A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata
55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. közvetlen környék eseményeinek tárgyalására. Ezt helyenként a mondanivaló kidomborítása, illetőleg a környék múltjának viszonylag szegény történeti iro- 78. dalma követeli meg. A dolgozatban - külön hivatko- 79. zás nélkül - felhasználjuk, s ha kell, finomítjuk koráb- 80. bi munkáink eredményeit {TÖRŐCSIK, 1985 a,,u. ő. 81. 1985 b., и.о. 1985 c). 82. Lásd a 9. jegyzetet. 83. FEJÉRPATAKY, 1900. 160. Hegymagas: a mai Szentgyörgyhegy általánosságban használt középkori elnevezése. Esetünkben a rajta fekvó', s a hegy nevét viselő' településről van szó. A falu - esetlegesen a falvak?! - pontos helyét ma sem ismerjük teljes bizonyossággal. RÖMER, 1865. 109. „Béla az 1163. év második felében Konstantinápoly- 84. ba került, s mintegy nyolc és fél éven át a bizánci császárság egyik vezető méltósága volt . . . Bizáncban elhagyta nevét, a „barbár" Béla név helyett a keleti 85. császárságban Alexiosznak (a magyar Elek név görög 86. megfelelőjének) nevezték, s a görög rítusú (a római egyház szemében szakadár és eretnek) keresztény közösség tagja lett." - KRISTÓ-MAKK, 1981. 10-11. I.m. 32. Chomberky - többek között: VPL. Gyulakeszi 38 (1449). 87. Veszpr. reg. 43., 44. 88. Lm. 282. 89. Lm. 175. Ez utóbbi: FEJÉRPATAKY, 1900. 160. Veszpr. reg. 179. 90. BÉKEFI, 1910. 178. 91. Joggal merülhet fel a kérdés: hogyan lehettek Csump- 92. nak, kezdetben klerikusnak, majd főpapnak gyermekei? BÉKEFI Rémig írja, hogy hazánkban a papok házasságát ezidőtájt szabályozó törvényekben a kelé- 93. ti (görög) egyház hatása érezhető A Kálmán király 94. idején tartott egyházi zsinat II. Paschal pápa befolyá- 95. sara már határozottan előírja a papi nőtlenséget, 96. „az élet azonban még egy század múltával is mást 97. mutat." Ezek után BÉKEFI a példák sorozatával 98. bizonyítja, hogy még a XII-XIII. század fordulóján, 99. sőt, a XIII. század első felében sem ritka a papok 100. házassága - még a főpapok körében sem. - BÉKE- 101. FI, 1896.57-61. 102. VPL. Gyulakeszi l/A (1247)., VPL. Gyulakeszi 38 103. (1449)., ZO.I. 11 -12., Veszpr. reg. 179-180. 104. ZO. 1.11-12. 105. V. ö.: PRT. XII/B. 269. és NAGYFALUSY, 1941. 106. 45-46. 107. NAGYFALUSY, i. m. 46. Az 1245-ös pápai oklevél ismertetésénél hivatkozik:MREV, I. 121. HOLUB, 1933. 396. KARÁCSONYUL 128-129. VPL. Gyulakeszi 1/A (1247). Veszpr. reg. 179-180. Csupán figyelemfelkeltésül: az 1237-es perrel kapcso- 108. latosan NAGYFALUSY L. (a Héder-nembeli) Kőszegi 109. Henrik fiairól, Herrikről, Hencséről és Vérrontról 1.10. ír {NAGYFALUSY, i. m. 45), SÖRÖS P. ugyancsak 111. „. . . Henriknek fiai, Henrik, Hencse és Vérront . . ."