A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Ilon Gábor: Egy fibulatípus újabb előfordulása Északnyugat-Dunántúlon

JEGYZETEK Rövidítések — Abkürzungen átm = átmérő fá = fenékátmérő fva = falvastagság h = hossáúság legn = legnagyobb m = magasság szé = szélesség MNM = Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest PHM = Pápai Helytörténeti Múzeum PHMA = Pápai Helytörténeti Múzeum Adattára AÉ = Archaeologiai Értesitő, Budapest AAH = Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae, Budapest S1A = Slovenská Archeológia, Nitra BETZLER = BETZLER, Paul: Die Fibeln in Süddeutschland, Österreich und der Schweiz I, Prähistorische Bronzefunde XIV/3. (München, 1969) Topográfia 4. = Veszprém megye régészeti topográfiája — A pápai és zirci járás (Budapest, 1972) 1. A kistelepen egynapos szondázó ásatást végzett Mithay Sándor 1973. június 27-én. PHMA 925—74. Leletek: PHM 74.33.1—25. Ezúton is köszönöm szívességét,, hogy engedélyezte a dokumentáció és a leletanyag megtekintését. A korszakból Veszprém m. területéről mintegy 30 olyan lelőhely ismeretes, ahol a halmok közelében telep is van. TORMA István: A Veszprém megyei régészeti topográfiai kutatások őskori vonatkozású eredményeiről = Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 8. (1976.) 76. 2. Topográfia 4. 51/1. lelőhely. 3. A Topográfia 4.-ből all. halomsírcsoport részben, a III. teljességgel kimaradt. 4. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a magam nevében itt ismételten szeretném köszönetünket kifejezni a vállalat dolgozóinak és vezetőinek, külön: Fazekas János igazgatónak, Pataki Attila igazgatói tanácsadónak, Legeza Miklós üzemmérnöknek és a Mikoviny Sámuel szocialista brigád tagjainak, kiemelve Oláh József geodéta nevét, aki nemcsak a már említett szerepet játszotta a lelőhely előtörténetében, de ő készítette az új térképes felmérést, illetve a feltárás során szintezett. Külön meg kell említenem, hogy az ásatás költségeinek kb. 95% -át a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat fedezte, és vállalta a mecénás szerepét a további feltárási szezonokban is. 5. A szerző ásatási naplója PHMA 1000—84. 6. TORMA op. cit. 77. 7. A II./9. halom ásatási naplónkban I./7.-ként szer pel, mivel a teljes felmérésre csak az ásatás végéi, kerítettünk sort. A további publikációkban és dokumentációkban a most közlésre kerülő térkép számozását követjük. 8. A karperecet az egyik munkás csákánya rongálta meg. 9. A „csoportjai" megjelölés esetenként egy tárgyat is jelölhet. Ld. 1/5. folt. 10. Az 1984. évi ásatás teljes anyagát az 1985. évben együttesen, a teljes restaurálás után leltározzuk be, azért nem szerepel írásunkban leltári szám említése. 11. A bütyök a feltárás során sérült meg, a perem a restaurálás során mállott szét. 12. MÉSZÁROS Gyula: Késő bronzkori kincslelet Dombóvár—Szarvasd pusztán = Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VIII—IX. (1979.) 21. 13. JÓSA András—KEMENCZEI Tibor: Bronzkori halmazleletek = Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, VI—VII. (1965.) 31., 41. 14. BETZLER 23—26. 78 15. MÁRTON Lajos: A magyarhoni fibulák osztályozása = AÉ XXXI. (1911.) 337., PATEK Erzsébet: Die Urnenfelderkultur in Transdanubien Budapest, 1968. 85. Hampelre hivatkozva szintén Téthet (ma: Tét) közli lelőhelyként. 16. SÁGI János: östelep a Balaton partján = AÉ XXIX. (1909.) 353—354. és 10. ábra с Két sírból (4. és 5.) került elő „tekercses fibula", amelyekről az ásató Márton Lajosnak azt vallja, hogy ezek házból, a telepről valók, csak az azokba ásott sírok miatt vélte utóbbiakhoz tartozóknak. Ld. MARTON op. cit. 337. Betzler tévesen a lelőhelyet Románia területére teszi, összekeverve azt Apadombbal. 17. Mint párhuzamot említi MARTON op. cit. 337. Sajnos elkerülte Betzler figyelmét. A tárgy már az 1954-es revíziókor sem volt meg az MNM-ben. A leltárkönvben azonban jó rajz található. Az MNM leltárkönyvében ez a bejegyzés áll: őskori bronzfibula speciális korongos fejjel, egyenes kilenc nyolcas csavaros szárral, rugós tövű, vastagodó lábbal. Ketté van törve. H = 14 cm. Vétel Burger Samutól, lelőhelye Szentendre. Lsz.: 52/1904. Ld. még PATEK op. cit. 85. 18. Raktárleletből. Hátát hét darab nyolcas alakú huzal alkotja. H = 10,5 cm. KEMENCZEI Tibor: Újabb bronzleletek Borsod megyéből = Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve VIII. (1969.) 28., 30. és XII. t. 4., ugyanő.: Die Spätbronzezeit Nordostungarns. Budapest, 1984. 185. és CLXXXVIII. t. 14. 19. BETZLER op. cit. 24. 20. Ibidem 24. 21. Ibidem 4. 22. Ibidem 24. 23. Ibidem 23. és 1. jegyzet 24. Az ,,a" variációhoz tartozik: pl. Velem egyik töredéke (MISKE Kálmán: A Velem Szt. Vid-i östelep. Bécs, 1907. 39. t. 7. és 15.), Németbánya, Kleinstetteldorf (BETZLER op. cit. 3. t. 33.), Bítov (RlHOVSKY, J.: К poznani starsí fáze kultury stfedodunajskych popelnicovych polí-velatické kultury = Sborník Cekoslovenské Spollecnosti Archeologické 3. (1963) 15. t.), Szentendre, Caka, (PAULÍK, J.—TOCIK, A.: Vyskum Mohyly v Cake v Rokoch 1950—1951 =S1A VIII. (1960.) 13. ábra 3.). A „b" variációhoz pl.: Aszód (HAMPEL József: A bronzkor emlékei Magyarhonban, I. Budapest, 1886. XLI. t. 3.), Velem (MISKE op. cit. 39. t. 16.), KeszthelyApátdomb (SÁGI op. cit. 10. ábra c), Regöly (MARTON op. cit. I. t. 6.) 25. BETZLER op. cit. 3. t. 33. 26. PAULÍK—

