A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

hogy egy bizonyos határ alatti nagyságú jobbágytelek már tényleg nehezen tarthatta el lakóját. Erre a kérdésre azonban még vissza kell térni. Mezőgazdasági művelési ágak megoszlása a Garai-hirtokon. Gazdálkodás. Eredményeink összegzését a 3. a-c. táblázat nyújtja. Az adatok részben Szabó Istvánnál is szerepelnek megyei bontásban

6 2

, de mint arra már utaltam, részben hiányosan, és egy-két számítási hibával. (A cseszneki uradalomban ugyan számításai jók, de két tételt, ahol az erdőt legelővel, ül. szántófölddel együtt adnak meg, az erdőhöz sorolt, nem idézi viszont a részben szintén Veszprém megyei somlói uradalmat, mert ott szokásos holdban szerepelnek a tételek.) A szokásos hold tételek miatt hektárba átszámítva a Garai birtokok 95 681 hektár, azaz 166 257 katasztrális hold területet borítottak. Ebben persze nincsen benn — mint láttuk — a belterület, hiányoznak az utak és a vizek, és bizonytalan, hogy a somlói uradalomban a rétek milyen kaszaaljában vannak felmérve. Érdekes az uradalmak egymásközti nagyságrendi aránya: a teljes összeírt területből 19,5% esik a legnagyobb somlóira, utána következnek Siklós 18,7, Csesznek 17,3, a Bács megyei falvak 14, a Valkó megyei uradalmak 12, a csörögi 6,6, a sarádi 6,2, a csongrádi falvak 3, a pozsegaiak 2,7%-kal. A három dunántúli uradalom tehát együtt a birtokok 55,5%át adta ki. Érdekes, hogy ez az arány nem egyezik sem a lakott jobbágyháztartások számával, sem a teljes — tehát a pusztákkal együtt vett — egész telkek számának arányával. A lakott jobbágyháztartásoknál a siklósi uradalom áll az élen 38,2%-kal, ezt követi a somlói uradalom 16,3, majd a Valkó megyeiek 16,2 és a cseszneki 11,2%-kal. A csörögi uradalomban élt a jobbágyháztartások 9,7%-a, a többi öt együttvéve GARAI URADALMAK (Somló es Csesznek) 8,4%-ot jelent csupán. Az egész telekre átszámított jobbágytelekállománynál a Valkó megyei uradalmak vezetnek 31,5%-kal, a második a siklósi 30,5%-kal, a harmadik helyen Csörög áll 9,5%-kal, a többi közül egy sem éri el a 9%-ot. (A somlói uradalom aránya 8,7, a csesznekié csak 4,4%.) Ez a két nyugati uradalom telekrendszerének — féltelek a legnagyobb — a következménye. Az mindenképp figyelemreméltó, hogy a jobbágyháztartások közel kétharmada, 65,7%a a három dunántúli uradalomban élt. A Garai-birtokokra talán a leginkább jellemző az itt már Szabó István által felismert jelentős erdőgazdálkodás.

6 3 Ő ugyan elsősorban az irtásföld szerzésének forrását kereste itt - joggal —, de az erdő sok más szempontból is fontos volt a középkori embernek, és komoly megélhetést biztosított.

6 Az erdő döntő súlya a két nyugati uradalomban, Somlón és Cseszneken érvényesült, de még a szőlőtermelő sarádi, csörögi és siklósi uradalmakban is a terület több mint egyharmadát erdő borította. Csak a két alföldi birtokcsoportban hiányzott, vagy csak jelentéktelen mértékben voltjelen az erdő. Az összeírt terület 44,1%-át (ill. néhány összevont adat miatt ennél valamivel nagyobb részét,) borító erdőség után 39%-kal (ill. a fenti miatt valamivel magasabb arányban) következik a szántóföld. Fenn már láttuk, hogy a legelők egy része is itt keresendő, ahogy azt a martályosi példa olyan világosan bizonyította. Ezzel magyarázható az összértékben olyan minimális legelőként összeírt terület, ami Szabó Istvánnak is feltűnt, aki azt teljesen jogosan részben az erdőkben és ligetekben, részben a szántók ugarként hasznosított részén kereste.

65 Állattenyésztésnek pedig kellett lennie, hiszen a két alföldi és a pozsegai uradalmakon kívül igen magas a rétek aránya. Az Alföldön nyilván a hatalmas ugarföldeken főként rideg állattartás folyt, Pozsegában pedig talán disznó makkoltatással foglalkoztak az erdőkben. A rétek magas aránya a többi uradalomban főként akkor tűnik ki, ha az erdőket nem vesszük figyelembe. A somlói uradalomban akkor 13,8, a csesznekiben 15,3, a Valkó megyeiekben 17,9, a siklósiban 22,3%. Mindez arra enged következtetni, hogy a Garai család uradalmaiban a szántógazdálkodásnak kisebb jelentősége volt az erdővel kapcsolatos tevékenységek és az állattartás mellett. Az elsősorban a szántóterületre építő teleknagyság-számítás ezért sem mutathatja teljesen a jobbágy gazdaság reális erejét. Itt kell megemlíteni az irtásföldek kérdését, amelyet Szabó István részben épp a Garai-felosztás alapján tárgyalt.

66 A teljes összeírást vizsgálva különös képet kapunk. Ha leszámítunk egy 24 királyi hold (20 ha kereken) irtásrétet a sarádi uradalomban, egyedül a két nyugati uradalomban írtak össze irtásföldeket, noha másutt is voltak nagy kiterjedésű erdők, a Valkó megyei falvak pedig minimális tartozékokkal rendelkeztek. A somlói uradalomban sem mondhatjuk az irtásokat különösen jelentősnek, a jobbágykézen levő szántók 3,4, a rétek 5,1%-a volt 207