- 112. ról (PRT, XII/B. 269), ugyanekkor a fentiek forrásául 113. is szolgáló okmánytárban:,,. . . Herricus, füius Herri- 114. ci, Hence, Virunt patroni ..." (ZO. I. 11.). KARA- 115. CSONYI János alapvető munkáját felütve viszont - 116. s ezt már az 1234-es perrel hozzuk szorosabb kapcsolatba! - az alábbiakat olvashatjuk a szóbanforgó III. Hahót ispán testvéröccséről, az ugyancsak Hahótnembeli Mihályról, királynéi főétekfogóról, varasdi ispánról: ,,1232-ben elbocsátotta első nejét, a kivel már Hencse, Lőrincz és Virunt nevű gyermekeket nemzett, mert utólag kitűnt, hogy lelki rokona, atyjának keresztleánya volt." (KARÁCSONYI II. 131.). Lásd a 75. és 76. jegyzetet. V. ö. többek között: VPL. Gyulakeszi 38 (1449). HOLUB, 1933.402. KARÁCSONYI II. 343. Lásd alább Hegymagasnál, 125. jegyzet alatt. Az elmondottakat érintően: „Nagy valószínűség mutat arra, hogy Koppány, a somogyi vezér, kit Szent István vert le, a karchászok utóda s ennek a törzsnek vezére volt. A Vérbulcsú (Lád) nemzetség birtokainak aránylag csekély kiterjedése azt bizonyítja, hogy itt birtokvesztésnek, konfiskálásnak kellett történnie, miként az Ajtony javaival is megtörtént." - HÓMAN, 1912. b. 95. TT. 1898. 338-339. SZENTPÉTERY I. szerint fejlett oklevélrészei miatt gyanús oklevél. - SZENTPÉTERI I. 42. FEJÉRPATAKY, 1900. 160. Az István idején nobilis várjobbágyi szintre süllyedt Vérbulcs - vagy Lád-nemzetség leszármazottai még a XIV-XV. században is birtokosok Kesziben (1313: Veszpr. reg. 39-40., 1340: Veszpr. reg. 132., 1420, 1431 és 1449: VPL. Gyulakeszi 38 (1449). továbbá: KARÁCSONYUL 344. FEJÉRPATAKY, 1900. 159., SZENTPÉTERY I. 41. Lásd az előbbi jegyzetet. KRISTÓ Gyula írja -à Zola alakot illetően:,,. . . az első szótag o-ja nem teszi teljesen bizonyossá, hogy itt Zala megyéről van szó." - KRISTÓ, 1983. 580. Jelenlegi jelzete: VPL. Gyulakeszi 33 (1425). JAKUBOVICH, 1924. 155-162. Még a XV. században is birtokos itt az almádi apátság: JAKUBOVICH, i. m. 161., továbbá: VPL. Gyulakeszi 38 (1449). JAKUBOVICH, i. m. 158. Lásd az előző jegyzetet. MRT. I. 111. JAKUBOVICH, i. m. 158-161. SZENTPÉTERY I. 38. VERESS, 1985.608. JAKUBOVICH, i. m. 158. HOLUB, 1933. 184. HO. VI. 165. MRT. III. 222. BÉKEFI, 1907. 138. GYÖRFFY, 1983. 100-102. I.m. 117. Lm. 119. HOLUB, 1933. 455. Számunkra is érdekes megállapítást tesz BELITZKY János, amikor a Sopron megyei Ládony és Kál területi egymásmellettiségét és összefüggéseit vizsgálva, ezeket a zalai Kál és Lád birtokok hasonló fekvésével veti össze, s feltételezi, hogy mindkét helyen „. . . a nemzetségnek nevet adó Lád birtokai voltak itt az időrendben először alakultak." BELITZKY. 1938. 158. MR1.I. 129. V. ö. az 57. jegyzettel. HOLUB 1929.86. Többek között:PRT. I. 56., 76., 307. I.m. 56-111. I. m. 590., v. ö. SZENTPÉTERY I. 11-12. I.m.77.,592. Lm. 306. Lásd az előbbi jegyzetet. Elgondolkodtatónak tartjuk ERDÉLYI Lászlóval együtt, hogy itt, a két fent említett helység között - bár a birtokok felsorolásánál „a földrajzi egymás után meg-megszakad" - Kolon szerepel: ,,Higmogos, Colon, Copulchi". Közismert ugyanis, hogy István király Kolont a veszprémi püspökségnek adományozta, s a pannonhalmi birtokok 189