A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Sági Károly: Az ötvöspusztai V. századi sír

et Aqua Nigra fluvios, Thiudimer iuxta lacum Pelsois, Vidimer inter utrosque manebant". Jordanes topográfiai adatai közül a Scarniunga és Aqua Nigra nem azonosítható Pannónia ismert császárkori folyóneveivel. 77 A szövegében emlí­tett Pelsois tó kétségtelenül a rómaiak lacus Pel­sója. így tekinti Graf András is, aki az antik auk­torok segítségével kimutatja, hogy a dunántúli Fertő és Balaton tavakat egyaránt lacus Pelso néven említik a különböző szerők. 78 A lacus Pelso kettős jelentése az oka, hogy több kutató, így Alphons Barb, 79 Graf András, vagy legújabban Herbert Mitscha-Mährheim 81 a Fertő tó környé­kén keresi Thiudimer népének szállását. Jordanes bizonytalan földrajzi adatai következ­tében a kutatók többsége a történeti események­ből igyekszik megrajzolni a keleti gótok pannó­niai letelepedését. Általában Thiudimer és Huni­mund konfliktusát 82 veszik alapul, és az ezt köve­tő sveb—skir támadás — amely Valamer ellen irányult — alapján 83 a Balatontól északra, észak­nyugatra keresik Valamer szállását, Jordanes Pelsois tavát meg a Balatonnal azonosítva kapják meg Thiudimer telephelyét. Sebestyén Gyulától 84 kezdve, Wilhelm Ensslinen 85 át Ludwig Schmidtig 86 a kutatók hosszú sorát említhetnénk még ezzel a nézettel kapcsolatban. A vonatkozó történeti források és események gondosabb mérlegelésével Alföldi András 1926­ban egészen másként rajzolta meg a keleti gótok pannóniai letelepedését. Alföldi szerint 87 Vala­mer a Dráva—Száva közén, az egykori Pannónia secundában, Sirmium székhellyel szállt meg. Thiudimer a Balaton környékén foglalt szállást, és a kettő közül Vidimer népe talált új hazát. Várady László szerint 88 a keleti gótok 455 utáni története biztosan utal telephelyükre. Várady lé­nyegében Alföldi nézetét fogadja el, csupán Vidi­mer szálláshelyével kapcsolatban módosít. Vára­dy szerint Vidimer a Dráva vonalán települt a Karasica völgyéig, tőle keletre lakott Valamer népe. Thiudimer gótjainak birtokai Várady sze­rint a Balatontól a Dráváig nyúltak le. Nem kívánunk Váradyval vitatkozni, csupán megjegyezzük, hogy már Salamon Ferenc úgy gondolta, hogy katonai szempontok keresendők a keleti gótok pannóniai letelepedésének hátteré­ben. 89 Salamon Ferenc felvetését magunk is jo­gosnak tartjuk, hiszen Valamer Attila legszűkebb környezetéhez tartozott, 90 jól ismerte tehát a Kárpát-medence földrajzi és katonai viszonyait. Hozzátehetjük ehhez, hogy Alföldi András utalt már a keleti gótok és gepidák ellentétére, ami miatt a hunok a Fekete-tenger vidékéről nem vonulhattak fel Dacián át a keleti gótok ellen. 91 Az említett ellentét régi keletű, amit fokozott az, hogy a keleti gótok fegyvere kényszerítette be a gepidákat a hun államszövetségbe. 92 A nedaói csata után a Tisza—Maros vidékén élő gepidák 95 lezárták a Dacia irányából érkező kelet—nyugati irányú utakat. Jordanes két ilyen útról tud. A gepidák fegyveres erejét Nedao bizonyította már, 95 így Alföldi András tézise: a keleti gótokat támadó hunok egyetlen felvonulási lehetőségéről, a Duna vonaláról, 90 teljesen jogos. A Dráva—Száva közén két hun támadás érte Valamert. 