A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

Venni óhajtok 150-480 ezer leplb 6 íiiüimeter vastag ojtásra alkalmas rlparia portalis vesszőt, ha egy helyen ennyi nem volna, kisebb összegekben is megveszem ; ajánlatokat kérem czimemre küldeni. FEHÉR SÁNDOR körjegyző, Köveskalla. 1038 hogy 1898-ban hegyközséggé alakult, ahol Széchenyi Imre ismertette a boldog gazdákkal, hogy részletfizetési kedvezmény mellett a szőlőparcellák örök birtokba kerülnek a bérlőjükhöz. A szorgos és hősies alkotómunka meg is hozta eredményét. ,,Le nem írható a telepesek öröme a hat évi hosszú fárasztó munka után, midőn mutatkozik munkájuk számbavehető gyümölcse" — írták 1899-ben, szüret idején.

42 A Káli-medencéből elvándorlók, elköltözők emléke mellett él még ma is az a magyarázat, hogy többen az állami segélyként nyújtott kölcsönöket nem tudták visszafizetni, és ezért mentek tönkre. A szőlőfelújítás, -rekonstrukció nagyobb munkálatai 1897-ben és 1898-ban kezdődtek, amikor a kincstár közreműködésével az 1896. V. te. alapján agrárkölcsönök felvételét engedélyezték a filoxérától elpusztított szőlőterületek újratelepítéséhez. Ezek a kölcsönök — a kedvező, telepítés utáni adómentesség ellenére is — az oltvány vagy az oltáshoz szükséges alapanyagok ára, a napszám és a 3-4 évi további termesztési költségek, valamint az adó- és kamatfizetés miatt árverezéshez vezethettek a Kálimedencében. Sok birtokosnak — a kezese ellenére is — meg kellett válnia szőlőjétől. Balatonfüred vidékéről is panaszkodott az egyik tudósító, hogy bár 4-5 éve már nem szüretelhetnek a filoxer'a miatt, mégis adót kell fizetniük a szőlősgazdáknak. ,,A felterjesztés kellő időben megtörtént, de semmi eredmény! ... a dolog úgy áll, hogy a községi elöljáróság anyagilag is felelős lévén az adóbehajtásért, a felszaporodott adóhátralék miatt rövid időn kényszerülve lesz 30-40 volt szőlőbirtokos-társunk ingatlanaira árverezést eszközölni. Ezek aztán mehetnek Amerikába — gyalog."

43 A XIX. század végi telepítésekhez a pesti Agrárbank adott kölcsönöket. A hitelképtelen szőlők rekonstrukciójára 25 mill, forint állt rendelkezésre, amiből 1899 októberéig 10 mill, forintot fel is vettek. A Magyar Agrár- és Járadékbank a kölcsönadott pénzt kötvénykibocsátással szerezte be. 4% -kai kamatozó 200, 2000 és 10 000 korona értékű címletekben hozták forgalomba az értékpapírokat, 10 000 korona képezett, névérték szerint, egy tőzsdei kötést. Eleinte sikeresnek tűnt az akció, de a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben ez a 4% alacsony kamatnak tűnt. Nem kelt el, mert hamarosan 6-8-10% -os kamatot fizettek más bankok. Az állam 35 mill, forint értékben ugyan átvett értékpapírt, de a hanyatlást nem sikerült megakadályozni. A filoxérapusztította szőlők újratelepítéséhez a kisebb szőlőbirtokosok nem szívesen fogadtak el bankkölcsönt, a nagy sajtókampány ellenére sem. Ugyanis a pénzügyminiszter rendeletére a szőlők felújítására adott kölcsönök hátralékait — a többi agrárkölcsön hátralékával együtt — közadók módjára hajtották be a főszolgabírókkal és az állami végrehajtókkal.

44 A filoxéra utáni újratelepítés sikerében és a borok minőségében az öreg gazdák már nem bíztak. Azok, akik jól osztották be és használták fel a kölcsönt, fokozatosan állították helyre szőlőbirtokukat. A szőlészeti szakirodalom foko75. ábra. Amerikai alanyvessző-hirdetés 1895-ben. BL. 1895. 96. után Abb. 15. Weinrebe aus Amerika 1895. Nach BL. 1895. 96. 16. ábra. Szilvafára felfutó amerikai alanyszőlő Szentbékkálla határában Abb. 16. Amerikanische Weinrebe an einem Pflaumenbaum in der Nähe von Szentbékkálla 741