A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Gyulai Ferenc: A növénytermesztés emléke a Fonyód-Bélatelep Árpád-kori településéről

GYULAI FERENC A NÖVÉNYTERMESZTÉS EMLÉKE A FONYÖD-BÉLATELEP ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSÉRŐL BEVEZETÉS 1963 nyarán dr. MATOLCSI János felkereste a keszthelyi Balatoni Múzeumot és mezőgazdasági jelentőségű lelőhely után érdeklődött a Balaton mentén, amelyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Balatoni Múzeum közösen tárna fel. Dr. SÁGI Károly Fonyód-Bélatelep lelőhelyét ajánlotta, amelyet az 1934. évi leletmentés során csak részben tárt fel dr. BACSÁK György és dr. GALLUS Sándor. Ennek nyomán 1964-ben indult meg az a hitelesítő ásatás, melyen dr. KRALOVÁNSZKY Alán vezetése mellett dr. HARTYÁNYI Borbála, dr. FÜZES Miklós és dr. HORVÁTH Béla is részt vett. Az ásatás eredményeképpen összefüggő kultúrnövénylelet látott napvilágot.

1 Ez a leletegyüttes a X. század közepéről származik, s mennyiségét, minőségét, de különösen faji összetételét tekintve hazánk egyik legnagyobb ilyen jellegű lelete. Jelentőségét csak fokozza, hogy a honfoglalás és közvetlenül a honfoglalás utáni időszakból nagyon kevés archaeobotanikai leletünk van .

2 Pedig e leletek nem csupán az archaeobotanika egyik égető kérdését oldanák meg, hanem jelentős segítséget nyújtanának a régészetnek, a történettudománynak, de a nyelvészetnek is. A cölöpépítményes (?) telep egykori lakosainak ethnikumi hovatartozása megnyugtató módon nem tisztázott. Mégis van két olyan lelet az együttesben, amelyek alapján bizonyos észrevételeket tehetünk. Egyik közülük a Kárpát-medencében a római kor óta hiányzó törpe búza (Triticum aestivum L.ssp. aestivo-compactum SCHIEM.), amely itt is megjelent a honfoglalás utáni időben. A másik növényünk egy gyom, a vad rozs (Secale silvestre HOST), amelynek e korban ez a legnyugatibb előfordulása Európában. Mindkét faj a kelet-európai síkságon átvonult magyar törzsek és az azokkal közös területen élt népesség növényi leletanyagával mutat rokonságot. Az ásatás tótörténeti szempontból is jelentős, mert egy hosszantartó vitát zár le véglegesen, bebizonyítva, hogy a Balaton vízállása az Árpád-korban a mainál alacsonyabb volt.

3 A két és fél évig tartó feldolgozó munkámhoz számos önzetlen segítséget kaptam, melyekért ezúton mondok köszönetet: dr. Hartyányi Borbálának és dr. Füzes Miklósnak a vizsgálati anyag átengedéséért és a meghatározások revidiálásáért, dr. Kárpáti Istvánnak, dr. Kovát s Andrásnak és dr. Müller Róbertnek szakirodalmi segítségükért, Bárdos Edithnek és dr. Kralovánszky Alánnak az ásatásokkal kapcsolatos adattári anyag használatáért, dr. Szabó Istvánnak és Tóth Endrének a fotódokumentáció elkészítéséhez nyújtott segítségükért. I. A FONYÓD-BÉLATELEPI ÁRPÁD-KORI TELEP FELTÁRÁSA A. Az 1934. évi ásatás 1934 nyarán CSUTORÁS Ferenc fonyódi tanító értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályát, hogy telkén a Nyíres dűlőben tőzegkitermelés közben nagyméretű gerendákat, tűzhelymaradványokat és cserépedény töredékeket találtak. A Magyar Nemzeti Múzeum részéről MÁRTON Lajos tartott szemlét: ,,a cölöpépítmények helye ma is egy igen alacsony domb, amely csak kevés deciméterrel emelkedik a környező térszín fölé"

4 Néhány nap múlva, 1934 augusztus 6 21 között került sor a leletmentő ásatásra. Az ásatást GALLUS Sándor és BACSÁK György vezették. Az ásatás helye a hajdani Nagyberek Nyíres dűlőnek nevezett területén volt. A környezetéből alig kiemelkedő dombocskát É-D-i irányba a Medvegya csatorna osztotta ketté. Amint azt az ásatás bizonyította a hajdani település ettől a Balaton irányába húzódott. A Nagyberek területe a XIX. sz. végén is víz alatt volt. BACSÁK György szóbeli közlése alapján az ásatás helyét csak csónakkal lehetett megközelíteni.

5 Csak a XX. sz. eleji csatornázásokkal sikerült a mocsarat lecsapolni, hiszen a Nagy berekben a halászat csak 1914-ben szűnt meg.

6 Még így is csak lassan száradt ki. Az 1934. évi ásatásnál is csak szivattyúk mellett lehetett dolgozni. Az ásatás kezdetén megfigyelték a talaj rétegződését. Legfelül 20 30 cm vastagságú sötétes, laza szerkezetű iszapos humusz feküd . A kifejezés alatt természetesen kotut kell értenünk. Ez alatt 60-70 cm vastagságú nedvdús tőzegréteg, majd egy világos135