A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján
Sajnos, a többi uradalomnál nincs módunk ilyen pontos adatokkal számolnunk. Itt az összes egésztelekre átszámított (tehát beleértve a pusztán maradottakat is) jobbágy gazdaság számával oszthatjuk el a falu — urasági és irtásföldek nélküli — szántóterületét, hogy megkapjuk a faluban szokásos telekméretet. A cseszneki uradalom esetében Girolt kivételével, ahol a szántóterületet legelővel és berekkel együtt adták meg, hasonlóképp különböző telekméretek rekonstruálhatók. A legkisebb Acsteszéren volt, ahol az egész telek a Keresztúron és Dobán kimutatottal egyezik: 13 királyi hold, ami kereken 11 ha és 19,1 kat. hold. A Gálosháza—Jánosháza esetében talált egésztelki szántótartozékokat is megtaláljuk: Vámhegy 17,9 kir. hold (15 ha, 26,1 kat. hold), Berse 18,8 kir. hold (15,9 ha, 27,6 kat. hold), Szombathely 19 kir. hold (16 ha, 27,8 kat. hold), de ide vehetjük még Nagyrédét (22,4 kir. hold, 18,9 ha, 32,8 kat. hold) és Sikátort (22,6 kir. hold, 19,1 ha, 33,2 kat. hold) is. Vein inkább Berzseny felé közelít: 24 kir. hold, azaz 20,3 ha vagy 35,3 kat. hold. Oszlop esetében nem szántót, hanem szokásos földet említenek, azért nem idézzük. A szentkirályi részbirtok kiugrik a sorból: itt 130,8 kir. hold, azaz 110,4 ha vagy 191,8 kat. hold esik egy egész telekre. Érdekes a telekosztódás is: legnagyobb itt is a féltelek. Girolton, Sikátoron és Acsteszéren csak fél, Nagyrédén, Csetényen és Oszlopon fél és negyedtelkek, míg Bersén, Szombathelyen, Ve inén, Szentkirályon és Vámhegyen csak negyedtelkek voltak. A telekosztódás és a telek szántóföldi tartozéka között tehát nem lehet kapcsolatot felfedezni, épp úgy, ahogy az egyes falvakon belüli pusztásodás és a tartozék nagysága sem függ össze. Egészen más képet mutatnak a Valkó megyei uradalmak helységei. Itt két, egymással érintkező helységekből álló tömböt találunk, ahol az egész telek mindenütt egyforma tartozékokkal rendelkezik. Az első tömb 15 helységből áll: az egész telekhez 5 királyi hold szántót és 2 királyi kaszaalja rétet kapcsoltak. A tömbön belül csak két faluban tér el a tartozék mérete (ezt a két falut nem vettük figyelembe a 15 között.) A másik csoport: itt 31 helységnél azonos a tartozék, éspedig még kisebb : 3 királyi hold szántó és 2 királyi kaszaalja rét. Ha azonban a minimális eltéréseket is hozzászámítjuk, akkor ugyanezt a tartozékot találjuk meg a tömbbe eső többi 13 falunál, lényegesen csak kettő tér el. A 13, a 31-hez számítható falvaknál néhány eltérés: Kisújlakon 97,5 hold szántón és 65 kaszaalja réten 31,5 egész telek osztozott, egyre esik 3,1 szántó és 2,1 rét. Nagyfaluban 76 egész telekhez 228 hold szántó és 76 kaszaalja rét tartozott, azaz a szántó pontosan 3 hold, de rét csak egy kaszaalja telkenként. Horvátiban is pontosan 3 hold a szántóterület: 91,5 hold 30,5 egész telekhez, viszont a rét 60 kaszaalja, egy telekre esik tehát 1,96 kaszaalja. A terület nagy része valamikor a Horváti család birtoka volt, és így igen könnyen lehet, hogy egységes, törpetelkekre történt telepítés eredménye. A Valkó megyei falvakban e szerint 15 helységben 5 királyi hold (4,2 ha, 7,3 kat. hold), 44 helységben pedig 3 királyi hold (2,5 ha, 4,4 kat. hold) szántó járult egy egész telekhez. Mivel 102 helység tartozott az itteni uradalmakhoz, ezek közül 14,7% öt, 43,1% három holdas telkekből állt. Az egészen nyilvánvaló, hogy szinte valamennyi ezek közé tartozó helységben nincs telekosztódás, csak egész telkek vannak. (A kivételek közé tartozik a régi birtokközpont Horváti.) Az sem lehet véletlen, hogy nagyon magas a pusztásodás aránya. A két azonos telepítési tömbön kívül eltértek a telekméretek. Igen alacsony volt a két mezővárosnál: Garán egy egész telekre mindössze 1,5 kir. hold, Vicsadalon 3,1 kir. hold esett. A mezővárosiasodó Apátin viszont 11,6 kir. hold, Szaton 16,9 kir. hold a telek szántótartozéka. A Szentlőrinchez közvetlenül tartozó 16 helységben viszont 19,1 kir. hold szántó a telki tartozék. Ezek az adatok viszont már egyeznek a csesznekiekkel. A többi uradalommal - Siklós kivételével - csak röviden foglalkozunk. A szerémségi borvidék központjában, a csörögi uradalomban szinte hiányzik a szántó, míg a Bács (és Csongrád) megyei falvaknál hihetetlenül sok a „szántó", de arra már fenn utaltunk, hogy itt a valóságban legelőre kell gondolnunk. A három pozsegai falunál erősen eltérnek egymástól az adatok, Sárád megint főleg szőlővidék. A siklósi uradalomra csak részben áll Maksay feljebb idézett megállapítása a törpe telkekről. Leszámítva néhány törpefalut, ahol nem volt szántóföld, vagy valamilyen okból az adat nem értékelhető, az uradalom 42 helysége közül 38 szántóföldi telektartozéka ismert. 7 faluhoz tartozik 2,4-5 kir. hold (2-4,2 ha) 56 , 12 faluhoz 5,4-7 kir. hold (4,6-5,9 ha) 57 , négy faluhoz 7,5-8,2 kir. hold (6,3-6,9 ha) 58 , öt faluhoz 10-11,5 kir. hold (8,4-9,7ha) 59 , négyhez 12-16,4 kir. hold (10,1-13,9 ha) 60 , háromhoz 17,5-24,8 (14,8-20,9 ha) 61 szántó, végül Szabolcson 42 (35,5 ha), Tésánfalván 75 (63,3 ha) és Tormástelekén 104,6 (88,2 ha) királyi hold volt az egész telek szántótartozéka. A siklósi eredmények sem ugranak ki nagyon az eddigi képből. A somlói és cseszneki uradalomban mért legkisebb szántó tartozék alatt a siklósi uradalomban csak 15 falut találunk, és csak háromban Felfalu, Páli és Mog - volt ez három hold, azaz a 44 Valkó megyei faluban kimutatott átlag alatt. Különben itt sem tudunk sem a pusztásodás mértéke, sem a telekosztódás, de még a falunagyság alapján sem összefüggéseket kimutatni. Egy biztos, a szakirodalomban ismertetett teleknagyságátlagokhoz képest jóval nagyobb volt az, eltérés, viszonylag sok a törpetelek, de vannak óriás telkű falvak is. Az is világos, hogy nem a telekosztódás a döntő: hiszen gyakran egy töredéktelek jóval nagyobb volt, mint másutt egy egésztelek, gondoljunk a nagysági negyedtelkesekre. Egyedül a Valkó megyei törpe telkes telepítés hatott vissza mind a pusztásodásra, mind arra, hogy itt szinte hiányzik a telekosztódás: úgy látszik, 206
