A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök

tisztéből, 1456. október 12-én pedig Hangácsi Albert pécsi prépost kérte a pápát, hogy a Vetési előléptetésével megüresedett gyulafehérvári főesperességet neki juttassa.'

4 Majd 1457. március 21-én már mint választott nyitrai püspök szerepelt.

75 A nyitrai püspökség ugyan nem tartozott a gazdagabb egyházmegyék közé, — Fügedi becslése szerint 4000 aranyforint lehetett az évi jövedelme

76 — de a püspökséggel együtt a megye főispánságát is elnyerte, amelyet a mindenkori püspökök 1302. óta viseltek.

77 Talán azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Nyitra földrajzilag is közelebb esett a budai királyi udvarhoz, mint a távoli Gyulafehérvár. Nyitrai püspökségét a pápa sohasem erősítette meg, csak választott püspök maradt. 1457. november 23-án meghalt V. László király. Utódja a magyar trónon Hunyadi Mátyás lett. Megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy Mátyás királlyá választásakor Vetési új érdemeket szerzett a Hunyadiak szolgálatában. Mátyás uralomra jutván nem mulasztotta el, hogy apja és családja régi híveit megjutalmazza. Az alkancellári tisztre a nyitrai püspököt emelte. Vetési először 1458. március 15-én szerepelt alkancellárként, majd utoljára július 9-én.

78 Alkancellári címét azonban még 1463-ban is viselte, amikor ténylegesen már rég nem volt alkancellár.

79 Bónis György szerint résztvett az 1458. májusi pesti országgyűlésen.

80 1458. június 16-i bullájával III. Calixtus pápa Vetésit a veszprémi püspöki székbe helyezte.

8 * Veszprémi püspökké való kinevezésekor már nem volt fial.THURÓCZY János; A magyarok krónikája. Budapest, 1978. Ennek talán éppen az lehet az oka, hogy diplomáciai megbízatásai miatt gyakran tartózkodott külföldön. 2.RÓKA Johannes: Vitae Vespremiensium Praesulum. Posonü, 1779. 269-287. 3.BUDAI Ferenc: Magyar ország polgári históriájára való lexicon, á XVI. század végéig, III. Nagy-Várad, 1805. 750. 4.MAKKAY József: Vetési Albert veszprémi püspök. Magyar Sión 1897. 498-515. (A továbbiakban: МАКKA Y) 5.FRAKNÓI Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. Vetési Albert. Századok 1898. 385-404. (A továbbiakban FRAKNÓI 1898.) U. ö.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. II. Budapest, 1902. (A továbbiakban: FRAKNÓI 1902.) 6.A veszprémi püspökség római oklevéltára - Monumenta romána episcopatus vesprimiensis III. (1416-1492.) Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából közrebocsátja: a Római Magyar Történeti Intézet, Budapest, 1902. tal, 50. éve táján járhatott. A Szatmár megyei birtokos nemesi család fiából az ország egyik vezető főembere lett. Nehéz és küzdelmes múlt állott mögötte. Sikeres emelkedését saját tehetsége és szorgalma mellett kétségtelenül a Hunyadiaknak köszönhette, akiket következetesen és odaadóan szolgált. Valószínűleg már alsóbb iskoláinak végzésekor többet és jobban tudott latinul mint társai.

82 Nyelvismeretéről nincs pontos adatunk, de a magyar és latin nyelven kívül bécsi és itáliai egyetemi évei során feltehetően jól megtanult németül és olaszul is. Mint az erdélyi egyházmegye papja talán románul is beszélt, hiszen a mindennapi érintkezéseknél erre is szüksége lehetett. Gyakori utazásai során sokfelé megfordult, sokat tapasztalt. Megismerkedett idegen népek szokásaival, látóköre kiszélesedett. Fogékony szellemére ösztönzőleg hathatott az Itáliában megismert humanista műveltség. Egyre magasabb pozíciója és növekvő hatalma ellenére is felelősséget érzett hazája és a kereszténység sorsa iránt. Ezzel számos osztályos társán felülemelkedett. 1455. június 5-én a pápához intézett kérvényében többek között ezeket írta: ,,. . . in obseqvüs serenissimi regis Hungáriáé, (t. i. V. László) et pro negociis dicti regni, de mandato dicti regis ... sepius ad diversas mundi partes continuo proficiscitur in futuremque proficisci habeat."

83 Vetési Albert személyével kapcsolatos tárgyi emlékanyag életének fentebb ismertetett szakaszából — ha az oklevelektől eltekintünk — nem maradt fenn. Esetleg a győri székesegyház kincstárában őrzött három XV. századi szenteltolaj tartó köthető valamilyen módon alakjához.

84 7.

A Pallas nagy lexikona. XVI. Budapest, 1897. 822. Az idevágó rész Karácsonyi János munkája. (A továbbiakban: PALLAS) 8.Révai nagy lexikona. XIX. Budapest, 1926. 205. (A továbbiakban: RÉVAI) 9.KISS Kálmán: A vetési ref. egyház története. Kecskemét, 1875. (A továbbiakban: KISS 1875.) U. ö. Szatmári reform, egyházmegye története. Kecskemét, 1878. (A továbbiakban: KISS 1878.) Szatmár vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti: BOROVSZKY Samu. Budapest, é. n. (A továbbiakban: BOROVSZKY) BÉKEFI Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. III. kötet I. rész III. szakasz. Budapest, 1907. HOLUB József: Zala megye története a középkorban. I. 1929. (A továbbiakban: HOLUB) 10.BALOGH Jolán: A renaissance építészet és szobrászat Erdélyben. Magyar Művészet 1934/5. 129-158. U. ö. Az erdélyi renaissance 1460-1541. Kolozsvár, 1943. (A továbbiakban: BALOGH 1943.) U. ö. A művészet Mátyás király udvarában. I—II. Budapest, 1966.) A továbbiakban: BALOGH 1966.) U. ö. Mátyás király és a művészet. Budapest 1985. JEGYZETEK 230