A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

17. ábra. Richter-féle oltóhüvely. Miklós Gy. 1893. II. 1. után Abb. 17. ,,Richter"-Pelzscheide. Nach Gy. Miklós 1893. II. 1. 18. ábra. Drezdai Kunde-oltókés. Miklós Gy. 1893. II. 2. után Abb. 18. ,,Kunde"-Pelzmesser von Dresden. Nach Gy. Miklós 1893. II. 2. zott tanulmányozásával, az új módszerek alkal­mazásával egyre reményt keltöbb sikereket ér­tek el. Jankó János 1902-ben, a Balaton-melléket vizsgálva, Salföldön és Kövágóörsön is megfor­dulva azt állapította meg, hogy: ,,. . . bármerre járunk, a Balaton mellékén ma, a keserves pa­nasz helyett a reménykedés szavát halljuk fel­hangzani, mindenütt említenek embereket, kik szöleiket megújítják, kik új szőlőket telepítenek, sőt az új szőlőkről már javában szüreteltek is". 45 A filoxéra totális kártétele után az ellene való védekezés és a helyes felújítás módjának meg­választása nem volt könnyű feladat. A sokféle rendeltetés ellenére még nem volt egységes, egyértelmű a termesztők előtt az, hogy csak az immúnis homoktalajokon lehet sikeresen olt­ványszőlők nélkül termeszteni. Sokan azt hitték, hogy a filoxéra átmeneti kárt okozott csak, s a későbbiekben szőlőjük újból ki fog hajtani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy egyes dűlőkben a kedvező talajadottságok miatt nem pusztult ki a szőlő, csak megfertőződött. Az ismeretlen kártevő elleni védekezéshez az egyetlen kapasz­kodót és támogatást a korabeli szakirodalom ad­ta, ami sokszor kapkodva közölt olyan védeke­zési, megelőzési módokat, amelyek sikeréről esetleg megbízható adatok még nem is álltak rendelkezésre. Emellett -- bár a külföldi kísér­leteket a magyar szakemberek a szaklapokba hamar közzétették — a külföldi eredmények hiánya is nehezítette a védekezést, illetve az eredményes felújítást. A birtokosok körében ka­otikus állapotok uralkodtak. 1890-ben azt írták: „Hogy a phylloxera -- pusztította szőlők idáig át nem alakultak, ott leli magyarázatát, hogy a szőlőültetésre vonatkozó irányt adó eszme nincs, s hogy szakközegek által megczáfoltatik holnap az, ami ma állíttatik s így nincs az amerikai szö­lővesszöhöz és ojtáshoz bizalom, különösen pe­dig nem lévén phylloxera mentes szőlővesszők mikénti ültetési és további kezelési módjára néz­ve minden ember által könnyen megérthető út­baigazítás; minden újító saját nézetét követi; minek az a következménye, hogy a más kárán tanulni és csak eredmények után haladni akaró szemlélő nem látván mást, mint a sok pénz és elvesztett időbe kerülő eredménytelen kísérlete­ket, elveszti kedvét az ültetéstől." 4() A Káli-medence szőlőtermesztőinek a Tapolca vidéki Gazdakör segített különböző anyagok be­szerzésében. Emellett igen jelentős volt, főleg az egykori kisnemesi családok férfi tagjainak a szakirodalmi érdeklődése. A 19. század második felében lezajlott egyházlátogatás már a monosz­lói református iskolákban mint kötelező olvas­mánykönyvet tüntette fel Entz Ferenc Szőlőmü­velés с szakkönyvét. 4 ' A helyes gazdálkodás, és főleg a szőlészet-borászat területén példamutató erejük volt a Káli-medencei falvak kiváló lel­készeinek, plébánosainak és tanítóinak. Szemé­lyes munkásságukkal és erkölcsi nevelésükkel is arra hatottak, hogy őket követve a gazdák, ezek­ből a gazdaságilag nehéz évekből mihamarabb kiláboljanak. A falusi értelmiség, a lelkészek és néptanítók bevonása a filoxéra elleni küzdel­mekbe és a felújítási munkákba, állami prog­ram volt ekkor. 4 Az olvasókörökbe is járatták azokat a legjelentősebb gazdasági szaklapokat, amelyek az új szőlőművelést hirdették. így a Bo­rászati Lapokat, Köztelek, Dunántúli Szántó с la­pokat. 49 A szaklapokat a jobb módú gazdák is já­ratták, így lépést tudtak tartani a korabeli szak­742

Next

/
Thumbnails
Contents