A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

irodalommal. A szaklapok járatása azt is jelen­tette, hogy a kiadóhivatalok által kiadott kalen­dáriumokat, naptárakat is megkaphattak, tudósí­tásokat, kérdéseket küldhettek be, vitát kezde­ményezhettek és a lapokban hirdetett szakköny­veket megrendelhették. A szakirodalom áttanul­mányozása természetesen a téli hónapok napjai­ban történt. Ennek köszönhető, hogy az érdeklő­dő nagygazdák fiai elsajátíthatták az oltás, isko­lázás munkálatait és annak megszervezését. Töb­ben közülük a nagyobb szőlők új bérlőjeként már ezeket az eljárásokat vezették be, vagyis szénkénegezést, oltványtermelést, gyökerezte­tést, amerikai alanytelep létesítését. A szakirodalom hatására, nem váratlanul, de felkészületlenül érte a Káli-medence lakóit a fi­loxéravész, de amíg hatásos védekezést nem tud­tak országosan bevezetni, addig a Káli-medencé­ben is teljes erejével dúlt a filoxéra. A SZÉNKÉNEGEZÉS A filoxéra gyérítésére a szénkéneget először Franciaországban használták fel. Thénard báró volt az első, aki ajánlotta, de a kezdeti siker­telenség miatt abbahagyták használatát. 1873-ban más adagolással újrakezdték a kísérleteket. A próbát fényes siker koronázta. Kezdetben az évenként kétszeri, később már csak az egyszeri felhasználását tartották jónak és javasolták. 00 Magyarországon a szénkénegezés általánosan nem terjedt el, mert a Dunántúlon (Duna jobb partja) még 1896-ban is csak 1363 ha filoxéra­fertőzött szőlőt szénkénegeztek.' 01 A szénkéneg (szén-diszulfid) kellemetlen, záp­tojásszagú illékony és színtelen folyadék, amely folyékony állapotban a víznél, gáz halmazálla­potban pedig a levegőnél nehezebb, gyorsan pá­rolgó, rendkívül gyúlékony anyag. A szénké­neges gyérítést végző munkásoknak ezért mindig szigorúan tiltottak a dohányzást, s erre a szak­irodalom is nyomatékosan felhívta a figyel­met. 52 A Káli-medencében a szénkénegeshordót is ideiglenes raktározásnál elővigyázatosságból leföldelték, hogy a szőlöföld szélén fel ne mele­gedjen és szikrát csiholó ütés ne érhesse. A szén­kéneg gyúlékonyságát bizonyítja, hogy például Lesencetomaj és Lesenceistvánd között az 1920-as években leégett egy rakomány. Szentbékkállán Németh Béla padlásán volt kis üvegben egy ke­vés szénkéreg, amelyet kukoricafosztáskor vélet­lenül feldöntöttek, és az meggyulladva tüzet oko­zott. A fiatalok játszottak is a szénkéneggel. Kint a köveskáli szőlőben a maradék szénkéneget egy hordóban meggyújtották, amely felrobbanva fel­szállt. A szénkéneg méreg is volt, amelyet bol­dogtalan szerelmesek ittak öngyilkossági szán­dékkal. Több ilyen esetről tudnak még ma is a Káli-medencében. A szénkéneget kezdetben csak a bihardiószegi, tarcali és a ménesi vincellériskoláknál levő ál­lami raktárakból, valamint a borvidékeken fel­állított bizományi raktárakból lehetett beszerez­ni. 1889-ben Kővágóörs a Földmívelésügyi Mi­nisztériumtól kért szénkéneget, amit a budai vincellériskola küldött meg, 3 q mennyiségben. 79. ábra. A baranyai zöldoltás 1833-ban. Schams F. 1833. II. 1. tábla után Abb. 19. Das Grünpfropfen in Baranya im Jahre 1833. Nach F. Schams 1833. II. 1. Tafel Szénkéneget az országos zalatnai szénkéneggyár gyártott, de 1898-ban olyan nagyfokú volt az előrendelés, hogy 57 vasúti kocsira való meny­nyiséget hozatott be Marseille-ből a miniszté­rium. A tapolcai szénkénegraktárba ebből 20 ko­csira való került. Tapolcán ugyanis állami szén­kénegraktár volt. 53 A Káli-medencéhez közel, 1899-től Keszthelyen (Balatonedericsen) a Keszt­helyvidéki Gazdakör kezelésében, valamint Ta­polcán a Balatonvidéki Filokszera Ellen Védekező Egyesületnél lehetett kapni szénkéneget. 54 A kő­vágóörsi evangélikus egyház 1904 őszén a Föld­mívelésügyi Minisztériumtól kapott 4 q szén­kéneget szőlői fenntartására. 0,1 Szénkéneget emel­lett a tapolcai Fischer-üzletben is vásárolhattak kisebb mennyiségben. A balatonedericsi szén­kénegraktár tégláit 1937-ben Vajay István szent­békkállai kocsmáros és mészáros vásárolta meg 22 000 pengőért, amikor már a szénkénegre nem volt szükség. Kisebb raktárakat máshol is kiala­kíthattak, így például Kővágóörsön a közbirto­kosság szálas erdejénél, Révfülöp felé egy hosszú pincében tartották a szénkéneget. Innen hor­dónként vásárolták és kint a hegyen tárolták a felhasználó gazdák. Kővágóörsön már 1890 óta szénkénegezték a szőlőket azok az élenjáró gazdák, akik nem hagy­743

Next

/
Thumbnails
Contents