A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Csoma Zsigmond: A filoxéra és hatása a Káli-medencében

/í'W«'/« 13. ábra. A tapolcai szőlőtelep térképe 1894-ben. BL. 1894. 286. után Abb. 13. Die Landkarte eines Weingartens in Tapolca im Jahre 1894. Nach BL. 1894. 286. 14. ábra. A tapolcai vincellériskola épülete, egykori ké­peslapon Abb. 14. Das Gebäude der Winzerschule in Tapolca. Ehemalige Ansichtskarte kálón is, ha elmehettek szüretelni még termő szőlőbe, hogy pár tej szőlőt kaphassanak. A fi­loxéra miatt a szölőíöldek is értéküket vesztet­ték, Mindszentkállán sült kenyérért is odaadták volna a szőlőjüket, ha vették volna. Innen Ame­rikába is kivándoroltak páran, míg Balaton­henyéről a napszámosok az Alföldre és a Duna— Tisza közére, elsősorban Kecskemétre vándorol­tak családostól. Az a hír járta, hogy itt a homo­kon majdnem ingyen kapnak földet szőlőtelepí­tésre. 1891—93-ban az immúnis homoki szőlők telepítését az állam nagymértékben támogatta. Szorgalmazta a homoktalajok állami bérbevéte­lét és kiosztását. így nemcsak az alföldi bor­vidék területe nőtt rohamosan, hanem Szabolcs­ban és a Dunántúlon — Komárom, Fejér, Somogy megyékben — is megkezdődött az immúnis ho­mokterületek betelepítése. Az állam 2365 kh homokterületet vásárolt meg örök áron — 575 kh-t 30-35 évi időtartamra haszonbérbe vett nagybirtokosoktól. A területet 800 D-öles par­cellákban osztották ki a filoxérakárt szenvedet­tek között. Az évi bér vagy vételár törlesztését csak a telepítést követő 6-10 évben kellett el­kezdeni. Így parcelláztak ki Ászár környékén is területet a csákvári uradalomból, egyben létre­hozva az ászári uradalmi mintaszőlőt is/ 6 A Bala­ton déli partján a somogyi oldalon Balatonke­resztúr határában jelölt ki az állam immúnis ho­moktalajon betelepítésre való helyet. GróS Szé­chenyi Imre, a Balaton-part déli homoktelepí­téséért felelős kormánybiztos 1891. április 11-én Keszthelyről Tapolcán keresztül előadó- és szem­leútra indult, felkeresve Kővágóörsöt és Köves­kált is. Mindenhol ismertette a kormány elkép­zelését, miszerint az a cél, hogy lehetőség sze­rint a kipusztult régihez minél közelebb alakít­sanak ki immunis homokterületen új ültetvényt. így a szőlőmunkásoknak, kisbirtokosoknak nem kell elvándorolniuk. Ezért az északi partiak a szemben levő déli parton kaphattak szőlőterü­letet. Az előzetes tervek szerint 30 év bérbevétel mellett az első öt év adómentes lett volna. A közlekedést ,,benzinmotoros csavargőzős" köny­nyítette meg.' 7 A somogyi homoki szőlők telepí­tésére gróf Festetics Tasziló ajánlotta fel 800 kh-nyi legelőjét, amiből az állam 300 kh-nyit je­lölt ki. 1891. november 9-én és 21-én már a szer­ződéseket is aláírták az új szőlőbirtokosok, akik 42 kh-nyi területet birtokba is vettek. Az északi partról a badacsonyiak, kővágóörsiek a VI. szel­vényben kaptak helyet, szembe a régi, filoxéra­pusztított szőleikkel, a meszesgyörkiekkei, gu­lácsiakkal és balatontótiakkal együtt. M Az 1893­ban Mária-telepnek elnevezett új szőlőtelep rohamos fejlődésnek indult, már 200 kh-t osz­tottak fel 94 birtokos között. Fő fajták az Olasz­rizling, Zöldszilváni, Ezerjó és a Nagyburgundi lett. A telepet mint új mintatelepet sok szak­ember látogatta meg. i!) A homokot a vasúti sínek mellett akáccal és nád szélfogóval kötötték meg, a szőlőbérlö birtokosok íorgattak, s megtisztí­tották területüket a taracktól. Az államkincs­tár előleg adásával segített, ennek ellenére a tőkeszegény és a forgatás fontosságát nem is­merő birtokosok csak szántottak vagy elő sem készítették a szőlőterületet. A telepítést fúróval, beiszapolással, a leggyakrabban simavesszővel kísérelték meg, 1 X 1 m-es sor- és tőtávolságra. A szőlőt egy világos rügyre metszették. 40 A Mária-telepre áttelepült, illetve szőlőt bér­lő kővágóörsiek szaktudását és vállalkozó kész­ségét jelzi, hogy a homoki szőlőtermesztési ver­senyben — amit a kormány hirdetett meg — az első és a második díjat is kővágóörsiek nyertek meg. Göndöcs József 100 koronás, Nagy Vince 50 koronás díjat kapott, amikből 1 — 1-et adtak ki. A bírálat szempontjai voltak a szőlőtelep helyes ültetése, müvelése, metszése, fajtatiszta­sága, ültetése, megeredési % -a, növényvédelme, a homok és szélvédő sövény telepítése és karó­4 1 zasa. Mária-telep fejlődését mi sem jelzi jobban, 740

Next

/
Thumbnails
Contents