A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata

történet szerint Attila - Álmos szépapja - pajzsán koronás héját viselt s ezt a magyarok Géza fejdelem idejéig megtartották hadijelnek . . .", majd ,,. . . Kézai saját szövegében a héja helyére beleszúrta, hogy madarat viseltek, melyet magyarul turulnak neveznek."

310 Ma tehát bizonyosnak tűnik, hogy az Árpádok Turul-nemből való származtatása történeti irodalmunkban a XIII. század krónikásától, Kézai Simontól ered.

3 * 1 (Más kérdés, s e kérdést mi tesszük fel, ha úgy tetszik, önmagunknak is: vajon milyen kötődése lehetett magának Simon mesternek, a krónikásnak, a XIII—XIV. században még bizonyosan létező és múltját tudatosan ápoló Turul-nemzetséghez?) A Turul-nemzetségről egyébként KARÁCSONYI János így ír: „Kézai megalapította egy ilyen nevű nemzetség hírnevét azon állításával, hogy a honfoglaló Árpád fejedelem belőle származott. Azonban nem kell gondolnunk, hogy az okleveleinkben említett Turoly nem a királyi ház állítólagos nemzetségével egy, vagy legalábbis rokon. Később is éltek ily Turoly nevű jeles férfiak (pl. azon Turoly ispán 1229ben, a kiről zalamegyei Tapolczát egy ideig TurolyTapolczának hívták,) s az ő vérségét a kortársak szintén Turoly nemzetségnek nevezték el... A Turoly nemzetségnek eddigi adatai szerint csupán biharmegyei ágait ismerjük. Dunántúl több helynév bizonyítja a Turoly személynév sűrű használatát, de volt-e összeköttetés e helységek és Turoly nevű birtokosai és a Turoly nem névadói közt? - bizonytalan."

312 Nos, KARÁCSONYI óvatos fogalmazásával ellentétben WERTNER Mór igen határozott: szerinte a biliar megyei Turul-nemzetség az Árpád-házzal nem hozható kapcsolatba, sőt, magát a Turul-nemet is Kézai által kitaláltnak tartja.

313 Hogy a Turulnemzetség a tárgyalt időszakban, a XIII—XIV. században legalábbis Biharban létezett, azt KARÁCSONYI fentebb idézett munkáján kívül GYÖRFFY György is kétséget kizáróan igazolja.

314 A KARÁCSONYI által is említett dunántúli Turul személy- és helynevek viszont számunkra adnak lehetőséget, hogy feltételezzük e nemzetség zalamegyei létezését és birtoklását, elsősorban éppen a XIII. század legelején Tapolcán birtokosként feltűnő Turul comes személye alapján. BENDEFFY Lászlónál az alábbiakat olvashatjuk a Turul-nem és Zala feltételezhető kapcsolatáról: „Az 1237- 1238-ig terjedő időközből 12 olyan okmányt ismerünk, amelyekben Turul nemzetségbeliekről van szó. Ezek közül is az 1239. évi „Turul filius Chunad Jobagionis in castro Zalád"-ról tesz említést, amiből kétségtelen, hogy a Turul nemzetségnek a Zalavidékhez, jobban mondva Zala ősi várához köze volt."

315 A mi véleményünk szerint a Turul-nemzetség Zalában, közelebbről pedig talán a Balaton-felvidéken is megtelepedett ágáról az államalapítást követő két évszázadban esetleg éppen azért hallunk oly keveset, avagy éppenséggel semmit, mert a szomszédos Vérbulcsúvagy Lád-nemhez hasonlatosan, s azzal szövetségben részese lehetett az István elleni, Koppány által vezetett lázadásnak. A Tapolca környékéhez is szorosan köthető XIII—XIV. századi oklevelek mindenesetre bizonyítják a Vérbulcsú- vagy Lád-nem, később pedig az itt birtokos Atyusz-nemzetség és a Turul név gyakori összefonódását, s az is tény, hogy a Tapolcán XIII. századtól birtokos Turul cornes — s erről már fentebb szóltunk — Pacsa környékén, a Vérbulcsúnem egykori birtokának, a mai Dióskálnak

3 x 6 tőszomszédságában, Dusnokon

317 is birtokos volt, s e birtoka lehetett ősi (hereditárius) birtok is. Az államalapítást követő két évszázad „hallgatása" után mindkét nemzetség leszármazottai majd csak II. András uralkodásának idején kezdenek feltűnni okleveleinkben. A Turul-kérdést röviden összegezve végülis elmondhatjuk, hogy a turul szót a magyarság a vele szoros kapcsolatban lévő török népektől kölcsönözte. Totemnév, amely legalábbis a XIII—XIV. századig szilárdan megőrződött az e nevet viselő (hontoglaló?) nemzetség nevében. Hogy az Árpád-ház e nemből származott-e, mai ismereteink mellett el nem dönthető. Az viszont tény, hogy a Turul név, mint eredetileg nemzetségnév a XIII-XIV. század folyamán gyakori személynévvé is válik,

318 s közvetlen környékünkön túl talán éppen azokon a területeken, ahol a nemzetség szállásterületei és birtokai is kereshetők. A XIII. század elején Tapolcán birtokossá lett Turul comesről sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy 15. ábra. Magyar harcos turulos zászlóval és pajzssal (A Képes Krónika nyomán). Abb. 15. Ungarischer Krieger mit Fahne und Schild mit Turulvogel nach „Képes Krónika" (Bilderchronik). 185