A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)
Lukács László: A lakóház morfológiai változása a Káli-medencében
42. ábra. Boross-ház, Kővágóörs, Ady E. u. 38. (dr. Komjáthy Attila háza) Abb. 42. Das Boross-Haus, mit Arkadenflur. Heute Wochenendehaus des Bauingenieurs Dr. Attila Komjáthy, Kővágóörs, Ady Strasse 38. 43. ábra. Körössényi-ház tornáca, Balatonhenye, Kossuth u. Abb. 43. Das Körössényi-Haus mit Arkadenflur. Balatonhenye, Kossuth Strasse 44. ábra. Egyed Lajosné háza, Kővágóörs, Ady E. u. 7. Abb. 44. Das Haus der Frau von Lajos Egyed, Kővágóörs, Ady 7. 45. ábra. Kiugró tornácos ház fűrészelt deszka timpanonnal, Szentbekkalla Abb. 45. Haus mit hervorstehendem Flur und Timpanon, Szentbekkalla 46. ábra. Kiugró tornácos ház, Szentbekkalla Abb. 46. Haus mit hervorsehendem Flur, Szentbekkalla 47. ábra. Kiugró tornácos ház, Kővágóörs Abb. 47. Haus mit hervorsehendem Flur, Kővágóörs 1—47. ábra. Lukács László felvételei Abb. 1—47. Aufnahmen von László Lukács Az átépítéskor a szobák már mészhabarccsal vakolt, borított deszkafödémmel készültek. Korábban mindkét szobában széles padló volt, az átépítéskor hajópadlót raktak le. Az egész lakást Kvárdián Károly tapolcai festő festette ki papírsablonnal készült mintával. A hátsó szobában a fal halványszürke spriccelt volt, felül a girland nefelejcskoszorúkból állt. A konyhában lebontották a nyitott kéményt, majolikával kirakott kéknefelejcs-koszorús, kétsütös, vízmelegítös takaréktűzhelyet építettek. Ennek vasvázát és fémrészeit a tapolcai vaskereskedésből hozták. Az előszoba betonpadlóját Caligaro tapolcai kőfaragó készítette, csiszolta fel segédeivel együtt. Az árkádsoros, mellvédes tornác változatlan maradt. A házat a II. világháború előtt Körössényi szikvíztöltő vette meg. A II. világháború után államosították, ma is állami tulajdonban van, Takács Kálmán községi tanácsi dolgozó lakik benne. (Adatközlő: özv. Mátyás Károlyné Somody Vilma, sz. 1895). Istvándy-ház (Szentbekkalla, Kossuth u. 9., műemlék). Istvándy József építtette 1825-ben. Az építtető jómódú gazdaember volt, sok földdel, szőlővel. Fia, Dániel, unokája, Károly, majd dédunokája Jenő örökölte a házat. Fala kőfal, teteje szelemenes. A szelement elöl, hátul és középen csipkefal tartja. A középső csipkefalat az első szoba és a konyha közötti fal tartja. Héjazata zsúp volt, 1918-ban a nagy tűzvészkor leégett, akkor lett cserépre téve. Eredetileg szabad kéményes volt, a tűzvészt követő újjáépítéskor mászókémény épült a konyhában. A szabad kéményt téglaboltozat tartotta, s a konyha külső felének födémé is téglaboltozat. 1918-ban a konyhába új kemencét építettek téglából, 8 nagy kenyér fért bele. Ez a kemence egészen az 1960-as évekig megvolt, akkor összedőlt és lebontották. Ugyanekkor a mászókémény helyére cilinderkémény épült. A kemence fölött a szomszéd felé eső falra a korábbi kis ablak helyére nagyobb, kétszárnyas ablakot rakattak. Az első szoba deszkafödémes, a hátsót csehsüvegboltozat fedi. A nagy tűzvészkor „egy tüzes gerenda" — valószínűleg a vastag szelemen — a boltozatra zuhant, és a szoba egyik sarkánál beszakította azt. Az 1960-as években történt átalakításkor a megrongálódott csehsüvegboltozatot lebontották, és a szoba mészhabarccsal vakolt, borított deszkafödémet kapott. 721