A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Rainer Pál: Vetési Albert veszprémi püspök

11. GUTHEIL Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. Veszprémvármegyei Füzetek 4. Veszprém, 1940. (A to­vábbiakban: GUTHEIL) U. ö. Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1979. 12.GUTHEIL Jenő-H. GYÜRKY Katalin-ERDEI Ferenc­KOPPÁNY Tibor: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. Műemlékvédelem 1960/3. 136-143. GER­GELYFFY András: Tájékoztató. Rövid hírek. Műemlék­védelem 1961/4. 236. GYÜRKY Katalin: Die Sk. Georg­Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta Archaeologica XV. (1963.) 341-408. KOZÄK Károly: XV. századi oroszlános kályhacsempék a Dunántúlon. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 1. (1963.) 143-150. TÓTH Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kő­faragványai, u. o. 115-142. U. ö. Veszprémi középkori sírkőtöredékek u. o. 2. (1964.) 167-187. EGYED Edit: Vetési Albert püspök velencei casulája. u. o. 209-223. DERCSÉNYI Dezső-ENTZ Géza­VOIT Pál: Műemlék­védelmünk újabb tudományos eredményeiről. Műemlék­védelem 1965/3. 129-141. KOZÁK Károly: Sümeg. In: GERÖ László: Várépítészetünk. Budapest, 1979. 254­261. KOPPÁNY Tibor-KOZÁK Károly: Sümeg. 1979. 5. kiadás. 13.Új Magyar lexikon. VI. Budapest, 1962. 659. 14.Magyar életrajzi lexikon II. Budapest, 1969. 994-995. 15.FÜGEDI Erik: A XV. századi magyar püspökök. Törté­nelmi Szemle. 1965/4. 477-498. (A továbbiakban FÜGE­DI 1965.) U. ö. Uram királyom ... A XV. századi Ma­gyarország hatalmasai. Budapest, 1974. (A továbbiak­ban: FÜGEDI 1974.) 16.A családdal a következő munkák foglalkoztak: NAGY Iván: Magyarország nemesi családai címerekkel és nemzék­rendi táblákkal. XII. Pest, 1865. 167-170. (A továbbiak­ban: NAGY) KISS 1875. 8-10., BOROVSZKY 613., MAKKAY 499, MADZSAR Imre: A Kaplony-nemzetség és a Vetési család történetéhez. Emlékkönyv FEJÉR­PATAKY László életének 60., történetírói működésének 40., szemináriumi vezetőtanárságának 30. évfordulója ünnepére. Budapest, 1917. 279-292. (A továbbiakban: MADZSAR) 17. S ZENTPÉTER Y Imre: Az Árpád-házi királyok oklevelei­nek kritikai jegyzéke. И. k. Budapest, 1943. 25. old. 1835. sz. Az adománylevél magyar fordítása: KISS 1875. 6. 18.NAGY 169. 19.A család birtokairól: KISS 1875. 5-7., BOROVSZKY 39., 40., 48., 49., 50., 52., 57., 72., 75., 90., 114., 133., 134., 140., 156., 166., 167., 613. oldalak. CSÁNKI Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. In: TELEKI József: A Hunyadiak kora Magyar­országon. VI. Budapest, 1890. 489., 501. (A továbbiak­ban CSÁNKI) 20.KISS 1875. 8. december 28-t, u. ö. 1878. 890. december 20-t említ. így téves NAGY 169. 1864-es, PALLAS 1864-es, MADZSAR 1865-ös, GUTHEIL 3. 1864-es évszáma. NAGY említi, hogy Vetési Piroska, Vásárhe­lyi Benedekné Érköbölkúton (Bihar vm.) él. Érdekesség­ként közlöm, hogy a veszprémi Szt. György kápolna te­remőre szerint a kápolnában jártak olyan Vetési nevű hölgyek, akik a püspök leszármazottjának vallották ma­gukat. 21.NAGY szerint 1416., 1420-ban, KISS 1875. 10. szerint 1420-ban, PALLAS szerint 1414-1436-ban, GUTHEIL 3. szerint a XV. sz. elején volt alispán. FRAKNÓI 1898. 385. nem említ évszámot. BOROVSZKY 433. hozza az alispánok névsorát, akik között nem szerepel Vetési Jakab. A 613. old.