97 A Hunimund által kezdeményezett sveb—skir támadás, Alföldi András szerint, a Duna—Tisza közén vonult fel Valamer ellen. A Pannónia ellen irányuló 374-es markomann— szarmata betörés is ezen az útvonalon jutott el a Dráva—Száva közére. 100 Az említett gepida—keleti gót ellentétet figye­lembe véve, Vidimer pannóniai szállásterületét a mai Dunaszekcso táján kereshetjük, a gepida erőkkel szemközti Duna-szakasznál. A Tisza Sze­gednél összeszűkülő ártere kelet—nyugati irányú utat jelöl ki, ami Dunaszekcso táján, az antik Lugiónál érte el a Dunát. 101 A gepida támadás ve­szélye és lehetősége folytán képzeljük el itt és nem Várady által jelölt helyen Vidimer szállását. Egyébként ez jobban meg is felel Jordanes ,, inter utosque" kitételének. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a keleti gótok királyai Pannónia katonailag exponált pontjait szállták meg, úgy Thiudimer balatoni le­telepedését sem tarthatjuk véletlennek. A ró­maiak aquincum—itáliai útja Fenékpusztánál érte el a mainál nagyobb Balatont. 102 A fontos út bala­toni átkelőjére hatalmas római erőd ügyelt fel. Ezt az erődöt a keleti gótok 455 őszén elfoglalták és feldúlták, 103 majd 456 tavaszán óriási munká­val helyreállíttatták azt. A munka volumene olyan nagy, hogy azt csak erős központi hatalom akaratával magyarázhatjuk, és nyugodtan levon­hatjuk a következtetést: a fenékpusztai, kijavított erőd lett Thiudimer balatoni központja. 104 Itt kell elmondanunk, hogy Valamer és Thiudi­mer szállása olyan távolságban volt egymástól, hogy az első, hunokon aratott győzelem után a hírnök még aznap Thiudimer udvarába érke­zett. 105 Ez nyugodtan elfogadható, hiszen olyan adataink vannak, hogy 1893-ban két huszártiszt 13 óra alatt lovagolt Gyuláról Debrecenbe. A 138 km-es távolságot lóváltás nélkül tették meg. 106 Valamer hírnöke váltott lovakkal is haladhatott, hiszen útja keleti gót szállásterületen vezetett át. Egyébként 1904-ben egy huszártiszt 12 óra alatt ért lóháton Pécsről Keszthelyre. 107 Ugyanazon az útvonalon haladhatott, mint Valamer küldönce egykor. Itt térhetünk rá arra a kérdésre, hogy Fenék­puszta tekinthető-e Nagy Theoderich szülőhelyé­nek? Sebestyén Gyula szerint 108 igen, hiszen Jor­danes elbeszélése 109 szerint a hunokon aratott első győzelem hírét hozó küldönc Thiudimer ba­latoni udvarában értesült Theoderich megszüle­téséről. Wilhelm Ensslin rámutatott már, hogy Jordanes további adatai ellentmondanak már Theoderich balatoni — tehát fenékpusztai — szü­letésének. 110 Jordanes szerint 111 Theoderich a hetedik életévét betöltötte már, amikor Konstan­tinápolyba vitték túsznak. Ensslin szerint 112 ez 461-ben történt, Theoderich születése így 453— 454-re tehető. Jordanes mondja más helyen," 3 hogy Theoderich tizennyolc éves korában térhe­tett haza. Hazatérése a sveb—alamann háborút követően történt," 4 ami 469/70 telén zajlott le." 5 Ezen az alapon Theoderich születése 452-re eshe­tett. Wilhelm Ensslin megjegyzi, hogy Jordanes első adatával kapcsolatban két lehetőség van. Egy, a hunokon aratott korábbi győzelem emlé­két keverte elbeszélésébe, vagy egy igen jelentős 87

Next

/
Thumbnails
Contents