A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

S. Perémi Ágota: Honfoglaláskori leletek Veszprém megyében

a felső ruha kellően takarta. Az ing valószínűleg vastagabb anyagból készült. Az arácsi veretkékhez hasonlók ismertek számos honfoglaláskori sírból.

22 Megyénkben Felsőörs-Kishegyen került elő 8 db. ilyen veret, melyet lószerszámdíszként határoztak meg.

2 3 Szerintem nincs kizárva, hogy ebben az esetben is inkább ruhadíszként szolgáltak. A vele együtt előkerült 11 db. aranyozott ezüst, négyszögű veret funkciója is kétes. A bizonytalanságot az okozza, hogy sem a múzeum Törzskönyvében, sem a Szerzeményi naplóban a leletkörülményekre vonatkozóan nem találunk semmit, egyéb melléklet pedig nem volt. Az 1975-ös leletmentés sem hozott újabb eredményeket.

2 4 A felső ruha vékonyabb, finomabb anyagú, elöl felhasított, combig érő köntös volt.

2 5 A hasíték két szélét ezüst lemezből préselt, mélyedéseiben aranyozott díszekkel ékesítették. A négy oldalon levő kétkét lyuk segítségével varrták fel a ruhára, szabályos sorrendben, egymástól 5—6 cm-re. A mellkivágás vége mellközépen lehetett, bár temetéskor a ruha kissé balra csúszhatott. A díszek száma 10 db (5—5 egy-egy sorban). Ez a szám megfelelne a combig érő rövid köntösöket díszítő veretek számának.

2 6 De feljebb már szóltunk arról, hogy a baloldali utolsó veret mellett egy másik törött darabját találtuk meg. Feltételezve, hogy ezeket mindig párosával viselték, a felsőruha díszeinek száma legalább 12 db. volt. Feltehetően sírbahelyezéskor az alsó két veret leszakadt, és az egyik csonka darabja visszakerült a halott mellé. A nagy ruhadíszeknek egészen pontos párját én nem ismerem. Természetesen a hasonló funkciót betöltő díszítések közel állnak az arácsiakhoz.

2 7 öv nyomát nem találtam a sírban, de elképzelhető, hogy az a felsőruha alatt volt. A felső ruhán nem is lehetett öv, mert ebben az esetben a díszek nem látszottak volna, sőt elgörbültek vagy leszakadtak volna.

28 A lábbelit már nem tudjuk pontosan rekonstruálni. Valószínűleg bőr, vagy nemez csizmákra voltak felerősítve a veretek. Szinte minden veret esetében megmaradtak a négyszögletes, bronz alátétek. Ezek a lemezek a hátlaptól általában 2 mm-re vannak, egyúttal megadva a lábbeli anyagának vastagságát is. A veretek kidudorodó részei erősen kopottak. Két veret kissé eltér a többitől, valószínűleg későbbi kiegészítések. A kerek veretek pontos mása ismert Banáról a 2. sírból (2 db).

2 9 Az itt előkerült lócsontok alapján ezeket lószerszámdíszként határozták meg.

30 Hasonló darabok ismertek Székesfehérvár— Rádiótelep 43. sírjából,

31 Szeged-Algyő 72. sírjából,

32 Kecskemét—Csongrádi út

33 stb. A rekonstrukcióknak megfelelően

34 a nagyobb számú, kisebb méretű veretek a lábbeli felső részének szélét, esetleg a csizma szárát is díszítették. Feltehetőleg hasonló lehetett a mi esetünkben is. A levélalakú veretek középen voltak felerősítve. Ezek közül az egyik darab már törötten került elő. Felületük ugyancsak erősen kopott. Az arácsiakhoz teljesen hasonló dara5. ábra. Balatonfüred - Morvái u. 10. sz. 2. sír leletei Abb 5. Balatonfüred, Morvái Str. 10. Funden aus dem Grab Nr. 2. 11 12 13 14 6. ábra. Balatonfüred - Morvái u. 10. sz. 1-12. 1. sír leletei. 13-14. 2. sír leletei Abb. 6. Balatonfüred, Morvái Str. 10. Funden aus dem Grab Nr. 1. 1-12. Funden aus dem Grab Nr. 2. 13-14. bokát nem találtam. Formailag kissé hasonlóak a Buj-Gyeptelek 1. sír,

35 a Székesfehérvár-Rádiótelep 43. sír

36

, esetleg a Kenézlő 49. sírjának véreiéi

37 stb. Mellékletekben igen szegény a 2. sír. A sima, vékony bronz drótból hajlított fülbevalókarikák gyakori leletek, de korhatározó értékük nem jelentős. An120