A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig

megyétől Veszprém vármegyéhez csatolta, ezzel a fenti kettősséget megszüntette. E kettősség végleges lezárását jelentette az 1950: 7. tvr. és ennek végrehajtását célzó 177.000./1950 (XII. 10.) I.M. sz. rendelet, mely Balatonfüredi székhellyel a balatonfüredi járást Veszprém megyéhez és a bíróságot a Veszprém Megyei Bírósághoz rögzítette. Végül a NET 1956: 2. sz. tvr.-ével a balatonfüredi járást megszüntette, és ennek következtében az ottani járásbíróság teljes egészében a veszprémi járásbíróságot gyarapította. A volt balatonfüredi járás ide tartozó ügyeit ez idő óta a veszprémi járásbíróság intézi el, s hoz határozatot. Devecser A devecseri járásbíróságot ugyancsak az 1871: XXXII. te. keletkeztette és a pápai törvényszék alá endelte. Székhelye az alapításkor Devecser volt. A székhelyközségen kívül 46 község tartozott e járásbíróság illetékessége alá, Kamondtól Kislődig, Dabronytól Halimbáig. A pápai törvényszék megszüntetése után a devecseri járásbíróságnak Pápával való igazságügyi kapcsolata megszűnt és a veszprémi törvényszék irányában alakult ki. Az illetékességi terület lényegében érintetlen maradt, jelentős ide- és elcsatolások nem történtek. Egyedül a peremközségnek minősülő Úrkút érdemel említést, mely 1950-ben a veszprémi járásból a devecseri járásba került a 144/1950. (V. 20.) M.T. sz. rendelet alapján, a NET 10/1961. sz. határozata azonban ismét visszaadta a veszprémi járásnak, ezt követően az MTTH elnökének 1/1977. sz. rendelkezésével ismét eredeti helyére került, míg az MTTH elnökének 2/1977. sz. rendeletével Ajka város környéki községe lett, ennek folytán a veszprémi járásbíróság illetékessége alól végleg kikerült. Lényeges még, hogy a korábbi sümegi járásból a 144/1950. (V. 20.) M.T. sz. rendelettel Nyirád és Szőc községek is a devecseri járáshoz kerültek, és a sümegi járás megszűnésével 1966. évtől kezdve Csabrendek, Gyepűkaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefa, Zalagalsa, Zalaszegvár és Nemeshany községek e járásbíróság illetőségi területét növelték (5/1966. NET. határozat). Egyébként Ajka fellendülésével, várossá válásával sor került arra, hogy a korábbi és fentebb részletezett devecseri járás nevét ajkai járásra változtassák át (NET. 22/1977. sz. határozatával). Az elmúlt években az igazságügyi szervek is áttelepültek Ajkára, s a bíróság ajkai járásbíróságként működik. Enying Az 1871: XXXII. te. hozta létre és a veszprémi törvényszék alá rendelte az enyingi járásbíróságot is, 15 községgel és azokhoz tartozó pusztákkal. A székhely: Enying volt, de a járáshoz tartozott még Siófok is. Az I.M. 1872. jan. 2-án kelt 10.435. sz. rendelete újból áttekintette a járásbíróságok illetőségét, és e járásbírósághoz tartozónak minősítette Kenését is. A 4343/1949. /259. M.T. rendelet és a végrehajtást szabályozó 5201/11. (III. 12.) 1950. B.M. sz. rendelet az enyingi járást és ezzel a járásbíróságot is megszüntette. Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas — Fejér megyéhez; Balatonszabadi, Siófok és Siómaros — Somogy megyéhez került, míg Balatonfőkajár, Kenése, Csajág és Küngös a veszprémi járásbíróság illetőségi területét növelte ezt követően. Keszthely A keszthelyi járásbíróság a múlt század végén, a bíróságok megalakulásával, a 1871: XXXII. te. alapján még nem Veszprém megyéhez, hanem a nagykanizsai törvényszékhez tartozott. Az illetőségi területhez — a Balaton északnyugati szárnyán — Szentpéterúrtól Győrökig, Vindornyalaktól Zalavárig, 59 település tartozott, mely települések jó része mint önálló és jelentős egység eltűnt a térképről, többnyire visszafejlődés, illetve összevonások eredményeként. E területből már 1870-től (Bánta) 1945-ig (Zalaigrice, Kehida, Kustány, Vörrü, Szentpéterúr és Tilaj) szomszédos járásokba került. 1950-ben az egész, akkor meglévő keszthelyi járás Zala megyéből átkerült Veszprém megyébe, s e területhez akkor már csupán 22 jelentős község tartozott, mely később összevonásokkal 19-re csökkent. A NET 5/1966. sz. határozatával a sümegi járást megszüntette, s onnan 7 községet (Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőllős, Nagygörbő és Döbrönce községeket) a keszthelyi járáshoz csatolta. Az MTTH elnökének 1/1977. sz. rendelkezésével Bazsi a tapolcai, viszont Mihályla, Kisvásárhely és Szalapa a keszthelyi járáshoz került. Végül az 1034/1978. (X. 6.) M.T. sz. határozattal Keszthely várost és a járás valamennyi községét visszacsatolták Zala megyéhez. Mindezek a változások nyilván az igazságszolgáltatást is érintették. Sümeg A sümegi járásbíróságot ugyancsak az 1871: XXXII. te. hozta létre akként, hogy a zalaegerszegi törvényszék alá rendelte. Székhelye: Sümeg volt. Ide tartozott a székhelyen kívül 60 kisebb-nagyobb település Csáfordtól Szőcig, Hosztóttól Bazsiig. Érdekesség, hogy e járás illetékessége alá tartozott egy másik, későbbi járási székhely, Zalaszentgrót is. A 2381/1872. sz. I.M. rendelet a Zala megyei Szőc községet már átcsatolta a sümegi járásból a tapolcaiba. Az Í950: 46. sz. tvr. és az ennek végrehajtásaként kiadott 177.000/1950. (XII. 10.) M.T. sz. rendeletet a sümegi járást, ezzel a járásbíróságot is, Zala megyéből Veszprém megyébe helyezte, ezzel a sümegi járásbíróság fellebbviteli bírósága a Veszprémi Megyei Bíróság lett. Illetékességi területe nem változott. Űj helyzet állt elő az 5/1966. sz. NET. határozattal, mely a sümegi járást megszüntette és felosztotta. Ez alkalommal 9 község a devecseri, 7 község a keszthelyi, míg 14 község a tapolcai járáshoz került. Az 1034/1978. (X. 6.) M.T. sz. határozat az 792