TOCIK op. cit. 13. ábra 3. 27. KELEMENCZEI op. cit. 1969. XII. t. 4. es op. cit. 1984. CLXXXVIII. t. 14. fotókon nem látszik. Itt is szeretném megköszönni Kemenczei Tibor szívességét, hogy kérésemre a fibula tanulmányozását lehetővé tette. 28. ZOLTAI Lajos: A debreceni-látóképi bronzkincs = Jelentés Debrecen Sz. Kir. Város Múzeumának és . . . Debrecen, 1927. V. tábla 29. HAMPEL op. cit. XLI. t. 3. 30. J. Filip és N. Aberg alapján ld. KUDRNÁC, L.: Popelnivocé hroby u Zvírotic na Sedlcansku = Archeologické Rozhledy, 11. (1950.) 223., 294. 31. PITTIONI, Richard: Urgeschichte des österreichischen Raumes Wien, 1954. 408—444. 32. MÁRTON op. cit. 338. 33. KEMENCZEI op. cit. 1969. 37. 34. VINSKI, Z.—

GASPARINI, К. V.: Prolegomena к statistici i kronologiji prehistorijskih ostava u Hrvatskoj i u Vojvodanskom podrucju srijema = Opuscula Archaeologica I. (1956.) 86. 35. PATEK op. cit. 85. 36. KŐSZEGI Frigyes: Beiträge zur Geschichte der