A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében

A szoba korábbi, a mászókémenyhez csatlakozó fekvőkéményét is a boltozattal együtt bontották le. Helyére cilinderkémény került. A hátsó szoba kisebb az elsőnél, mellette egy kis kamra van. A konyhába, a két szobába külön ajtók nyílnak 1. VAJ KAI Aurél: Balaton-felvidéki és Bakony vidéki falusi épületek a XVIII. századból. Ethnographia, LXVIII. (1957) 106. — A tanulmány rövidített formában mint előadás elhangzott a Káli Tudományos Napok néprajzi konferenciáján Köveskálon 1983. szeptember 24-én. 2. JANKÓ János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. 185. 3. VAJKAI Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő, XXXII. (1940) 10—11; Uő.: az 1. sz. jegyzetben i. m. 87—108; Uő.: Balatonmellék. Budapest, 1964. 159—161. 4. KÖRMENDY József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye területén a XVIII. században. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, X. Veszprém, 1971. 61. 5. MÁRTON Gábor: Gazdaságos méhtartás. Győr, 1816. 119. 6. BARABÁS Jenő—GILYÉN Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest, 1979. 45—46. 7. VAJKAI Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő, XXXII. (1940) 5. 8. DÖMÖTÖR Sándor: Őrség. Budapest, 1960. 70—72; BOCKHORN, Olaf: Haus und Hof in der Oberen Wart. In: Die Obere Wart. Oberwart, 1977. 357. 9. BARABÁS Jenő: A velencei nád felhasználása. Ethnographia, LXII. (1951) 147—148; KURÜCZ Albert: Nádverök és a tetőfedés egyéb eszközei. In: Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 1982. 223—224. 10. LECHNER Jenő: Építési enciklopédia, I. Kőszerkezetek. Budapest, 1913, 12. 11. MÁRTON i. m. 107. 12. Uo. 232. 13. fi. CSUKÁS Györgyi: A mindszentkállai lakóház a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Sokszorosított ismertető. 14. VISKI Károly: A dunántúli parasztház. Tér és Forma, II. (1929) 28. 15. BÁTKY Zsigmond: Magyar tűzhelyek és háztípusok. Néprajzi Értesítő, XXII. (1930) 129. 16. BARABÁS Jenő: A lakóház füstelenítéséröl. Ethnographia, LXXXI. (1970) 279. 17. VAJKAI Aurél: Füstös konyhás házak a Balaton környékén. Ethnographia, LXXXVI. (1973) 92—93. 18. LUKÁCS László: Adatok a Káli-medence községeinek népéletéhez. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16 (1982). Veszprém, 1983. 311—317. 19. H. CSUKÁS: i. m. 2. 20. BÁTKY Zsigmond: Építkezés. In: A Magyarság Néprajza, I. Budapest, é. n. 212. 21. BARABÁS—GILYÉN: i. m. 75, 80—81. 22. BARABÁS Jenő: A lakóház füsttelenítéséről. Ethnographia, LXXXI. (1970) 284. 23. A' Monoszlói ref. Sz. Ekklésia Jövedelmét és Költségét kimutató, 's Számadói J. Könyve. Kenyeres János 1845-ki gondviselőnk bevételi és kiadási számadása a monoszlói református egyházközség irattarában. 24. LUKÁCS i. m. 311—313. 25. V.o.: BÁTKY Zsigmond: Táplálkozás. A Magyarság Néprajza, I. Budapest, é. n. 82. — Kuruglya elnevezését a Káli-medencében nem ismerik. 26. H. CSUKÁS i. m. 1. 27. U.o. a zárt folyosóról. A folyosóajtó elé, teljesen fából, előreugró tornác épült. Az első szoba alápincézett. A pincében répát, krumplit tartottak. (Adatközlő: Istvándy Jenőné, Horváth Margit sz. 1910). 28. Pompost Belső-Somogyban is sütöttek: ,,A kenyérnagyságú kisebb kenyeret: pompost is szoktak csinálni." — MIKE Györgyi: Népi táplálkozás Lábod községben. Somogyi néphagyományok. Somogyi Múzeum Füzetei, 13. Kaposvár, 1968. 9. 29. V.o.: VAJKAI Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő, XXXII. (1940) 315—316. 30. TÓTH Kálmán: A Balaton-vidék népének építészete. Budapest, 1936. 113. 31. H. CSUKÁS i. m. 1. 32. A 23. jegyzetben említett gondnoki számadáskönyv. 33. BARABAS—GILYÉN i. m. 75. 34. S. LACKOVITS Emőke: Népi építészeti emlékek a Kál-völgy falvaiban. Művészet, XXI. (1980) 2. 29. 35. TÓTH i. m. 87. 36. JANKÓ i. m. 192—201; JANKÓ János: Haus und Hof am Balaton. Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, VI. (1904) 8—10. füzet, 31—41; MALONYAY Dezső: A magyar nép művészete, IV. Budapest, 1912. 248—269. TÓTH i. m. 5—6. 37. FOERK Ernő: A budapesti magyar királyi állami felső építőipariskola 1918—25. évi szünidei felvételei, VII. Budapest, 1927. 2. 38. BIERBAUER Virgil: A magyar építészet története. Budapest, 1937. 185—186. 39. VAJKAI Aurél: Balaton-mellék. Budapest, 1964. 163; VARGHA László: Történeti stílusok a magyar népi építészetben. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, X. Budapest, 1964. 158. 40. BIERBAUER i. m. 185. 41. BARABÁS—GILYÉN i. m. 95—100. 42. LACKOVITS i. m. 28; LACKOVITS Emőke: A Bakony és a Balaton-felvidék néprajzi képe. Bakony, Balaton-felvidék. Szerkesztette: MÉSZÁROS Gyula. Budapest, 1983. 143. 43. TÓTH i. m. 5—6. 44. MÁRTON i. m. 110. 45. TÓTH i. m. 64. 46. H. CSUKÁS i. m. 1—2. 47. TÓTH János: Az őrségek népi építészete. Budapest, 1975. 45—50; BOCKHORN i. m. 360—362. 48. BOCKHORN i. m. 361—362. 49. DEMETER Zsófia—LUKÁCS László: A puszták népe, a Mezőföld története. Székesfehérvár, 1980. 118, 133; LUKÁCS László: Tűzhelyek a mezőföldi házban. Néprajzi Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Szerkesztette: BALASSA Iván—UJVÁRY Zoltán. Debrecen, 1982. 134, 136. 50. Maria KUNDEGRABER: Das „Erzherzog—JohannHaus". Haus und Hof in Österreichs Landschaft. Notring Jahrbuch, Wien, 1973. 127—129; Viktor Herbert POTTLER: Wohnen und Bauen auf dem Lande zur Zeit Erzherzog Johanns. Erzherzog Johann von Österreich. Beiträge zur Geschichte seiner Zeit. Stainz, 1982. 139—150. 51. TÓTH i. m. 77—78; TÓTH János i. m. 45, 47. 52. Gusíav REINGRABNER—Béla TELEKY: Die evangelische Pfarrgemeinde А. В. Siget in der Wart. Die Obere Wart. Oberwart, 1977. 468. 53. Josef BERTHA: Die röm. — kath. Pfarre Unterwart — Alsóőr. Die Obere Wart. Oberwart, 1977. 427. és dr. GALAMBOS Ferenc jelenlegi alsóőri plébános közlése. JEGYZETEK 722