A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Halász Imre: A Káli-medence falvainak oktatásügyéhez

béli falusi iskolákban. Hiszen még a XIX. század közepén is azt olvashatjuk a tanulókról az egyik összeírásban: ,,November közepéig alig lehet az oskolába behúzni és már tavasz kezdetén nagyobbadán zsiba őrzésére, marha legeltetésére, ételhordásra, használtatnak, s elszélednek, minden intés, sürgölés ellenére. A fiók egyházakból, ahol oskola nincs télen a rossz idő miatt kevesen és ritkán jelennek meg."

23 A XVIII. század végén még egy leirat érkezett iskolaügyben a helytartótanácstól a megyéhez. Ebben a leiratban ismét felszólították a megyét, vegyék számba az iskolákat, mert hiába valamennyi utasítás, rendelkezés, az ország egészét illetően kevés foganatja volt ezeknek. Az összeírásokat is sokféleképpen értelmezték, tehát szükségessé válna egy egységes szempontú összeírás. Ez elsősorban az iskolaépület állapotára, a tanító jövedelmére és járulékos foglalkozásaira terjed ki. Az 1796. évi összeírás — minden bővebb magyarázat nélkül — a tárgyalt falvakban öt iskolát rögzített, ugyanannyit, mint az 1770. évi. Arra, hogy volt-e még iskola a hiányzó községekben, vagy az eltelt időszakban megszűnt, netán az összeírás készítői hibáztak — nincs semmi adatunk. így csupán közreadjuk az összeírások községenkénti eredményeit:

24 A XIX. század elejéről nincs adatunk a medence katolikus iskoláiról. A reformkor nemzeti nevelésügyi küzdelmeinek, törekvéseinek Zala vármegyei eseményeit Kotnyek István könyvében feldolgozta,

25 így ennek részleteire itt nem térünk ki. Megjegyezzük azonban, hogy ,,A Nép nevelésre Felügyelő Választmány" 1837. január 9-én tartott ülésén a tagok felosztották maguk között a megvizsgálandó területet, ennek alapján a régió katolikus falvai közül Saáry Gergely Szentbékkállán, Nagy József Csicsón (ehhez az anyaegyházhoz tartozott Monoszló is) volt köteles a helyzetet regisztrálni, a tapolcai járás evangélikus iskoláit Horváth Zsigmond, a reformátusokét Nagy István vizsgálta. A választmány működéséről érdemi forrás nem maradt fenn.

2

' A szabadságharc után hivatalba lépő kormányzat oktatási-nevelési törekvéseit legjobban egy 1849 őszén kelt kerületi főispáni leirat jellemzi: ,, . . . az álladalomnak nincs szentebb kötelessége, mint a közoktatás ügyét, főképp pedig a népnevelést melegen felkarolni, hogy a tanuló ifiúságban hasznos . . . mivelt polgárokat, a népben pedig oly erős támaszt neveljen magának, amilyent az emberiségnek tökéletesedési rendeltetése és a humanitás terjesztése alkalmas elemül — a társas élet pedig minden felforgatási kísérlet ellen biztosító védfalul igénylenek".

27 A 1851. évi Bach-kori összeírások közül, sajnos, hiányoznak a Balaton-felvidék katolikus iskoláinak adatai,

28 csak annyit tudunk meg egy 1851. évi létszámkimutatásból, hogy a medence valamennyi helységében működött római katolikus iskola. A „járásbeli elemi oskolába járó fi és leány gyermekekről" készült kimutatás mellé közöljük Fényes Elek adatait is,

29 bár több mint egy évtizedes eltéréssel készültek az adatsorok, mégis sokatmondóak, mert a Balaton-felvidéki falvak népességszáma a jelzett évtizedben nem sokat változott, arányaiban pedig változatlan maradt. (Lásd az alábbi táblázatot.) A REFORMÁTUS ÉS EVANGÉLIKUS ISKOLÁK Az iskolázás a protestánsoknál is egyházi funkciónak, vagyis a vallásgyakorlat részének, velejárójának minősült. A protestáns iskolák ily módon egyházaikkal együtt élték át mindazt ..." a hányattatást, amit az. egyháznak e! kellett szenvedni."

1 Magyarországon 1778-tól elfogadottnak tekintették a 6-10 éves gyermekek iskolakötelezettségének elvét, pénzbüntetést helyeztek kilátásba az iskolából távol maradó gyermek szüleivel szemben." A protestáns kisiskolákról a régióban 1787 óta van tudomásunk. A Dunántúli Egyházkerületben a XIX. század közepén rendelkezést adtak ki, hogy valamennyi iskola rendszeresítsen mátrikulákat, melybe vezessenek be minden az iskolával kapcsolatos eseményt. Külön részben kivonatolták az „Oskolákat és Oskolai Tanítókat illető Nevezetesebb Superintendens és Trac(tua)lis Rendelések"-et. A tulajdonképpeni két káli református iskola, a balatonhenyei és köveskáli iskolák mátrikuláinak legkorábbi bejegyzése szó szerint Helység Népessége Fényes Elek szerint Az „elemi iskolába járó" Helység katolikus evangélikus református zsidó összesen fiúk száma lányok száma összesen Balatonhenye Kékkút Kővágóörs Köveskál Mindszentkálla Monoszló Salföld Szentbe kkálla 192 277 880 297 409 70 354 648 41 722 24 468 29 654 505 22 6 134 27 7 12 6 723 283 1765 1002 416 587 360 648 40 17 90 32 22 20 15 34 44 12 97 34 12 29 13 35 84 29 187 66 34 49 28 69 A régióban összesen 3127 787 1566 214 5694 270 276 546 778