikus rendjei királyukká választották. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy ténylegesen csak a cseh korona katolikus tartományait, Morvaországot, Sziléziai és Lausitzot uralta, tehát magát Csehországot nem. KRONOLÓGIA 290.; KUBINYI 73-76. 118. KOZÁK Károly: Az egri vár feltárása (1957-1962) I. = EMÉK I (1963) 133.; IDEM: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái = EMÉK III (1965) 101-104. Beckensloer János személyének tulajdonítja a budai királyi palota és az egri püspöki vár között fennálló, a leletanyagban is kimutatható kapcsolatot. Az építéstörténetre 1. továbbá: FELD 1983. 70. 119. NAGY Emese: Az egervári vár építéstörténete = AÉ 92 (1965) 2 201.-, FELD 1983. 69-70. 120. HOLL 1971/a 191. (30. jegyzet) 121. VÁNDOR 17-18. (22. jegyzet);

FELD 1983.69-70. 122. MAGYAR 1976.103. 123. L. a 76. jegyzet idevonatkozó részeit! A 15. század végére keltezi továbbá NAGEL 10. is. 124. A meranoi kályha részletes leírását adja RINGLER 34.;

NAGEL 10.; FRANZ 54. (104. kép). 125. A királyi palota Ny-i belső udvarának 2. és 3. támpillére között induló aknából együtt kerültek elő a Zsigmond, V. László és Mátyás kori kályhacsempék. GEREVICH László: A budai vár feltárása. Akadémiai. Budapest, 1966. 174. 126. A budai 13. típus, a 16-17. típus (e kettő azonos negatívval készült!) és a brnoi oromcsempe három különböző nyomódúcra enged következtetni. Előbbiekre: HOLL 1971/a 173., 176-177.; utóbbira: MICHNA 1974. 192., 196. 258