A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

I. A BÍRÓSÁGOK FELADATA Az igazságot minden vizsgált időben a bíróságok keresik és állapítják meg, és ezen időszakban minden, bíróságra vonatkozó jogforrás akként szabályozta, némi eltérésekkel, a feladatukat, hogy az igazságszolgáltatás — ez nyilvánvaló is — a különböző bíróságok feladata. Eszerint védték államunk rendjét, az állampolgárok és a szervek jogait, büntették a bűncselekmények elkövetőit, önkéntes jogtiszteletre neveltek, és betartatták a törvényesség elveit, sajátos eszközeikkel igyekeztek megelőzni a törvénysértések bekövetkezését. (Például: jogpropaganda.) A legutóbbi bírósági törvény (1972: IV. tv.) még azzal egészíti ki a feladatok körét, hogy a bíróságok elősegítik azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetését, amelyek a jogsértések elkövetését lehetővé teszik. Bíróságaink területünkön vármegyei (megyei) törvényszéki, (megyei bírósági), járásbírósági szinten korszakonként szakosodtak. LA) A BÍRÓSÁGOK ILLETŐSÉGE Az illetőséget vizsgálva látható, hogy már a dualizmus korában igyekeztek szakítani a feudális joggal, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást egymástól elválasztani. (Erre éppen Veszprém megyében, a balatonfüredi járással kapcsolatban van eklatáns példa.) E folyamat első lépcsője az 1869: IV. te. 21. §-a volt, mely kimondta, hogy bíróságokat kell felállítani, és azok illetőségén vagy kerületén csak törvénykezés útján szabad változtatni. A királyi minisztérium az 1871: XXXII. te. 1—3. §-aiban kapott felhatalmazás alapján Veszprém megyében két törvényszéket hozott létre, s ezek alá járásbíróságokat rendelt. Mégpedig; a veszprémi törvényszékhez tartozott a veszprémi, az enyingi, a zirci és a balatonfüredi járásbíróság (noha ez utóbbi terület közigazgatásilag nagyrészt akkor Zala megyéhez tartozott); a pápai törvényszék alá került a pápai és a devecseri járásbíróság. E törvényszék azonban már 1875-től járásbíróságként a veszprémi törvényszék illetőségi területéhez került. Az eltelt több mint száz év alatt a Veszprém Megyei Bíróság illetőségét érintőleg történtek a közigazgatással és a politikai helyzettel párosult bírósági változások is. Így politikai események eredményeként a Tanácsköztársaság alatt egy nem túl forradalmi népbíróság jött létre Veszprémben, majd 1940. évben a pápai járásbíróság a magyar királyi minisztérium 1940. évi 3800. M.E. rendelet 1. §-a alapján rövid ideig a győri törvényszékhez tartozott, míg 1950-ben a jelentős közigazgatási változások eredményével párhuzamosan Zala megyéből igazságszolgáltatás szempontjából is a keszthelyi, sümegi és a tapolcai járás a Veszprém Megyei Bíróság joghatósága alá került [144/1950. (V. 20.) M.T. sz. r.j Leválások is voltak a megye területéről. Jóformán az egész enyingi járás (4343/1949. M.T. sz. r.) 1950-től, majd a keszthelyi és a sümegi járás egy része került el a megye területéről az 1034/1978. (X. 6.) M.T. sz. rendelet alapján. Az 1950: 7. sz. tvr. és a 177000/1950 (XI. 10.) LM. sz. rendelet a Veszprémi Megyei Bíróság alá végül is nyolc járásbíróságot rendelt (Balatonfüred, Devecser, Pápa, Keszthely, Sümeg, Tapolca, Veszprém és Zirc székhellyel), az e székhelyek köré tömörülő községekkel, valamint Pápa és Veszprém városát is. Jelenleg az ajkai, pápai, tapolcai és a veszprémi járás (több község idecsatolásával), ezenfelül Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém városok ügyei tartoznak a Veszprém megyei és az alárendelt járásbíróságok illetékessége alá. A pápai törvényszék, majd járásbíróság illetékessége A királyi minisztérium az 1871. XXXII. te. 1—3. §-ában kapott felhatalmazás alapján Veszprém megyében Pápán is törvényszéket hozott létre (36 jelentős községgel), ilyen minőségben azonban nem sokáig működött, mert már 1875-ben egész területével, mint ahogy már szó volt róla, a veszprémi törvényszékhez csatolták, s ezt követően önálló járásbíróságként működött. Az említett törvényszéki időszak alatt felettes bírósága volt a pápai és a devecseri járásbíróságnak, viszont 1940 után rövid ideig a győri törvényszéknek volt alárendelve, majd a Veszprémi Megyei Bíróság illetőségi területéhez visszakerült, megnövekedett területtel. Vas megyéből 1949-ben 4 község, 1954-ben Győr megyéből ugyancsak 4 község, míg 1978-ban a veszprémi járásból két község ügyei kerültek a pápai járásbíróság joghatósága alá. Egy kis község viszont, Fenyőfő 1954-ben a pápai járásból a zirci járáshoz került. Az egykori törvényszékből így alakult ki a mai pápai járásbíróság területe és illetősége. A járás területéhez képest törvényességi szempontból kellemesen észlelhető, hogy az ott élő állampolgárok ügyei más területekhez viszonyítva viszonylag kisebb mértékben kerültek a bíróság elé. A JÁRÁSBÍRÓSÁGOK ILLETÉKESSÉGE Balatonfüred Az 1871. XXXII. te. létrehozta a balatonfüredi járásbíróságot, s felettes bíróságának a veszprémi törvényszék került megjelölésre. E bíróság székhelye Balatonfüred volt. Érdekes, korabeli megoldásként e bírósághoz magából a balatonfüredi járásból mindössze 8 község, míg Zala megye tapolcai járásának keleti részéből 24 község tartozott. Számottevő községek a balatonfüredi járásból Német-, Magyarbarnag, Vöröstó, Mencshely stb. voltak, Zala megyéből a Balaton-partról maga a bírósági székhely: Balatonfüred, ezenfelül Alsóörs, Vászoly, Udvari Tihany, Csopak, Akaii stb. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. sz. rendeletével a balatonfüredi járást a szentantalfai körjegyzőség kivételével Zala vár791