A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

17. ábra. Richter-féle oltóhüvely. Miklós Gy. 1893. II. 1. után Abb. 17. ,,Richter"-Pelzscheide. Nach Gy. Miklós 1893. II. 1. 18. ábra. Drezdai Kunde-oltókés. Miklós Gy. 1893. II. 2. után Abb. 18. ,,Kunde"-Pelzmesser von Dresden. Nach Gy. Miklós 1893. II. 2. zott tanulmányozásával, az új módszerek alkalmazásával egyre reményt keltöbb sikereket értek el. Jankó János 1902-ben, a Balaton-melléket vizsgálva, Salföldön és Kövágóörsön is megfordulva azt állapította meg, hogy: ,,. . . bármerre járunk, a Balaton mellékén ma, a keserves panasz helyett a reménykedés szavát halljuk felhangzani, mindenütt említenek embereket, kik szöleiket megújítják, kik új szőlőket telepítenek, sőt az új szőlőkről már javában szüreteltek is".

45 A filoxéra totális kártétele után az ellene való védekezés és a helyes felújítás módjának megválasztása nem volt könnyű feladat. A sokféle rendeltetés ellenére még nem volt egységes, egyértelmű a termesztők előtt az, hogy csak az immúnis homoktalajokon lehet sikeresen oltványszőlők nélkül termeszteni. Sokan azt hitték, hogy a filoxéra átmeneti kárt okozott csak, s a későbbiekben szőlőjük újból ki fog hajtani. Azt tapasztalták ugyanis, hogy egyes dűlőkben a kedvező talajadottságok miatt nem pusztult ki a szőlő, csak megfertőződött. Az ismeretlen kártevő elleni védekezéshez az egyetlen kapaszkodót és támogatást a korabeli szakirodalom adta, ami sokszor kapkodva közölt olyan védekezési, megelőzési módokat, amelyek sikeréről esetleg megbízható adatok még nem is álltak rendelkezésre. Emellett -- bár a külföldi kísérleteket a magyar szakemberek a szaklapokba hamar közzétették — a külföldi eredmények hiánya is nehezítette a védekezést, illetve az eredményes felújítást. A birtokosok körében kaotikus állapotok uralkodtak. 1890-ben azt írták: „Hogy a phylloxera -- pusztította szőlők idáig át nem alakultak, ott leli magyarázatát, hogy a szőlőültetésre vonatkozó irányt adó eszme nincs, s hogy szakközegek által megczáfoltatik holnap az, ami ma állíttatik s így nincs az amerikai szölővesszöhöz és ojtáshoz bizalom, különösen pedig nem lévén phylloxera mentes szőlővesszők mikénti ültetési és további kezelési módjára nézve minden ember által könnyen megérthető útbaigazítás; minden újító saját nézetét követi; minek az a következménye, hogy a más kárán tanulni és csak eredmények után haladni akaró szemlélő nem látván mást, mint a sok pénz és elvesztett időbe kerülő eredménytelen kísérleteket, elveszti kedvét az ültetéstől."

4() A Káli-medence szőlőtermesztőinek a Tapolca vidéki Gazdakör segített különböző anyagok beszerzésében. Emellett igen jelentős volt, főleg az egykori kisnemesi családok férfi tagjainak a szakirodalmi érdeklődése. A 19. század második felében lezajlott egyházlátogatás már a monoszlói református iskolákban mint kötelező olvasmánykönyvet tüntette fel Entz Ferenc Szőlőmüvelés с szakkönyvét.

4

' A helyes gazdálkodás, és főleg a szőlészet-borászat területén példamutató erejük volt a Káli-medencei falvak kiváló lelkészeinek, plébánosainak és tanítóinak. Személyes munkásságukkal és erkölcsi nevelésükkel is arra hatottak, hogy őket követve a gazdák, ezekből a gazdaságilag nehéz évekből mihamarabb kiláboljanak. A falusi értelmiség, a lelkészek és néptanítók bevonása a filoxéra elleni küzdelmekbe és a felújítási munkákba, állami program volt ekkor.

4 Az olvasókörökbe is járatták azokat a legjelentősebb gazdasági szaklapokat, amelyek az új szőlőművelést hirdették. így a Borászati Lapokat, Köztelek, Dunántúli Szántó с lapokat.

49 A szaklapokat a jobb módú gazdák is járatták, így lépést tudtak tartani a korabeli szak742