A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)
Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata
14. ábra. Taksony fejedelem a turulos pajzssal (A Képes Krónika nyomán) Abb. 14. Fürt Taksony mit dem Schild mit Turulvogel nach „Képes Krónika" (Bilderchronik). között 299 ). Bármely ok igazolódjék is a jövőben, az események végső kimenetelén nem fog változtatni. a tapolcai birtok a XIV. század első felében a királyra háramlóit vissza. 1347'-ben már Nagy Lajos király itteni birtokáról, királyi népeiről és vendégeiről („. . . populis et hospitibus nostris de eadem Thapolcha . . " 300 ) olvashatunk, s a király még ugyanezen évben adományozza el Tapolcát a lövöldi karthauziaknak. 301 Végezetül: mi ugyan hajlunk arra a feltevésre, hogy a XIII. század első évtizedeiben Tapolcán feltűnő Turul comes nemzetségnévvel nem jelölt, várjobbágyi eredetű, de előkelő köznemes (középnemes) lehetett, miként az őt követő Tapolcai-család is, mégis fel kell tennünk a kérdést: vajon nem tartozhatott-e Turul comes, illetőleg a Tapolcai-család a Turul-nem (genus) valamely ágához? A Turul név eredetéről 302 - többek között GOMBOCZ Zoltán 1914-ben megjelent munkájában (,Árpádkori török személyneveink") azt írja, hogy a turul török eredetű totemnév, jelentése: „rablómadár"., 303 Közismert, hogy a török népek totemisztikus hiedelemvilágában mindig is kiemelkedő hely jutott a rablómadaraknak (sas, sólyom, héja stb.), a török népek közvetítésén keresztül pedig — még a honfoglalást megelőzően — őseink személynévadásában. A török népek totemizmusának kérdését boncolgatva, a magyarságot is közelről érintően NÉMETH Gyula az alábbiakat írja:,Anonymus 3. szakasza szerint Álmos, teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el . . . Anonymus ez elbeszélését szépen egészíti ki a Krónika, mely szerint Árpád a Turul nemzetségből származik . . . A magyarok turultól származnak s Kézai szerint a magyarok címerében „koronás fejű" madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak. " 3 ° 4 Kézai Simon mester ez utóbbi szavait MÁTYÁS Flórián interpretálásában így olvashatjuk: „Banerium quoque regis Ethele, quod in proprio scuto gestare consueuerat, similitudinem auis habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum corona" 305 , ugyanakkor, előző hivatkozásunknál jóval később, GOMBOS F. Albin nagy forrásközlő munkája így adja vissza a Kézai által írottakat az Árpád-ház eredetével kapcsolatban: „. . . Árpad filius Almi, filii Elad, filii Uger, de genere Turul . . .", 306 valamint ,JDux namque Geicha de genere Turul . . .". 307 Kézai alapján a múlt század elején HORVÁT István is arról ír, hogy Géza és István is a Turulnemzetségből származik, 308 ugyanezt - több, mint egy évszázaddal később — BELITZKY János munkája X. századot, illetőleg a megelőző eseményeket tárgyaló fejezetében elmélete egyik sarokkövévé is teszi: ,,. . . a magyar nép törzsekké majd pedig törzsszövetséggé és végül politikai nemzetté való szervezése a magyarságba olvadt bolgár-török (ogur-török, vagyis ó-bolgár) vezető nemzetségek, köztük pedig legkiváltkép az Árpáddal örökös uralkodói méltóságba jutott Turul-nemzetség munkájának volt az eredménye . . .", a továbbiakban pedig: „A törzsrendszer tagjai közül a IX. századtól kezdődőleg az egész nemzetnek nevet adó, a Megyer-törzs emelkedett ki, amelynek fejedelmi nemzetsége a Turul - vagy Árpád - nemzetség volt." 309 Az eddig elmondottakat GYÖRFFY György az alábbiakban árnyalja: az Anonymus által feljegyzett Álmos-monda, azaz az Árpád-ház eredetmítosza szerint Álmos anyjának, Emesének álmában héja (austur) jelent meg, amely mintegy teherbe ejtette, ugyanakkor tudatta vele, hogy ágyékából dicső királyok fognak majd származni. ,,A szóban forgó madár nevét Kézai tartotta fenn, ki e monda helyére azt szúrta be, hogy Álmos a Turul nemzetségből (de genere Turul) származik." A továbbiakban: „A hun 184
