A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

királyi mérték mintájára a szokásos holddal azonosítottuk. Az első öt falu — Vámospereszleg, Gecsény, Táskánd, Hosszúfalu és Szentoldor - hozzájuk tartozik a 32 000 holdas erdőség, az újkorban a Helységnévtár tanúsága szerint is Hosszúfaluba és Hosszúperesztegbe olvadt be. Itt nyilvánvalóan semmiféle kontrollra nincs lehetőségünk. Nagyság viszont tovább élt. 1478-ban 12 322 szokásos holdat írtak össze itt, 1882-ben 5077 katasztrális hold volt a területe. Az utóbbi hektárra átszámítva 2922, az előbbi 3449, az 1478-as felmérés tehát az 1882-esnek 118%a. Következik négy falu: Varsány, Gálosháza, Jánosháza, Szentpéterháza és Martonfalva puszta. Hozzájuk tartozik közösen a 4680 szokásos holdas erdő. A jelek szerint mind az öt település Jánosházába olvadt be az újkorban.

35 1478-ban az erdővel együtt 6923,5 szokásos holdat mértek fel itt a káptalan emberei, míg Jánosházán 1882-ben 4061 katasztrális hold volt. Hektárra átszámítva 1938, ill. 2337, ami azt mutatja, hogy az 1478-as felmérés az 1882-esnek 82,9%-a. A következő Keresztúr már problematikusabb, Csánki szerint ugyanis csak egy része tartozott a somlói uradalomhoz, a másik része nemesi birtok volt. Igaz, az összeírás nem nevezi részbirtoknak. 1478-ban 4118 szokásos holdat írtak össze, míg 1882-ben Nemes-Felsőkeresztúron 2116 kat. holdat tüntettek fel. Hozzá tartozott még Balozsai puszta is. Hektárra átszámítva: 1153, ill. 1218, azaz az 1478-as felmérés az 1882-esnek 94,7%-a.

36 A Vas megyei falvak után következik három Veszprém megyei. Berzseny értékelhetetlen, ugyanis Nagyberzsenyről van szó, amelynek területe a szomszédos falvak között oszlott meg az újkorban.

37 Torna, a mai Apácatorna esetében a határ változása kevésbé valószínű. Itt 2639 szokásos holdat, ül. 1882-ben 1411 katasztrális holdat írtak össze. A két adat hektárban 739, ill. 812. A középkori felmérés az újkorinak tehát 91%-a.

38 Egészen más a helyzet Dobánál. 1478-ban területét 2869 szokásos holdnak, azaz a fentiek alapján 803 ha-nak mérték fel, 1882-ben azonban 4078 kat. hold, azaz 2347 ha volt a területe. Itt a középkori adat csak 34,2%-a az újkorinak. Nos, Dobába több középkori falu olvadt be,

39 ami módosítja a képet, ennek ellenére túl nagy az eltérés a közép- és az újkor között. Valószínű, hogy más változások is következtek be Dóba határánál 1478 óta. Ha Vámospereszleget és a vele összeírt négy falut, Berzsenyi és Dobat mint értékelhetetleneket nem vesszük figyelembe, akkor a többi nyolc település esetében, és a szokásos hold Bogdán féle meghatározását elfogadva az eltérés 1478 és 1882 között 82,9 és 118% között ingadozik. Azaz plusz-mínusz 18%. Tekintve, hogy a faluhatár módosulását egyetlen település esetében sem zárhatjuk a törökkori pusztásodási időszakok miatt ki, úgy látszik, hogy a Bogdán-féle meghatározás valóságtartalmát lehetségesnek kell tartanunk, az összeírás pontossága is a többi uradalomhoz látszik hasonlónak. A továbbiakban ezért a Bogdán-féle szokásos hold meghatározás alapján számítjuk át az 1478-as felmérések eredményeit a somlóvári uradalomban. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy abszolút pontosnak sem a szokásos, sem a királyi holdban megadott területnagyságot nem vehetjük. A fentiek alapján az összeírásban megadott faluhatárokhoz belterület, vizek, utak és esetleg fel nem vett tételek címén legalább 10%-ot kellene hozzáadni. Függetlenül ettől a pontosság plusz—mínusz 10%os hibahatár között lehetett. Még egy utolsó forráskritikai probléma. Láttuk, hogy a birtokok között megkülönböztették a részbirtokokat, kérdéses azonban, hogy valóban csak annyi részbirtok lett volna, mint amennyit feltüntettek. A gyanút az kelti, hogy egyes birtokok, sőt birtokcsoportok esetében erre konkrét tudomásunk is van. Ilyent láttunk fenn a somlói uradalom egyes birtokainál

40

, de még jobb példa a Valkó megyei garai uradalom és központja, maga Gara mezőváros. Itt ugyanis birtokos volt a Garai Bánfi család is, mint a Garai család másik ága

41

. A Bánfi rész valóban nem lehetett feltüntetve az összeírásban. A Valkó megyei Garai uradalmak alapterülete ugyanis csupán az ötödik helyet foglalja el Garai Jób birtokai között, noha térképre vetítve

4 nagyobbnak látszik néhány a valóságban nagyobb uradalomnál. Ez az ellentmondás csak úgy magyarázható meg, hogy az egész birtokként felvett, de a valóságban részbirtokok esetében mind a falu belsősége, mind határa, mind pedig összes tartozéka, haszonvétele teljesen fel volt osztva, így a Garai részből a Szécsi-nyolcad kiszakításának nem volt akadálya. A részbirtok esetében ez nem, vagy csak részlegesen történt meg.

43 Ez természetesen csak feltevés, de másként nehezen lennének a jelzett problémák magyarázhatók. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy egyes esetekben a település a valóságban nagyobb volt, mint ahogy az az összeírásból kiderül — pl. Gara mezőváros esetében — az adatok csak a Garai Jób-féle tulajdonra vonatkoznak. A G ARAI-URAD ALMÁK AZ 1478-AS ÖSSZEÍRÁS TÜKRÉBEN Földesúri birtokközpontok és majorságok A várnak, mint uradalmi és főúri hatalmi központnak a jelentősége szinte már közhelyszerűen ismert.

44 Ezért szinte természetesnek tűnik, és teljes mértékben elvárható, hogy uradalmi központként várakat találjunk. Valóban, találunk is, de kevesebbet, mint gondolnánk, csupán négyet. A somlói, cseszneki, az egyik Valkó megyei, (a szentlőrinci) és a siklósi uradalmak voltak a hasonlónevű várból kormányozva. Legrészletesebben a somlói várat írják le, ill. annak a Szécsinek adott nyolcadát. Ebből többek közt megtudjuk, hogy volt a várban kápolna, őrlőház, sütőszoba, az egyik pince tele volt szeméttel, Szécsinek pedig lehetőséget adtak arra, hogy a külső várban készíttessen magának istállót. A négy váron kívül három kastélyt 201