A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Kubinyi András: A nagybirtok és jobbágyai a középkor végén az 1478-as Garai–Szécsi birtokfelosztás alapján

Ugyanezen a területen 1478-ban Szabolcsnál elkezdve Kovácshidával bezárólag 25 falu volt található, ezekben a falvakban összesen 12 237,5 királyi holdat írtak össze a fehérvári káptalan emberei, amely átszámítva kereken 10 331 hektárt jelent, ami az 1882es helyzet 86,5%-a. Ez gyakorlatilag pontos felmérést jelent, hiszen a falvak belterülete, a folyóvizek és az utak hiányoznak. Bár szinte nem várt pontossággal találkoztunk, mielőtt ezt általánosítanánk, más adatokkal is ellenőriznünk kell. Itt a Veszprém megyei cseszneki uradalom kínálkozik a legjobban összehasonlításra, hiszen a falvak zöme ma is megvan. A falvak: Girolt, Sikátor, Nagyréde, Berse, Szombathely, Vizslás, Ácsteszér, Csetény, Veim, Oszlop, Szentkirály és Vámhegy. A falvakból sajnos nem lehet mind figyelembe venni. Vizslásnál ugyanis csak a jobbágyok számát adták meg, de a falu területét nem mérték fel, hiszen per alatt állt a hántai préposttal (össze volt épülve Hantával

27

). Szentkirály csak részbirtok volt, míg három falunál az ott megjelölt erdő méretét kihagyták az összeírok. Sikátoron a Lestye, Nagyrédén a Dane, Vámhegyen a Gerendavágás erdő hiányzik. Megjegyzem, hogy a Gerendavágás erdő ma is megvan Csesznek határában, Vámhegy pedig azonos Csesznekkel.

28 Berse Börze néven beolvadt Szombathely határába

29

. A mai Bakonyszombathely helyén azonban az újkorban Magyar- és Németszombathely falvak álltak. Veimet a Helységnévtár Olaszfaluhoz tartozó pusztaként említi, de a szomszédos Bakonynánán is van egy veimi dűlő.

30 Ilyenformán Girolt (Bakonygyirót), Ácsteszér, Csetény és Oszlop (Bakonyoszlop), és feltételesen Szombathely (Bakonyszombathely) Bersével együtt hasonlítható egyedül össze 1478 és 1882 között. Hektárra átszámítva (és kerekítve) az adatok a következők: 791 és 685 Giroltnál, 1479 és 1770 Ácsteszéren, 1575 és 1839 Cseténynél, 1241 és 1412 Oszlopnál, végül Berse és Szombathely együtt 4259, míg a két Szombathely területe 1882-ben 3679 hektár volt. Ez azt jelenti, hogy 1478-ban mért terület az 1882-esnek Giroltnál 115,5%-a, Ácsteszéren 83,6%-a, Cseténynél 85,6%-a, Oszlopnál 87,9%-a, Berse-Szombathelynél pedig 115,8%. Nos, itt két feltűnő adatsorral találkozunk. Három falunál lényegében a baranyai Bélköznél talált százalékot találjuk, azaz nagyjából pontosnak mondható a felmérés. Nem lehet viszont az sem véletlen, hogy Girolt és Berse Szombathellyel növelt területe esetében szinte azonos az eltérés a két év között. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy bár a falvak újratelepültek, a törökkorban hosszabb-rövidebb ideig pusztán mind álltak,

31 tehát az eltérések ezzel is magyarázhatók. Ennek ellenére a cseszneki uradalom adatai nem cáfolják a Bélköz felméréséből levonható pozitív képet. így Girolt és Berse-Szombathely eltérését talán mással kell magyaráznunk. Van azonban egy látszólagos ellentmondás is. Az összeírt falvak közül a legnagyobb határral a Bács megyei Martályos falu rendelkezett: 10 800 királyi hold szántóval és 30 királyi hold erdővel, ami hektárra átszámítva kereken összesen 9143, katasztrális holdban pedig 15 880 hold. Ezen a hatalmas területen lakott telekben 13 egészet, egy felet és 4 harmadot írtak össze, azaz egész telekre átszámítva 14,83 telket. Volt viszont 67 teljesen puszta egész és egy fél telek is. A faluban tehát 82 egész és egy harmad telek volt a pusztákat is beleszámítva. így egy egész telekre kereken 131, lakott egész telek esetén pedig kereken 728 és egy negyed (!) királyi hold szántó esett. Ennek ellenére épp ez az adat erősíti meg az 1478-as összeírás pontosságát. Martályos az újkorban Temerin határába olvadt be

32

, az 1882-es Helységnévtár viszont Temerin — a középkori Temeri — határát 19 341 katasztrális holdban adta meg, ebben - és a szomszédos újvidéki határban — elfér az 1478-as felmérés eredménye! Megmagyarázható a magas szántóföldi arány is: valójában nem szántóföldekről, hanem kizárólag legelőkről volt szó, ahogy arra már fenn is utaltunk, hogy a szántóföld elnevezés alatt legelőket is érthettek. Ezt bizonyítja az 1522-es tizedlajstrom is: Martályoson gabonatizedet nem szedtek, hanem 28 személy kizárólag kereszténypénzt fizetett, különben a szomszédos Temerin szintúgy.

3 3 Martályos környékén tehát állattenyésztés folyt. A felmért terület nagyságának meghatározásánál különleges helyzetet foglal el a somlóvári uradalom. Eltekintve a Garai-birtokok többi részében, sőt a hivatalos becsüjegyzékekben is felhasznált királyi mértékegységtől szokásos (usualis) holdban adja meg az összeírás a méretet. Ezt tovább bonyolítja, hogy rét-, ill. kaszáló esetében nem tudjuk, hogy melyik kaszaaljával mértek ebben az uradalomban. Ennek a „szokásos" mértéknek alkalmazását nyilván az indokolta, hogy a jobbágytelkek tartozékait falunként azonos nagyságban uzuális holdban tartották nyilván, és így egyszerűbb volt azt átvenni, esetleg ellenőrizni, mint új felmérést végezni királyi holdban. Sajnos, további nehézségeink is vannak. A „szokásos" hold pontos mértékét nem ismerjük, Földmértékeink monográfusa 2799 m

2-re becsüli, de az adatot maga is fenntartással kezeli.

34 A visszaszámlálás - azaz a mai határokból való kiindulás — sem vezethet a „szokásos hold" kiszámításánál eredményre, hiszen itt is számolhatunk, akár a csetneki uradalomnál, határmódosulásokkal, a legnagyobb problémát viszont az jelenti, hogy öt falu határa között fekvő erdőket nem mértek fel, hanem csak szemre becsültek 32 000 szokásos holdra. Mivel az egész uradalom területe 64 759,5 szokásos hold és 2032 kaszaalja, ennek az erdőnek a becslés által meghatározott területe az egész uradalomnak szinte a felét teszi ki. Van másik öt helység mellett is egy erdő, ahol a felmérők maguk is bizonytalanok voltak felmérésük pontosságában, ugyanis megjegyezték mellette „ahogy fel tudták mérni" (prout mensurare potuerunt). Ennek a nagysága 4680 szokásos hold volt. Kísérletképp mégis a szokásos hold Bogdán szerinti meghatározását vettük alapul, a kaszaalját pedig a 200