-on viszont említi, hogy 1420. alispán volt. RÉVAI szerint főispán volt, de ez nyilvánvalóan tévedés. Szatmár vármegye főispánjai megtalálhatók: CSÁNKI 502. és BOROVSZKY 425., 433. Vetésit egyik sem említi. * * 22. ВЕКЕ Antal: Római emlékek a magyar egyház XV. századi történetéből. Történelmi Tár 1900. (A továbbiak­ban: ВЕКЕ) 7. szerint Pudentia. Neve Vetésinek egy 1455. június 5-én a pápához intézett kérvényében ma­radt fefin. FRAKNÓI 1898. 385. szerint Potentiana. (Ugyanarra a kérvényre hivatkozik, mint Веке!) GUT­HEIL 3. Fraknói adatát vette át. 23.FRAKNÓI 1898. 385., ВЕКЕ 7., GUTHEIL 4., FÜGEDI 1965. 491. Ugyanabban a kérvényben szerepelnek, amely­ben édesanyja is. 24.MAKKAY 500, FRAKNÓI 1898. 385., GUTHEIL 4. 25.A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára, II. 1414­1489. Sajtó alá rendezi: GÉRESI Kálmán. Budapest, 1883.69-70. 26.MAKKAY 500. 27.V.o. 14. jegyzet. 28.GUTHEIL 9. 29.NAGY 169. 1416. 1420-ban, KISS 1875. 7., 10., 1406., 1416., 1420-ban KISS 1878. 889., 1416., 1420-ban, BOROVSZKY 613. 1420-ban említik mint prépostot. PALLAS, MADZSAR 279. 3. jegyzet és RÉVAI 1398­1419. közé teszik prépostságát. Személyére lásd még: BUNYITAI Vince: A váradi püspökség története. I. Nagyvárad, 1883. 226. és 237. 1. jegyzet. 30.A korabeli Nagyváradról: BALOGH Jolán: Varadinum. Várad vára. Művészettörténeti Füzetek 13/1-2. Budapest, 1982. Főleg I. 26-28. és II. 43-45. a fontosabb irodal­mi hivatkozásokkal. 31.KISS 1875. 13. U. ö. 1878. 891. TÓNK Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. (A továbbiakban: TÓNK) 133. 32.MAKKAY 500., FRAKNÓI 1893. 396., GUTHEIL 4. 33.FRAKNÓI Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Értekezések a történeti tudományok köréből III. Budapest, 1874. 25. 45. U. ö. 1898. 386. VERESS Endre: Olasz egyete­meken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221-1864. Olaszországi magyar emlékek. III. Budapest, 1941. (A továbbiakban: VERESS 1941.) 332. CXXIII. GUTHEIL 4, FÜGEDI 1965. 491., U. ö. 1974. 124. 34.TONK 96., U. itt 94-100. bővebben a középkori egye­temi oktatás rendjéről. 35.A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. II. 1414­1489. Sajtó alá rendezi: GÉRESI Kálmán. Budapest, 1883.129-130. 36.VERESS 1941. 331., CXLII., TÓNK 199. 37.FÜGEDI 1974. 124., Csapi azonban nem volt titkos kan­cellár - mint Fügedi írja -, hanem 1420-1423. között a titkos kancellária alkancellárja, aki befolyását 1423. után is megőrizte. V. ö. BÓNIS György: A jogtudó ér­telmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. (A továbbiakban: BÓNIS) 107. Csapira lásd még: FRAK­NÓI Vümos: Genealógiai és heraldikai közlemények a vatikáni levéltárból. Turul 1893. 2., 4. (A továbbiakban: FRAKNÓI 1893.) U. ö. 1902. 18., MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest, 1984., 114., 231., 233. Csapi és Vetési kapcsolatára egyik munkában sem találunk adatokat. 38.MAKKAY 500., FRAKNÓI 1898., 386., GUTHEIL 4. 39.FRAKNÓI 1893. 2., 7., MAKKAY 500., FRAKNÓI 1898. 396., TÓNK 199. 40.FRAKNÓI 1893. 7., MAKKAY 500., FÜGEDI 1974. 127. A kisebb papi rendek az ajtónálló, felolvasó, ördög­űző, oltárszolga és az alszerpap voltak. Az utóbbit kivéve ezek még nősülhettek. 41.VERESS 1941. 154-155. Viszon BÓNIS 222. 10. jegyzet szerint ez az adat is a későt bi püspökre vonat­kozik. 42.VERESS Endre: A padovai egyetem magyarországi ta­nulóinak anyakönyve és iratai 1264-1864. Budapest, 231

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents