A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18. (Veszprém, 1986)

Bóna István: Gepida fejedelmi sír Tiszaszőlősőn? A mojgrádi kincs harmis népvándorláskori aranyairól

JEGYZETEK 1. MAKKÁ Y János; A tiszaszőlősi kincs. Nyomozás egy rézkori fejedelem ügyében. (Bp., 1985) 62, hasonlóan 80-81. - Sajnos elkerülte figyelmét egy, az enyémnél öt évvel későbbi munka, v. ö. 32. j. 2. BÓNA István: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Hereditas (Bp., 1974) 26. 3. FETTICH Nándor: A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet - La trouvaille de tombe princière hunnique a Szeged-Nagyszéksós, - a továbbiakban: Szeged-Nagyszéksós. Arch. Hung. 33. (Bp., 1953) ,Az ún. mojgrádi lelet" с fejezet, 56-64 = ,,La trouvaille dite de Mojgrad". 161-170. 4. FINÁLY Henrik: Az apahidai lelet. ArchÉrt. 9. (1889) 305-320. Uő: Der Goldfund von Apahida. Ungarische Revue (1890), HAMPEL J.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. (Braunschweig, 1905) H. 39-43, III. 32-36. t.; FETTICH: SzegedNagyszéksós 43-45, 145-147. - Tehát sírlelet s nem „elrejtett káprázatos kincslelet" mint Makkay i. m. 81 népszerűsíti. 5. K. HOREDT-D. PROTASE: Ein völkerwanderungszeitlicher Schatzfund aus Cluj-Someseni. Germania 48, (1970) 85-98. Uó'k, ua: Acta Musei Napocensis 7.(1970) 185-199. 6. K. HOREDT-D. PROTASE: Das zweite Fürstengrab von Apahida. Germania 50. (1972) 174-220. Uők ua: Acta Musei Napocensis 9. (1972) 163-177. 7. K. HOREDT-D. PROTASE: Neue völkerwanderungszeitliche Goldfunde des 5. Jahrhunderts aus Siebenbürgen (Berlin, 1972), - a továbbiakban: Neue Goldfunde. 8. A megvitatás céljából még 1971-ben 50 példányban sokszorosított kézirat sokfelé hozzáférhető volt, doktori értekezésként megvédett változata (1972) pedig a kijelölt könyvtárakban bárki számára elérhető'vé vált. 9. A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. (Bp., 1984) 294-299. 10. S. DUMITRASCU: Tezaurul de la Táuteni-Bihor. (Oradea, 1973)' 11. Relations between the autochthonous population and the migratory populations. (Bucuresti, 1975) R. HARHOIU: 99-109, K. HOREDT, 111 -122. 12. R. HARHOIU: Tezaurul de la Pietroasa ín lumina noilor cercetàri. In: Alexandru Odobesco, Opere IV. (Bucuresü, 1976) 1035-1036. 13. R. HARHOIU: The treasure from Pietroasa, Romania. BARSuppl. Ser. 24.(1977). 14. J. TEJRAL: Mähren im 5. Jahrhundert. (Praha, 1973). 15. V. BIERBRAUER: Die ostgotischen Grab- und Schatzfunde in Italien. (Spoleto, 1975) 16. Z. VINSKI: Rani srednji vijek u Jugoslaviji od 400. do 800. godine. VAMZ 5, 1971, Uő: Archäologische Spuren ostgotischen Anwesenheit im heutigen Bereich Jugoslawiens. Problemi seobe naroda u karpatskoj kotlini - Probleme der Völkerwanderungszeit im Karpatenbecken. (Novi Sad, 1978) 17. W. MENGHIN: Das Schwert im Frühen Mittelalter. (Stuttgart, 1983) 18. B. ARRHENIUS: Merovingian Garnet Jewellery. (Stockholm,

1985) 19. St. MATEI: AI treilea mormînt princiar de la Apahida. Acta Musei Napocensis 19. (1982) 387-392. 20. BÓNA István: Római kor és a népvándorlás kora. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. (Bp., 1986) 71. 21. J. KOVACEVIC in: Seoba naroda. (Zemun, 1962) 28-29, IV. t. 2. Z. VINSKI: Okov teodorikova 108 vremeni s ostravaSapajana Dunava. Zbornik Narodnog Muzeja IV. (1964) 157-178. 1. kép 1-la. Uő ugyanerről, mint 16. j. - Az egyetlen ránkmaradt korabeli jelentés szerint (MILLEKER Bódog: MKÉ 7, 1913, 164) azonban a szóbanforgó ékszer Palánkon került elő, a Duna szigetéről (Sapaja = Ó-Palánk) kivált a túlparti római Lederata erődről nincs szó. Vagyis az ékszert a Dunától északra, gepida területen találták. A sajátos „hegedű-hal" alakú rekeszes díszítménynek márcsak azért sem lehet köze a Dráva-Száva közti osztrogót uralomhoz, mivel ilyen osztrogót ékszert nem ismerünk. Hasonló - rejtélyes rendeltetésű ékszerek csak az apahidai I. (FETTICH: SzegedNagyszéksós 21. t. 1-la) és II. sírból (HOREDTPROTASE: Neue Goldfunde 48. t. 3-5) jöttek eddig elő, tehát gepida eredetük nehezen vitatható. 22. BÓNA István: Daciatói Erdőelvéig. Erdély története I. (Bp, 1986) 153, 28. t. 5. Horedt Mojgrád elméletéről uo.572. 23. Treasures from Romania. A special exhibition held at The British Museum. January-March 1971. (London, 1971) 93-94, Cat. No. 383-387 (V. Teodorescu szövege). 24. Geschichtsmuseum der Sozialitischen Republik Rumänien. Historischer Führer. (Bukarest, 1974) 1 SOHI., Muzeul National. Tezaurul istoric. Bucureçti (é. п.) 26-30, St. BURDA: Tezaure de aur din Románia. (Bucures,ti, 1979) 8-10. Katalógus (63. oldal) 1. a-c, 1,35-36. kép. 25. K. HOREDT: Der Goldfund von Moigrad. Germania 55, 1977, 7-20. Uő, Tezaur de aur de la Moigrad. Pontica 10, 1977, 281-193. Feltűnő, hogy korábbi tudományos munkáiban Horedt milyen kínosan kerülte a mojgrádi leletekkel kapcsolatos állásfoglalást, a lelet éppúgy hiányzik a Zur Geschichte der Gépiden in Siebenbürgen с. munkából és katalógusából, mint a Das archäologische Fundgut Siebenbürgens von 450-650 u. Ztr". с összefoglalásból, vagyis gyakorlatilag Erdély régészetéből. Mindkettő az Untersuchungen zur Frühgeschichte Siebenbürgens. (Bukarest, 1958) с. könyvében látott napvilágot. 26. HOREDT: Der Goldfund von Moigrad i. m. 11. 27. Uol2. 28. Uo. 12. - Horedt „spata"-alkotó, mindent össze-viszsza szedő „eklektikus" módszerét élesen bírálja postumus munkájában A. K. AMBROZ, SA 1986/4, 56-57, - Magát a függesztőt 6-7. századi típusúnak tartja (uo. 69). 29. HOREDT i.m. 13. 30. Uo. 31. Uo. 15-16. 32. FETTICH, Szeged-Nagyszéksós 62. - Fettich nyomán(?), Horedt „revíziójáról" értesülve(?), avagy csupán kéznél lévő térkitöltő ábraként(?) a kardfüggesztő fület és a nagy csatot „a mojgrádi hun fejedelmi leletből" közli László Gyula: Emlékezzünk régiekről. Móra (Bp., 1979) 89. 33. MAKKAY i. m. 65 (kétizben is!) és 82. 34. V. ö. a 24. j.-ben felsorolt munkákat. 35. R. HARHOIU: Das norddonauländische Gebiet im 5. Jahrhundert, in: Die Völker an der mittleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. (Wien, 1980), 104, és lelőhely-jegyzék, 112. Nr. 53. 36. К. HOREDT: Wandervölker und Romanen im 5. bis 6. Jahrhundert in Siebenbürgen. Uo. 117-121. kivált 118. 37. R. HARHOIU: Dacia 28, 1984, 113. 38. MAKKAY i.m. 80. 39. JRGZM 30,1983, 534.